Kereső toggle

Mit rejt a Mars?

Vizet – és még valami mást – találtak a vörös bolygón

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alig egy hét alatt két szencációs bejelentést tett a NASA: a múlt héten a
Phoenix űrszonda végre igazolta a korábbi elképzeléseket, és jeget talált a
vörös bolygón, néhány nappal később pedig bejelentette, hogy a jég mellett még
mást is talált.

A múlt heti bejelentést követően – amelyből a nagyközönség is megtudhatta,
hogy a Phoenix vizet talált a Marson – a NASA kutatói kedden sajtótájékoztatót
tartottak, amiből kiderült, hogy a szonda mást is talált a vörös bolygón,
nevezetesen perklorátot. Az egy klór- és négy oxigénatomból álló vegyület számos
további kérdést vet fel a Mars geokémiájával kapcsolatban, de azt a kérdést,
hogy volt-e, vagy van-e élet a Marson, nem válaszolja meg. A perklorát ugyanis
egy erősen oxidáns hatású molekula, amely képes szerves vegyületeket lebontani,
jelenléte azonban önmagában nem akadálya az életnek. Peter Smith, az Arizonai
Egyetem kutatója, a TEGA nevű műszerrel kivitelezett elemzéseket végző csoport
vezetője szerint a perklorát jelenléte nem jelent sem rosszat, sem jót. A New
Scientist című tudományos lapnak nyilatkozva Smith példaként említette, hogy a
chilei Atacama-sivatagban korábban olyan mikrobákat találtak, amelyek a
perklorátot „üzemanyagként” használják. Az Atacama-sivatag mellesleg kedvelt
terepe nemcsak a NASA-nak, amely itt tesztelte a Marsra küldött műszereket,
hanem a filmeseknek is, akik szeretik itt forgatni a Marson játszódó filmeket.
Nem véletlenül, az 1000 kilométeren keresztül húzódó sivatagban ugyanis
évszázadonként egyszer esik csak az eső, így ez a Marshoz legjobban hasonlító
adottságokkal rendelkező hely a Földön. A marsi élet után kutatókat optimistává
tette az a tény, hogy ebben a száraz sivatagban is találtak életet, a
Chroococcidiopsis nevű baktérium formájában.

Ha a Phoenix a leszállóhelytől messzebb is talál perklorátot, az érdekes
adatokkal szolgálhat a Mars légköréről, ahonnan valószínűleg származik. Ennek
vizsgálata „sok egyetemistának hosszú időre elfoglaltságot adhat ” – nyilatkozta
a Michel Hetcht, a Phoenix „vizes” laborjának (MECA) vezetője. Mindeközben egy
csoport annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a Phoenix leszállóegysége a
kilövést követően szennyeződött perkloráttal. Smith szerint ennek a
valószínűsége nagyon kicsi, de a NASA kutatói szeretnék megerősíteni a kapott
adatokat. Ezzel azért is sietniük kell, mert a keddi sajtótájékoztatóra
hamarabb került sor, mint ahogyan a NASA azt eredetileg tervezte. Az előrehozott
sajtótájákoztatót az Aviation Week című lap „kényszerítette” ki, amely múlt
pénteken kész tényként tárgyalta, hogy a NASA nagy horderejű bejelentést készül
tenni, mely szerint a Marson lehetett, vagy még mindig lehet (alacsonyrendű)
élet. Az újság beszámolója szerint a Phoenix-projektben dolgozók megmosolyogták
azt, hogy a világsajtó felkapta a NASA július 31-ei bejelentését, miszerint a
Phoenix vizet talált a Marson, mivel ez már „papírforma” volt, és ezt ők előre
prognosztizálták (lásd keretes írásunkat). Az Aviation Week szerint a NASA – még
nem eléggé feldolgozott – adatai ennél jóval „provokatívabbak”. Az újság szerint
a víz megtalálásának bejelentésekor ezért sem került sor szokásos
sajtótájékoztatóra: a NASA így kívánta elkerülni, hogy a kutatásban részt vevők
olyan részletekkel szolgáljanak, amelyet csak augusztus közepén szerettek volna
bejelenteni.

Vízre leltek

Egy hete bizonyosak lehetünk abban, amit a közelmúlt felfedezései-nek
köszönhetően eddig is sejtet-tünk: a Marson van víz. Néhány hétnyi sikertelen
próbálkozás után a Phoenix robotkarjának sikerült mintát venni rögtön a kéreg
alól, majd betennie a TEGA (Thermal Evolved-Gas Analyzer) nevű anlizátorába.

A TEGA 2 °C-ig melegí-tette lassan a mintát, mivel a fagyáspont elérése után
extra hőre volt szükség – ami önmagában is vízjég jelenlétére utal –
mindeközben a TEGA tömegspektrométere is víz jelenlétét jelezte.

„Végre sikerült megérintenünk és megízlelnünk, és mondhatom, hogy jó íze van” –
lelkendezett a TEGA csoportban dolgozó William Bolton, az Arizonai Egyetem
kutatója. A kutatók lelkesedése érthető, hiszen végre közvetlen mérési adataik
vannak arra vonatko-zóan, hogy a Marson víz található. Míg ugyanis a hetvenes
évek sikerszondái, a Viking–1 és Viking–2 egy teljesen élettelen bolygót láttak,
addig a 2004-ben Marsra szálló Spirit és Opportunity szondák bebizonyították,
hogy a Mars sziklái között víz folyt, az Odyssey keringő egység pedig egyenesen
jeget „látott” a bolygó felszínén. Ezt követően a Phoenix júniusban olyan fényes
talajdarabokat látott, amelyek napközben eltűntek, amit a kutatók azzal
magyaráztak, hogy a nap hatására megolvadt és elpárolgott. A Phoenix lyukat
fúrt a jégnek feltételezett anyagba, időközben azonban a kar, amivel mintát az
analizátorba kellett volna helyeznie, megakadt. A probléma elhárítása után
kiderült, hogy a feltételezés helyes volt, a Phoenix jeget „markolt” a vörös
bolygón. A sajtótájékoztatón a NASA bejelentette, hogy 90 nappal
meghosszabbítják a Phoenix működési idejét, így ha a berendezések kitartanak, a
szonda szeptember végéig fúrja majd a lyukakat a Marsba, újabb elemzéseknek
vetve alá a talajt.

Olvasson tovább: