Kereső toggle

Ponthatárok 2008: menő egyetemek és a futottak még

Papírgyár vagy tudásgyár?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy az idei felvételi eredmények az
oktatási rendszer erényeire vagy inkább hibáira világítanak rá. Az ellenzék
egyszerre két szakadékról is beszél, melyekből az egyik a nagyobb, elsősorban
fővárosi, valamint a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák között húzódik, míg a
másik az államilag dotált és a zsebből fizető diákok között tátong. Lapunk
információi szerint a kormány idén kénytelen volt belenyúlni a felvételi
rendszerbe, hogy az aránytalanságokat némileg csökkenteni tudja.

Két éve még a magyar felsőoktatási rendszer hibájának tartották piacpárti
közgazdászok, hogy a lakosságszámhoz képest a régi EU-tagországok (tehát a
fejlett Nyugat) arányánál is többen vettek részt a felsőoktatásban. Ráadásul ez
az amúgy is magas arány a munkaerő-piaci igényekkel még köszönő viszonyban sem
volt, hiszen miközben a hiányszakmának számító mérnöki pályát a 2004/2005-ös
tanévben csupán

35 ezren választották, addig 66 ezren vettek részt a köztudottan túltelített
pedagógiai képzésben. Ugyanezen időszakban az évente maximum száz új munkatárs
befogadására képes újságíró-társadalmat 15 ezer kommunikáció szakos diplomás
célozta meg. Mindez sajnos azt jelenti, hogy az állam nem hatékonyan költötte el
az adófizetők pénzét a méregdrága felsőoktatásban.

A felsőoktatásba belépők számának növekedési üteme egyébként idén megtört. A
ponthatárok meghúzása után a mintegy 97 ezer jelentkező közül közel 82 ezren
nyertek felvételt, szemben a 2004-es évvel, mikor is 166 ezer volt a jelentkezők
száma. Míg 2007-ben több mint 400 olyan szak volt, ahol nem volt elég a kitűnő
érettségi sem a bejutáshoz, az idén fele ennyi szakon kellett csak a pluszpontok
megszerzésére törekedni. Országos szinten 450 pont felett 22 szakon állapították
meg a ponthatárt, ebből tíz szakot a Budapesti Corvinus Egyetem indított.
Meglepő módon több mint 400 helyen 160 körül alakultak a pontok, ennyivel is be
lehetett kerülni a felsőoktatásba. A legtöbb ilyen szak (így például a Debreceni
Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki kara, valamint a Gábor Dénes
Főiskola mérnök-informatikus szaka) költségtérítéses formában hirdette meg
ezeket a képzéseket. Államilag támogatott képzésre összesen 52618-an, nappali
alapképzésre 38658-an kerültek be.

A kormány az általános demog-ráfiai apállyal magyarázza a létszámcsökkenési
jelenséget. A Fidesz azonban mindezt negatív jelként értékeli, és a tavalyihoz
képest 12 ezerrel kevesebb jelentkező szerintük többek között a tandíj
bevezetésével való riogatásnak tudható be. Sió László, a Fidesz
oktatáspolitikusa (kis képünkön) úgy véli, idén sokkal kevesebben tudtak
jelentkezni, mint ahányan szerettek volna, így az egyetemek is nehéz helyzetbe
kerülnek, mert a kevesebb hallgatóhoz kevesebb támogatás jár.

Egy kedvező titkárnői állás

A jelenlegi rendszerben kétfajta diák létezik: az államilag finanszírozott és
a költségtérítéses. Ez utóbbi kifejezés annyiban nem pontos, hogy a diákok által
fizetendő térítési díj a valós költségek töredékét biztosítja csak. Egy-egy
intézménynek az államilag finanszírozott diák jelenti az üzletet, mivel az azzal
járó finanszírozás a képzés teljes költségét fedezi. (És részben ebből fedezik a
költségtérítéses hallgatók képzését is.) Ezért az egyetemek és főiskolák azért
versenyeznek, hogy minél több államilag támogatott hallgató tanuljon náluk. Az
arányt a diákok jelentkezési sorrendje határozza meg, s ők általában a jobbnak
számító intézményekbe adják be elsőként a jelentkezésüket (ELTE, Budapesti
Műszaki Egyetem, a „közgáz”, és a pécsi, szegedi egyetem). A verseny
szükségszerű következménye, hogy a „gyengébbnek” számító vidéki karok a
többségében költségtérítéses diákok oktatására épülve elsorvadnak, hiszen ez a
bevétel csak a működési költségüket fedezi.

Korábban az államilag finanszírozott, illetve a költségtérítéses helyekre
nagyjából hasonló számban jelentkeztek a diákok, mára azonban drasztikusan
lecsökkent az önfinanszírozás vállalása, ami Sió László szerint azt jelzi, hogy
a családokban elfogyott a pénz.

„A mostani szisztéma nem szegénygyerek párti: hat év alatt harminc százalékkal
csökkent az államilag finanszírozott helyek száma a teljes értékű képzések
esetében. Úgy kell megváltoztatni a finanszírozási arányokat, hogy a jelentkezők
legalább ötven százaléka államilag dotált képzésben részesülhessen. És az
esélyegyenlőséget is biztosítani kell, hogy a nehezebb sorsúak is olyan eséllyel
indulhassanak ezekért a helyekért, mint a gazdagabb családok sarjai” – mondta a
Heteknek a Fidesz szakpolitikusa.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kétszintű képzéssel az első három évben
csaknem egyforma képesítést ad az egyetem és a főiskola is. Sió szerint egyelőre
sem az intézményeknek, sem a leendő munkáltatóknak, sem a hallgatóknak nincs
fogalmuk arról, hogy a hároméves alapképzésben megszerzett diploma mit is ér
valójában a munkaerőpiacon, ezért sokan kivárnak, és a következő években ismét
feljebb megy a jelentkezők száma.

„Nem az államon múlik, hogyan alakul a hallgatói létszám, hanem az emberek
választásán – állítja Polónyi István, a Debreceni Egyetem Menedzsment és
Marketing Tanszékének vezetője, hozzátéve, hogy Európában egyedül az osztrákok
és a svájciak tudták megfékezni a felsőoktatás indokolatlan túlnépesedését és
aránytalan torzulásait.

A Tudásgyár vagy papírgyár? című könyv szerzője szerint a magyar felsőoktatásnak
még mindig túl nagy a kapacitása ahhoz képest, ahányan ma tovább akarnak
tanulni.

A tömegképzés és a szűk szakképzés pedig törvényszerűen ellentmondásba kerül
egymással, hiszen egyetlen országnak sincs szüksége évente 1500 csillagászra. A
növekvő diplomaszám devalválja a diploma értékét. Európában jellemző folyamat a
nem diplomás munkakörben dolgozó diplomások számarányának növekedése.

A szakértő azt mondja, egyik egyetemi ismerőse titkárnői állást hirdetett
tanszékén, melyre 150 diplomás is jelentkezett. A nyertes, egy amúgy két nyelven
beszélő agrárdiplomás hölgy elmondta, ennél csak rosszabb ajánlatokat kapott
eddig.

Ennek ellenére hazánk nem áll rosszul a diplomás munkanélküliek tekintetében,
legtöbbjüket felszívja a munkaerőpiac. Az is igaz viszont, hogy most már olyan
munkakörökben is diplomások dolgoznak, ahol korábban középfokú végzettség is
elegendő volt. Ezzel magyarázható, hogy Európa-szerte növekszik az alapfokú
végzettséggel rendelkező munkanélküliek aránya. Az OECD-országok közül egyébként
még mindig hazánkban a legnagyobb a diplomások és a diplomával nem rendelkezők
közötti jövedelemkülönbség, tehát még mindig megéri tanulni.



Verseny életre, halálra

Az oktatási minisztérium a rendszer hatékonyságát firtató kritikák következtében
belenyúlt a felvételi rendszerbe, mivel tavaly több vidéki főiskola jelezte,
hogy nagyon kevés hallgatót tudott felvenni, és ez finanszírozási gondot okoz.
Idén 980 férőhelyet csoportosítottak át a felsőfokú szakképzés 12500-as
keretszámából, így több hallgatót lehetett felvenni az agrár, a
gazdaságtudományi, a természettudományi, az egészségügyi szakterületre és a
műszaki képzésre.

A diákok igénye viszont nem találkozott még az állami elvárásokkal, és idén is a
vártnál kevesebben jelentkeznek műszaki és természettudományos pályára. Ez oda
vezetett, hogy egyes főiskolai és egyetemi műszaki képzésre például akár már
gyenge 3-as matek-, fizika érettségivel, 200 pont körüli eredménnyel is be
lehetett jutni. Ha még idevesszük a pótfelvételi lehetőségét is, nem túlzás azt
állítani: csak az nem jutott hallgatói státuszhoz, aki nem akart.

„Más eszközünk nincs a rendszerbe való beavatkozásra, mint az államilag
támogatott keretek megnövelése, illetve csökkentése. Idővel ez kifejti azt a
hatást, hogy a mennyiség minőségbe váltson át. Hajlok arra, hogy a 160 pontos
minimum szintet egyébként is emeljük, de nem annyira drámaian rosszak az
eredmények, hiszen a felvettek több mint fele 350 pont felett teljesített, ami
esetükben magas színvonalú érettségire utal” – nyilatkozta a Heteknek Arató
Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára (kis képünkön). A
politikus szerint bizonyos mérnökök esetében elég, ha egy vidéki gazdaságban
magas gyakorlati színvonalon lesznek képesek munkát végezni, nem minden mérnököt
kell feltétlenül a high-tech ipar számára kiképezni.

„A felsőfokú végzettséget ma már nem érdemes automatikusan összekapcsolni az
értelmiségi léttel” – mondta Arató elismerve, hogy a tömegoktatás sebesen
távolodik az elitoktatástól.

A „menő” egyetemek nagy presztízst jelentő szakjaira ugyanis továbbra is nagyon
nehéz volt bekerülni. Persze ez azt is jelenti, hogy ezen intézmények
„elszívják” az állami forrásokat a többi, kisebb presztízsű iskolától. Arató
azonban kifejezetten kedvezőnek tartja ezt a versenyt, mert szerinte nem minden
városban fontos, hogy „alanyi jogon” legyen felsőfokú oktatási intézmény is, és
sokkal jobb, hogy a szelekciót a diákok és a piac igénye határozza meg, mintha
felülről, a politika szabná meg. „Azok az egyetemek és főiskolák, amelyek
minőséget nyújtanak és a diplomájuk a munkaerő-piacon is értékesnek számít,
ebből a folyamatból meg-,erősödve kerülnek ki” – fejtette ki Arató, hozzátéve,
hogy a képet tovább fogja árnyalni a 2009-től beinduló pályakövetési rendszer
is, melynek alapján pontosan kimutatható, hogy mely intézmény diplomájával mit
lehetett kezdeni a valós életben.

A kisebb intézmények kiesése a rendszerből a vidéki szegényebb sorsú fiatalok
esélyeit csökkenti Sió László szerint. A Fidesz szakértője úgy véli, a
„kivéreztetési” folyamatban azért nincs logika, mert az oktatási tárca a halálra
ítélt egyetemek és főiskolák esetében is többmilliárdos fejlesztéseket
valósított meg. Most pedig azért kénytelen a háttérből „machinálni”, hogy ne
üresen tátongjanak az adómilliárdokból felfejlesztett intézmények.

Külföldön tanulnának a gimisek

Meglévõ nyelvtudásukat gyakorolnák külföldön a középiskolás diákok, hogy
megfelelõ tapasztalattal kezdhessék meg felsõfokú tanulmányaikat vagy munkahelyi
gyakorlatukat. A nyelvtudás hiánya a legtöbbeknél már nem lehet akadály, hiszen
57 százalékuk középszinten beszéli az angol nyelvet, németül a középiskolások
több mint fele tanul, sokan a franciával is próbálkoznak – ezt mutatja a
Felvételi Információs Szolgálat kutatása. (Igaz, más vélemények szerint ez a
valóságban 25-30 százalék) A néhány hónapos külföldi tanulás a középiskolások 57
százalékát vonzza, még a rövid távú munka háromnegyedüket foglalkoztatja.
Mindkét esetben a gazdasági vagy jogi és igazgatási pályára készülõk a
legaktívabbak. A célállomás tekintetében három EU-s ország vezeti a népszerûségi
listát: Anglia, Németország és Ausztria.

Vidéki Campusok

A Pécsi Tudományegyetem ebben az évben is megõrizte vezetõ szerepét, az
intézménybe 6356-an nyertek felvételt, amellyel továbbra is a vidék legnépesebb,
legnagyobb egyeteme maradt. Az intézmény jól állta a versenyt, 231-gyel több
államilag támogatott helyet „hozott el” az országos keretbõl, mint az elmúlt
esztendõben. Idén 4335 hallgató került be ilyen módon. Ugyanakkor a levelezõ
képzésre felvettek száma továbbra is csökkenõ tendenciát mutat, míg 2007-ben
2349, idén 453-mal kevesebb, 1896 hallgatót vettek fel, s kevesebb diák került
be költségtérítéses képzésre is.

Több mint 2 százalékkal emelkedett a Miskolci Egyetemre elsõ helyen jelentkezõk
száma az elõzõ évihez képest. A campus az ország 79 felsõoktatási intézménye
között – az elsõ helyen jelentkezõk számát (3165) tekintve – megõrizte az elõzõ
években elért jó eredményét, ebben az évben a 10. helyen áll. A ponthatárok
alapján az egyetemre az összes felvettek száma – 2950 hallgató – a tavalyihoz
képest 27-tel kevesebb, ez mindössze 0,9 százalékos csökkenés, ami azt jelenti,
hogy a jelentkezõk számához képest idén jelentõsen nõtt a felvettek aránya.

A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) összesen 6321 diák került be, közülük 4597-en
államilag finanszírozott képzésen kezdhetik meg tanulmányaikat õsszel. Az
államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók létszámát vizsgálva az SZTE
a vidéki intézmények közül az élen végzett, az országos összesítésben is csupán
az ELTE elõzi meg.

A Debreceni Egyetem elõzetes közleménye szerint soha ennyi felvett elsõéves
hallgatójuk (6319) nem volt, az elsõ helyen jelentkezettek több mint 90
százaléka felvételt nyert. Különösen az államilag támogatott hallgatói létszám
nõtt, 452-vel, ami több mint 11 százalékkal haladja meg az elmúlt évi adatokat.

Olvasson tovább: