A váci Jávorszky Ödön Városi Kórház számára kilencvenmillió forintnyi összeg
folyt be a napi- és vizitdíjakból. „Ez az összeg megfelelt az eredetileg
tervezettnek, és nagyon jól jött a kórháznak. Gépeket, berendezéseket tudtunk
belőle vásárolni, ezenkívül sikerült javítanunk az élelmezés színvonalán is” –
számolt be a Heteknek Dr. Erős András, a kórház főigazgatója. Mint mondta, a
vizitdíj fontos bevételi forrás, melyre a finanszírozás csökkentése miatt
szükség van, azonban úgy gondolja, hogy az angolszász területeken fennálló
co-payment rendszer (melyben mindenki a helyi ellátás igénybevételekor köteles
fizetni) ideálisabb lenne, és így meg lehetne szüntetni a vizitdíj
„elbliccelésére” irányuló tendenciát is.
A főigazgató szerint a vizitdíjrendszer alól számos kibúvó van, és
adminisztrációs terheket ró a dolgozókra. Emellett megerősítette azt az állítást
is, mely szerint a díjak bevezetése redukálta az indokolatlan orvoslátogatásokat.
A népszavazással kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy szomorúan venné
tudomásul, ha eltörölnék a vizitdíjat, mivel bizonytalannak látja az így kieső
összegek visszaáramoltatását.
A háziorvosok szintén megosztottak a kérdésben. Nyolcvanöten aláírásgyűjtést
kezdeményeztek annak érdekében, hogy megmaradjon a vizitdíj. Mint az aláírók
fogalmaznak, egy orvosok számára jó rendszer mellett szeretnének kiállni,
továbbá nem akarnak „célpontjai lenni a belpolitikai csatározásoknak”. Ők sem
hisznek abban, hogy bármelyik politikai erő is kárpótolná a kiesett jövedelmeket
egy esetleges eredményes népszavazást követően. Az aláírók állítják, hogy
bevételük átlagosan harmadával emelkedett a vizitdíjnak köszönhetően, amely
pénzből fejleszteni képesek vagy egyszerűen csak biztonságosan tudják
rendelőiket működtetni.
Egy, a Hetek által megkérdezett óbudai háziorvos azonban „péterfilléreknek”
nevezte a vizitdíjból befolyó összeget, pedig havi bontásban neki is 100 ezer
forintot jelent. Bevallása szerint azért fog igennel voksolni a népszavazáson,
mert három egyetemistakorú gyermeke van, akiknek így sem kis összeg a
taníttatása, és emellett megalázónak érzi, hogy adószedőt csinált belőle a
kormány. „Ha beszedem a vizitdíjat, a felét közteherként kifizethetem, ha nem
szedem be, akkor meg megbüntet az APEH” – magyarázza az orvos, aki szintén azt
tapasztalja, hogy jogszabályilag is rendezetlenek a vizitdíjszedés körülményei.
Az egészségügyi tárca tájékoztatása szerint a háziorvosok bevételének negyede,
átlag 180-200 ezer forint származik vizitdíjból, míg az intézmények havi néhány
milliótól akár 10 millióig, jelentős bevételt is elkönyvelhetnek. Egyes
felmérések szerint a hálapénz gyakorlata is visszaszorulóban van, konkrétan 20
százalékot érzékel a tárca.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára egy hétfőn elhangzott
kérdésre, miszerint „mit tesz az egészségügyi tárca, ha a népszavazás
megszünteti a vizitdíjat”, elmondta: önmagában az a tény, hogy népszavazást
lehet tartani a vizitdíjról, azt jelenti, nem költségvetési tételről van szó,
így költségvetési kompenzációja „nehezen vethető fel”. A kérdést feltevő dr.
Nyul István, az Egészségügyi Bizottság MSZP-s tagja kifejtette a Heteknek, hogy
egy lehetőség azért még van, amikor az egészségpénztárak átvállalják a
vizitdíjat, így ez a tétel nem terhelné a beteget. A háziorvosok körében azonban
teljes a bizonytalanság, hiszen ez a megoldás csak abban az esetben működhetne
március 9-e után, ha az egészségpénztárak ebbe belemennének. „Erre azonban
jelenleg nincs biztosíték” – tette hozzá a képviselő.
Miután Orbán Viktor kampánykörútja egyik állomásán kifejtette, hogy a vizitdíj
valójában betegadó, az SZDSZ emlékeztetni volt kénytelen az ex-miniszterelnököt,
hogy „ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor mindenkinek kellene fizetnie,
és nem csak annak, aki orvoshoz fordul”, ráadásul az így befolyt összeg a
központi költségvetést illetné meg, és nem a kórházakat és a háziorvosokat. A
párt azt is elmondta, szeretnék megismerni Orbán Viktor készülő javaslatát, mely
szerint a vizitdíj és a napidíj eltörlése esetén „megnyugtató módon rendeznék a
kórházak és a háziorvosok működésének rendjét”.
Mikola Istvánnak kész megoldásai vannak a felvetett kérdésekre. „A kormánynak
kell visszaadnia azt, amit elvett” – szögezte le a Heteknek az Egészségügyi
Bizottság fideszes alelnöke, aki azt is hozzátette, hogy itt az amortizációs
forrásról, a praxis bevételének 8-9 százalékáról van szó. Arra a kérdésre pedig,
hogy ha a központi költségvetésből finanszíroznák a háziorvosok kieső bevételét,
ez nem sértené-e azt a szabályt, miszerint népszavazás nem szólhat költségvetést
érintő témáról, Mikola elmondta: „Nem sérül ez a szabály, mivel ez a támogatás
annak az állapotnak lenne a visszaállítása, ami a gazdasági társaság
formációjában működő praxisok számára alapfeltétel. E nélkül pedig a
közgazdasági rendszer semmiképp nem tartható fenn.”
2008. 02. 22. (XII/8)
