Kereső toggle

Európa fázik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Európát meglepte a korai tél. Erős havazások, viharos széllökések és
ötméteres tengerhullámok keserítették meg sokak életét az elmúlt napokban több
országban is. A meteorológusok nem kecsegtetnek túl sok jóval a következő
hónapokra sem.

Az európai kontinens északnyugati területein és a Brit-szigetek térségében a
Skandináv-félszigettől a Földközi-tenger középső medencéjéig lenyúló több
középpontú ciklonrendszer és frontjai okoztak rendkívül csapadékos és szeles
időjárást az elmúlt héten.

Ausztrián egy alacsony légnyomás által generált vihar söpört végig, ami komoly
havazást és erős széllökéseket okozott. Néhány helyen két nap leforgása alatt
112 centiméteres hó esett, a széllökések pedig helyenként a 160 kilométer per
órát is elérték. Több utat le kellett zárni, és a lavinariadót is a második
legmagasabb szintre emelték. A meteorológusok szerint az Alpokban csak 30-50
évente tapasztalható ilyen időjárás. Ehhez képest a 2006-os szezonban a
síparadicsomokon valóságos pánikhullám söpört végig a hóhiány miatt, és a
klimatológusok akkor azt nyilatkozták, hogy az Alpokban 1300 éve nem volt ilyen
meleg időjárás.

A tél idén Svájcba is hirtelen érkezett: St. Antoeniennél például egyetlen
hétvége alatt közel egy méter hó esett, ami a szakértők szerint 55 éves rekordot
jelent. Törökországban a heves havazások miatt eddig hatan haltak meg,
Konstantinápolyban komoly közlekedési problémák léptek fel, 102 falut pedig
teljesen elvágott a hó a külvilágtól. Csehországban a sűrű havazás miatt
áramellátási és közlekedési problémák léptek fel. Ukrajnán is kíméletlen vihar
söpört végig, melynek következtében 17 megyében megszűnt az áramszolgáltatás. A
heves széllökések, a hó és eső a Fekete-tengertől távol eső vidékeket sem
kímélte.

Észak-Európában egy erőteljes északi-tengeri időjárási jelenség okozott igen
magas hullámokat és erős széllökéseket, több helyütt még az áradás veszélye is
felmerült. Kelet-Angliában a megszokottnál magasabb vihardagály miatt árvíz
fenyegette a partokat, így több száz embert az éjszaka leple alatt kellett
evakuálni. Anglia legkeletibb részén, Lowestoftnál – a helyiek beszámolója
szerint eddig sosem látott magasságú – hatméteres hullámok csapkodták a
partokat. Ilyenre 1953 óta nem volt példa. Londontól 220 kilométerre északra,
Great Yarmouthnál a Yare-folyó majdnem elérte a hidak szintjét.

Hollandiában, ahol a 16 milliós lakosságnak közel kétharmada tengerszint alatt
fekvő területeken lakik, a legmagasabb szintű riasztást rendelték el. Megépítése
óta először lezárták Európa legnagyobb kikötőjét, a rotterdami kikötőt védő
árkaput is. A vihar azonban sehol sem törte át a tengerparti városokat védő
gátakat, így nagyobb pusztítás nélkül hagyta el Hollandia partjait.

Hatalmas havazásra ébredtek az emberek Románia északi részében is. A hegyekben
mintegy 80-100 centiméter hó esett egy éjszaka alatt, egyes helyeken azonban
jóval egy méter feletti a hótakaró vastagsága. A váratlan havazás a vadon élő
állatokat veszélyezteti a leginkább. A hét elején tovább folytatódott a havazás,
több országúton le kellett állítani a forgalmat, mivel a közel 100 kilométeres
sebességű szél másfél méteres hóbefúvásokat eredményezett az utakon. Az ország
más részén is már a téli útviszonyok az uralkodók, a sík vidékeken 20-30
centiméteres hótakaró borítja a tájat, míg a hőmérő higanyszála már jócskán a
nulla fok alatt mozog.

A rendkívüli időjárás súlyos katasztrófát okozott az orosz–ukrán határnál fekvő,
az Azovi- és a Fekete-tengert összekötő Kercsi-szorosnál is, ahol egy hatalmas
vihar következtében megsérült tankhajó tartalma ömlött a vízbe. Közel 2400 tonna
olaj került a vízbe, miután a hajó kettétört a viharban, amelynek során összesen
tizenkét hajó süllyedt el vagy sodródott a partra. Bár a kapitányok időben
kaptak értesítést a viharokról, többen figyelmen kívül hagyták ezt, és tengerre
szálltak, az ötméteres hullámokkal azonban már nem tudtak megküzdeni. Ráadásul,
mint kiderült, az erre járó tankhajók már nem elég korszerűek, és elsősorban
folyami közlekedésre voltak inkább alkalmasak.

Magyarországot sem kerülte el a korai tél, aminek eredményeképpen az
Északi-középhegységben a hóréteg vastagsága több helyen is megközelíti a 30
centimétert, így már eddig több hó esett a hegyeinkben, mint tavaly télen.

Budapesten vasárnap, egy napsütéses reggel után kora délután indult el a
havazás, pár óra alatt tíz centiméteres hó esett. Bár a vasútvonalakon több
helyen okozott a hó fennakadást, a fővárosi tömegközlekedés sikerrel vette az
idei első hópróbát. Az autósok nagy részét azonban még váratlanul érte, a
legtöbb autónak még nyári gumikkal kellett megbirkóznia a hóval. A meteorológiai
előrejelzések szerint marad a téliesen hideg, szeles időjárás, jövő keddig
meglehetősen hideg, szeles, erősen változékony idő várhatóan gyakran havazással,
esővel. Ebben az időszakban egymást követik majd a hideg és meleg légköri
frontok, így a leeső hó várhatóan még nem fog megmaradni. A jövő hét elején
azonban szárazabbra fordul az idő.

Olvasson tovább: