Kereső toggle

Alkoholista fiatalok

Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden ötödik általános iskolás túl van már az első részegségén, és mire
leérettségiznek, már minden második fiatal legalább egyszer berúgott. A tinik is
veszélyben vannak: az elmúlt tíz évben 12,5 százalékkal nőtt a tiltott szereket
fogyasztó tizenhat éves fiatalok száma. A tizenévesek körében szinte már
mindennapossá vált az alkoholfogyasztás, ami főleg iskola után zajlik, valamint
a hétvégi szórakozásokhoz köthető, és gyakran nyugtatók, altatók beszedésével
párosul – derült ki egy kaposvári felmérésből.

„Az általános iskolás gyerekeknél sokszor már az alsóban is találunk olyan
gyerekeket, akik megkóstolják az alkoholt, és ahogy korban lefelé haladunk, úgy
látjuk, hogy az alkoholfogyasztás is egyre magasabb tendenciát mutat” – mondta
el lapunknak Jakodáné Jendrek Zsuzsanna közoktatási és ifjúságsegítő szakértő,
hozzátéve: a tizenhat évesek háromnegyede egyáltalán nem tudja alkohol nélkül
elképzelni az életét. A drogambulanciát is egyre több olyan fiatal keresi fel,
aki nem tudja alkoholproblémáit kezelni. Ez nem csak az egészségkárosítás (pl.
idegrendszer, agy, szellemi fejlődés) miatt veszélyes. A dohányzás és az alkohol
ugyanis kapudrogként szolgálhat: aki ezeket kipróbálja, nagyobb valószínűséggel
mer hozzányúlni a marihuánás cigarettához vagy más tiltott pszichoaktív
szerekhez, nem beszélve arról, hogy aki gyermekként hozzászokik, annak felnőtt
korában sokkal többet kell küzdenie alkoholproblémákkal – állítja az
addiktológus.

A problémával foglalkozó szakemberek szerint a jelenség vészjósló, és elsősorban
a felnőtt generációk tehetők felelőssé, hiszen a kocsmákban és a
szórakozóhelyeken ők adják a fiataloknak az alkoholt. Bár van rá tiltó szabály,
tizennyolc év alatt szinte sehol nem okoz gondot alkoholt vásárolni. Ahol mégis
kérik a személyit, ott is van kiskapu: a tinédzserek az idősebbekkel vetetik meg
az italt. „Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra!” – vallott életfilozófiájáról
a Heteknek két egyetemi hallgató srác, szerintük ugyanis csak így lehet a mai
világot, na meg a „gondtalan” diákéveket vizsgadrukkal és a vele járó
stresszhelyzetekkel „normálisan” elviselni. „Ha esténként összejövünk a
koleszban, elképzelhetetlennek tartom pia nélkül a társaságot, csak ülnénk és
néznénk egymást… de ha megvan a megfelelő mennyiségű „kellék”, mindjárt
poénkodunk, oldottabbak vagyunk, miközben dől a lé…”

„Szomorú, hogy az értelmiségi fiatalok körében mostanában rohamosan terjed, hogy
sportot űznek a féktelen ivászatból – meséli lapunknak egy végzős főiskolás,
Martina – és már nemcsak a gólyatáborok szólnak erről, hanem például a diáknapok
is. Így a jobb érzésű hallgatók inkább nem is vesznek részt ilyen
rendezvényeken: egyre silányabbak a programok, szinte csak össznépi vedelésről,
tivornyákról szól a történet, hogy ki tudja jobban leinni magát a sárga földig,
és az a döbbenetes, hogy még néhány tanár is partner ebben…”

„Az utcán tilos az alkoholfogyasztás” – ilyen szöveggel készült táblákat
helyeznének ki a siófoki kandeláberekre a városbeli vendéglátósok. Az ötlet a
Petőfi sétányon működő üzleteket összefogó kft. ügyvezetőjétől származik. Varga
Gábor szerint ugyanis tarthatatlan, amit a Balaton fővárosában a fiatalok
nyaranta az utcán művelnek: a szórakozók kilencven százaléka egy üveg itallal a
kezében tölti a nyárestéket a városbeli utcákon. Az utcai piálásnak pedig sok
esetben randalírozás, vandalizmus a vége.

„Nem ismerek még egy olyan helyet a világban, ahol az utcai alkoholfogyasztás
ilyen méreteket öltene” – mondta Varga Gábor a Sonline-nak, aki részben a
szórakozóhelyek mellé telepedett éjjel-nappali üzleteket okolja azért, mert a
bulizók inkább az olcsóbb kisboltok italkínálatából válogatnak, mint hogy
beüljenek egy vendéglátóegységbe, és ott „kulturáltan” megigyanak valamit.

A vendéglátós szerint az a baj, hogy ha semmi nem tiltja az utcai italozást, a
fiatalok úgy gondolják: ha ezt is, akkor mást is megengedhetnek maguknak.
Például részegen kukát borogatni vagy földhöz csapkodni az üres üvegeket.

„Sajnos nem megoldás a szesztilalom, de valamit lépni kell” – vélekedett az a
szülő, akinek tizennégy éves fiát egy házibuli huszadik percében kellett
kimenteni: ugyanis rommá tequilázta magát, összeesett, lehányta édesapját, majd
elájult.

Bár az EU évek óta próbál fellépni az italozás ellen, még mindig az öreg
kontinens jár az élen az egy főre jutó átlagos alkoholfogyasztás tekintetében.
Sajnos ezen belül hazánk az ötödik helyen áll, a halálozási listát pedig még
mindig vezetjük – állapítja meg a Forbes magazin friss felmérésében. Itthon
kulturálatlanok az ivási szokások, a gyerekek jó része ebben nő fel, így már ők
is korán áldozatok lesznek. Míg más kultúrákban a kikapcsolódásnak nem része az
alkohol, addig nálunk elfogadott, hogy szesz nélkül nincs szórakozás. A késő
serdülőkorban, illetve a fiatal felnőttkorban jellemző „rohamivás” vagy
„kicsapongó ivás” divatját éljük, amikor is a cél: ájulásig lerészegedni.
Mostanában még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is a fiatalkori tivornyák
elleni globális fellépést sürgeti, mert világszerte tendencia, hogy egyre több
fiatalkorú kerül kórházba alkoholizmus miatt.

Így isztok ti

Tamás, politológia szakos hallgató

A 2008-as gólyatáborban öt nap alatt elfogyott kábé 30 liter vodka, 150
liter sör, 90 liter bor, 30 liter rövid. Egy szívbeteg srác többet ivott a
kelleténél szívgyógyszerére, mentõsök vitték a detoxba, napokig kómában volt.
Egy lány pedig kést rántott az instruktorra, aki egy vetélkedõ során
alkoholizálásra akarta rábírni. Az ember azt gondolná, hogy a Phd hallgatók
megfontoltabbak, de rájuk is masszívan jellemzõ a kicsapongás. A lányokból, akik
hagyják magukat, szó szerint ringyók lesznek a különbözõ vetkõzõs versenyeken,
ami minden évben hagyomány. A gólyák sokszor instruktori nyomásra tesznek olyat,
amit késõbb megbánnak. Két lényeges szabály van: drogozni lehet, de csak
privátan, mert mindenki szuverén dolga magát pusztítani, a másik pedig, hogy
pontosan annyit igyon mindenki, amennyit bír.

Zsolt, végzõs teológus hallgató

A fiatalok többsége egyetemi klubokba jár. A megmozdulásokat sokszor az
oktatási intézmények hallgatói önkormányzatai hirdetik meg, akik többnyire
szerzõdésben állnak a törzshelyekkel, így termelve profitot saját maguknak. Az
év megkezdésekor a gólyák a legaktívabbak a bulizás terén. Általánosságban
elmondható, hogy a gólyák mindig mindenütt ott vannak (különösen igaz ez a
vidékiekre), hiszen kinyílt elõttük egy új világ, a független egyetemi élet.
Hetente átlagosan egy buli van, legtöbbször csütörtökön. Ilyenkor hajnali 4-5-ig
szokott tartani a mulatozás. 1500 forintból lazán meg lehet úszni egy estét: a
belépés díjtalan, csak az alkoholra (kb. 3 tequila) kell költeni és esetleg
taxira. Vannak, akik csak pár órára jönnek, és egy pohár sör mellett dumálgatnak
a haverokkal, de sokan ilyenkor engedik ki az egész hetes feszültséget, és totál
gajra isszák magukat. Persze akadnak olyanok is, akik az iskola révén kerülnek
bele a bulizásba, és elõtte soha sem ittak, az ilyenek a társaság miatt kezdenek
el alkoholizálni.

Olvasson tovább: