Kereső toggle

Terroristák házasodnak be magyar családokba

Hogyan látja az országot a Nemzetbiztonsági Hivatal?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Afrikai származású, terroristagyanús személyek házasságkötés révén próbáltak
magyar állampolgársághoz jutni, Ázsiából pedig olyan diákok érkeztek magyar
egyetemekre tanulni, akikről később kiderült, hogy még érettségijük sincs.
Megjelent a Nemzetbiztonsági Hivatal évkönyve.



Fotó: Vörös Szilárd

A napokban mutatták be a sajtó számára a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)
2007-es működését összegző évkönyvet. Szilvásy György, az NBH-t felügyelő
miniszter ennek kapcsán azt mondta: a nemzetközi terrorfenyegetettség
szempontjából Magyarország továbbra is mérsékelten veszélyeztetettnek minősül,
ami megegyezik a korábbi évek eredményével. Ugyanakkor hazánk – mint a
terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett ország – célpontjává válhat iszlám
fundamentalista terrorszervezeteknek.

Az NBH szerint a mediterrán régióban az észak-afrikai terrorhálózatok jelentik a
legfőbb veszélyt, míg Nagy-Britanniában az al-Kaida-kötődésű pakisztáni
csoportok. A miniszter azt mondta: több olyan eset a tudomásukra jutott, amikor
olyan afrikai származású személyek házasodtak be magyar családokba, akikről
később – eltűnésük után – kiderült: valamely terrorszervezethez kapcsolódnak.


A schengeni-övezethez történt csatlakozásunk óta felértékelődött a magyar
állampolgárság, illetve a magyar okmányok, ami hatással van az illegális
bevándorlásra. Ezzel kapcsolatban említette Szilvásy, hogy több, Ázsiából
érkezett, önköltséges egyetemi oktatásra beiratkozott illető tűnt el az első
szemeszter végén, majd többükről kiderült, hogy még érettségivel sem
rendelkeztek, vagyis a továbbtanulás csak ürügy volt a hazánkba való
beutazáshoz.

Az évkönyv a gazdasági bűnügyek között első helyen említi a pénzmosást. (A
kifejezés egyébként a híres maffiózó Al Caponéhoz fűződik, aki illegálisan
szerzett jövedelme egy részét mosodahálózatba fektette, így keverve össze a
legális bevételeket a maffiapénzekkel.)

A pénzmosásra törekvő cégeknél 2007-ben (is) megfigyelhető volt, hogy a
tulajdonosok gyakran hajléktalanok vagy magyarországi elérhetőséggel nem
rendelkező külföldi személyek. A számos esetben magasan kvalifikált elkövetők
ugyanakkor a háttérben maradnak, onnan mozgatják a szálakat. Általában
feddhetetlen előéletűek, kitűnő és magas szintű államigazgatási, politikai és
gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek. Az NBH megfigyelései szerint sokszor
alkalmaznak köztörvényes bűncselekményekért korábban már elítélt személyeket.
„Az ilyen szervezetek működésének felderítését nehezíti, hogy jellemző rájuk a
magas fokú centralizáltság” – írja az évkönyv, konkrét adatokat, leleplezéseket
azonban nem említ.

Szilvásy szerint azért nem, mert amennyiben az NBH sikerrel jár egy-egy
bűnügy elkövetésének a megakadályozásában, akkor azért nem beszél róla, ha
viszont megtörtént a bűnügy, onnantól az a rendőrség hatáskörébe tartozik, így
viszont ezért nem beszél róla. Összességében mindenesetre sikeresnek nevezte az
NBH tavalyi működését Szilvásy, és ennek alátámasztására kiemelte, hogy
drasztikusan emelkedett az információcsere a külföldi társszervekkel, ami a
magyar szolgálatok jó minőségű munkáját igazolja.

Kiemelt problémaként említi az évkönyv az áfacsalást, amely az Európai Unió
teljes területén jellemző, és amelynek mértéke meghaladja az unió által a közös
mezőgazdasági politika finanszírozására fordított összeget.

Az internetes bűnözés terén 2007 újdonsága – a régebb óta jellemző anyagi
károkozáson túl – a technológialopás. Emellett az NBH szerint kiemelten fontos,
hogy az elkövetők sokszor a döntéshozók befolyásolására is törekednek, sőt, a
támadások odáig is terjedhetnek, hogy lokális, országos vagy regionális
számítógép-hálózatok megbénításával akaratukat megpróbálják rákényszeríteni a
politikai, gazdasági döntéshozókra. A jelenségre jó példa a 2007. tavaszi
észtországi eseménysorozat, amikor számítógépes bűnözők több napra megbénították
az észt kormányzati rendszer hálózatát.

Az NBH értékelése szerint a számítógépes bűnözői körök tavaly megmutatták: a
legváratlanabb helyeken és időben, valamint a legváratlanabb módszerekkel
képesek támadást indítani a világhálón. Kiderült továbbá, hogy szervezetten
működnek, hatalmas pénzügyi háttérrel és kitűnő szakembergárdával rendelkeznek.


A „Szélsőséges csoportok, szélsőjobboldal” alfejezetében az évkönyv meglepő
módon a Blood and Honour (Vér és Becsület) Hungária illetve a Pax Hungarica és a
Mi Magunk Mozgalom nevű hungarista szervezeteket említi név szerint, valamint a
hozzájuk köthető Becsület napja nevű, ezer érdeklődő jelenlétében megtartott
rendezvényt emeli ki.

Nem említi viszont a Magyar Gárdát, a Magyar Önvédelmi Mozgalmat, illetve a 64
Vármegye Ifjúsági Mozgalmat, noha ezekhez köthetők az elmúlt évek erőszakos
cselekményei, az MTV-székház felgyújtásától a nemzeti ünnepek tönkretételén, a
nyíltszíni antiszemita és rasszista koncerteken és tüntetéseken át a rendőrökkel
történt összecsapásokig.

A társadalomra veszélyes vallási mozgalmak fejezetben egyetlen szervezetet sem
nevez meg az évkönyv, ám megállapítja, hogy továbbra is működnek olyan csoportok
hazánkban, melyek a vallási tevékenység álcája mögött mentálisan és anyagilag is
kizsákmányolják tagjaikat. Az évkönyv bemutatóján ezzel kapcsolatban feltett
újságírói kérdésre a miniszter nem erősítette meg, hogy a Szcientológia Egyházra
utal a hivatal megállapítása, ám a sorok között olvasni képes érdeklődő számára
ez nem kérdéses. Konkrét bűncselekmény ugyanakkor nem merült fel a nevezett
közösséggel kapcsolatban.

Olvasson tovább: