Kereső toggle

Életmentő beszélgetések

Százezrek szorulnak segítségre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Sokszor csak annyiból áll egy életmentés, hogy az illető végre kibeszélheti
magát valakinek. Minden öngyilkosság egy elrontott vagy elmulasztott beszélgetés
következménye” – állítják a hazai telefonos lelki elsősegély-szolgálatok
munkatársai, akik évi több százezer hívást kapnak krízishelyzetben lévő
emberektől. A telefonos segélyszolgálatok annak ellenére képesek jól működni,
hogy anyagilag többnyire maguk is krízishelyzetben vannak.



Képünk illusztráció

„A krízishelyzetek az emberi lét természetes velejárói. Mindannyian voltunk
már, sőt kerülünk még ilyen helyzetbe, miközben gyakran nyújtunk segítséget a
körülöttünk élőknek válságuk kezelésében, még ha nem is tudunk róla. Az
öngyilkosság csak egy merőben negatív válasz egy krízishelyzetre, ami
pozitívabban is felfogható lenne, egy lehetőségként a továbblépésre. De a
magyarok panaszkultúrája, fatális gondolkodásmódja alaposan megnehezíti a
kríziskezelést” – mondja Árkovits Amaryl Eszter, a pécsi S.O.S. Élet
Telefonszolgálat pszichiátere.

A lelki elsősegély-telefonszolgálatok nevüknek megfelelően speciális
öngyilkosság-megelőző és kríziskezelő vonalak, melyek az egész országra
kiterjedve működnek: civil alapon, önkéntesek segítségével, bizonytalan anyagi
háttérrel. Ez elsősorban lelkigondozást, az önagresszió kezelését jelenti. A
családon belüli erőszak kezelése más kategória, de annak ellenére, hogy a
probléma erősödik, nincs megfelelően kiépített kríziskezelő hálózata
Magyarországon.

Az öngyilkosságra fókuszáló lelki elsősegély-szolgálatok váltóműszakban működnek,
az önkénteseknek 6 órás munkáért 600 forint térítés jár. „Olyan hivatás ez, mint
a tűzoltóké vagy a mentősöké, akiknek jó része bevallottan nem tudna leállni, ha
kell, ingyen is csinálná az életmentést” – állítja Szabóné dr. Kállai Klára
klinikai szakpszichológus, a Lelki Elsősegély-szolgálatok Szövetségének (LESZ)
országos elnöke. Kérdésünkre kifejtette, hogy nagyon szigorú kritériumrendszer
szerint kell szűrniük a jelentkezők alkalmasságát, s aki ennek megfelel, az
részt vesz egy 80-120 órás képzésen, amiben önismeret-fejlesztés,
személyiségfejlesztés, speciális telefonos kommunikációs ismeretek elsajátítása
folyik. Erre azért is szükség van, mivel előszeretettel jelentkeznek olyan
emberek telefonos segítőnek, akiknek meglehetősen rendezetlen az életük, és
maguk is segítségre szorulnak. „Rendkívül fontos az alkalmasság és a
rátermettség, mert az akut krizíshelyzeteket a hívás pillanatában, telefonon
keresztül kell nagyon hatékonyan kezelni, konkrétan emberélet múlik ezen. Anonim
zajlik a hívás – ez alapszabály –, tehát a klienseket a beszélgetés után nem is
lehet elérni. Van, hogy a hívó fél bemondja a nevét, elérhetőségét, ilyenkor
tudható, hogy további segítséget várna. De amikor úgy hív fel, hogy már
begyógyszerezte magát, akkor nem sokat lehet tenni. Amíg a tudatánál van, a
beleegyezése nélkül mi nem léphetünk semmit a megmentése érdekében. A negyven év
alatt szerencsére csak három ilyen eset volt.”

Hogy lehet a segítő tevékenységet túlélni? Folyamatos karbantartó és fejlesztő –
szupervíziós – munkával, hogy felszínre jöjjenek a nehézségek, s jó, ha pár év
múltán szünetet tartanak kicsit a segítők.

Évi több százezer hívás fut be a LESZ-hez, amelynek egyharmada öngyilkossági
szándékkal kapcsolatos, a többi egyéb lelki krízis: mély depresszió,
egzisztenciális válság stb. A telefonon nyújtott lelki elsősegély előnye a
személyes találkozáshoz képest, hogy kizárólag a hang alapján rövidebb idő alatt
tud kialakulni egy erős bizalmi kapcsolat, mivel nem zavarhatnak a
metakommunikációs jelek. A hanggal és a stílussal mélyen meg lehet érinteni
valakit. Másrészt könnyebben kinyílik az ember egy vadidegennek, pláne, ha
arctalan a másik fél, és feltételezhető róla a szakértelem, a segítő szándék, a
diszkréció.

Egy-másfél órányi beszélgetés kell ahhoz, hogy öngyilkossági helyzetben az akut
életveszélyt elhárítsák. A hívás utáni 3-6 óra, 3-6 nap, illetve 3-6 hét jelenti
a kritikus időszakokat. „Egy bécsi professzor mondta, hogy minden öngyilkosság
egy elrontott vagy elmulasztott beszélgetés következménye. Ma inkább azt lehet
mondani, hogy nem annyira elrontott, mint inkább elmulasztott beszélgetésekről
van szó” – mondja Szabóné dr. Kállai Klára. Az elnöknő megerősíti: az emberek
kommunikációs képessége soha nem volt olyan kifejlett, mint manapság, ez
alapfeltétel a munkahelyeken is. De azzal a technikával, ami a közéletben jól
működik, a magánéletben nem jutunk messzire. A hívások alapján ma egyre kevésbé
alakulnak ki olyan kapcsolatok az emberek életében, amelyekre nehéz helyzetben
támaszkodni lehetne. „A hívások során a segítők sokat hümmögnek, mivel sokszor
csak annyin múlik az életmentés, hogy az illető végre kibeszélheti magát –
mondja az elnöknő. – Amíg beszél valaki, addig is életben van. És ha el kell
mondania valakinek, hogy miért akar meghalni, akkor mire elmagyarázza, többnyire
már egészen másképp is látja, mert kimozdult egy beszűkült tudatállapotból. Mi
nem tanácsokat osztogatunk, hanem segítünk rájönni a kliensnek a lehetséges
megoldásokra.”

Első szabály, hogy életben kell maradni. Ha ezen átsegítették a klienst, akkor
lehet gondolkodni, hogyan tovább. Az öngyilkosságot nem magyarázza semmilyen
különleges hajlam. Igazából senki sem meghalni akar, hanem egyszerűen nem tud
tovább úgy élni, ahogy addig, és egyfajta megoldásnak mutatkozik a halál. Az
öngyilkosságot tervezők kétharmada ad le egyébként valamilyen vészjelzést.

Kiemelkedő időszak a kora nyár és a kora ősz. A lelki elsősegély-szolgálat
telefonja többnyire csak egy átmeneti megoldás, az eredményes működés alapja a
kiforrott átirányítási rendszer. A hatékonyság nehezen mérhető, többnyire csak
attól jön visszahívás, aki megint bajban van, nem attól, aki kikerült belőle. A
magyar emberek máig nehezen jutnak el a segítségkérésig, ebben nincs komoly
növekedés, és a többségük hölgy.

A vezetékes hívások száma csökken, míg a mobiltelefonokról jövő hívások száma nő,
ám azokat nem tudják ellátni, mert ingyenesen csak vonalas számokról hívhatók a
szolgálatok. Pedig az út szélén vagy a viadukt tetején leginkább mobil szokott
lenni az embereknél…

Olvasson tovább: