Kereső toggle

Kiszolgáltatott polgárok

Interjú Alexa Noémi korrupciókutatóval

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország az Európai Unió tíz legkorruptabb országa közé tartozik –
legalábbis a Transparency International korrupciós indexe szerint. A nemzetközi
szervezet magyarországi irodájának koordinátora szerint a pártfinanszírozás és a
közbeszerzések terén vannak a legnagyobb bajok.

Személyes tapasztalatai csaknem mindenkinek vannak a korrupcióval
kapcsolatban, de vajon rendelkezésre állnak-e részletes elemzések arra
vonatkozóan, hogy mennyire „fertőzött” Magyarország?

– Komplett elemzés nem létezik, eddig csupán résztanulmányok születtek
hazánkkal kapcsolatban – például a Freedom House, illetve az Európa Tanács
számára készülő jelentések keretében. A Transparency International által az
ilyen független jelentésekből összeállított korrupcióérzékelési indexlistán
Magyarország tavaly a 27 tagú Európai Unióban viszonylag hátul, a 18. helyen
állt. Ennél talán érdekesebb, hogy a velünk együtt csatlakozó tíz ország
listáján az ötödikek vagyunk, illetve, hogy a mai EU-tagállamok közül a tíz volt
szocialista ország közül a harmadikak – Észtország és Szlovénia előznek meg
minket. Derűlátásra tehát nincs ok, mert ugyan a régión belül a „középkorruptnál”
valamivel jobb Magyarország eredménye, az Európai Unióra vetítve viszont a
középmezőny legalsó szintjén vagyunk.

A korrupciós index mellett azonban szükség van egy átfogó, részletes tanulmányra
is: az első ilyet mi készítjük a Magyar Tudományos Akadémia szakembereivel
közösen, a Transparency International módszertana alapján. Ennek lényege, hogy
az egyes országok közigazgatási intézményeit, civil és üzleti szféráját egyaránt
„átvilágítják”.

Ez hogyan történik?

– A jogszabályi háttér bemutatásával és az egyes területek szereplőinek a
megkérdezésével. A kutatás során senkit sem nevesítünk, nem állítunk össze
feketelistát. Nem azt szeretnénk feltárni, hogy x vagy y cég melyik pártnak
mennyit osztott vissza, hogy megnyerjen egy bizonyos közbeszerzési pályázatot.
Egy átfogó és reális képet kívánunk felvázolni a magyarországi korrupcióról, és
ajánlásokat fogalmazunk meg annak érdekében, hogy a helyzet javuljon.

Tulajdonképpen milyen negatív hatásai vannak a korrupciónak egy adott
országra nézve?

– Nemcsak az üzleti folyamatokat, de a közszolgáltatásokat is
kiszámíthatatlanná, az állampolgárokat pedig kiszolgáltatottá teszi. Ha a
korrupció erősen beágyazódott, akkor már az állampolgár is tudja, hogy mekkora
összegért mit kaphat, tehát – mondhatnánk – tud érvényesülni, ám a
versenyképesség és az esélyegyenlőség ezzel egyidejűleg erősen csorbul. Ha
sikerülne csökkenteni a korrupciót, akkor egyenlőbb eséllyel jutnánk a
közszolgáltatásokhoz, adóforintjainkat hatékonyabban használná fel az állam.
Ezentúl növekedne a befektetési kedv, így erősödne a gazdaság is.

Az eddig elkészült részelemzések szerint nálunk melyik területen a
legsúlyosabb a helyzet?

– A nagykövetségek és a külföldi kereskedelmi kamarák véleménye szerint a
pártfinanszírozás és a közbeszerzések körül vannak a legnagyobb problémák. Ez
más országok példáját tekintve nem meglepő.

A pártfinanszírozás témája időről időre előkerül az Országgyűlésben, de semmi
nem változik. A rendszerben pedig szinte kódolva van a korrupció, hiszen a
támogatók valamit várnak a pénzükért. Mit lehet tenni?

– A magyarnál jobban működő szabályozást könnyű találni. Nálunk maga a
törvény irreális, hiszen egy képviselőre mindössze egymillió forintot lehet
költeni a választási kampányban. A rendszeren alapvetően az átláthatóság
biztosításával lehet javítani. Nyilvánosságra kellene hozni – egy bizonyos
összeg felett persze – a támogatók nevét és azt, hogy a befolyt összeget a
pártok mire használják. Ezzel követhető lenne, hogy mondjuk a milliós támogatást
nyújtó magánszemély vagy érdekeltsége milyen állami megbízáshoz jutott később.

Az információhoz való hozzáférés egyébként minden területen csökkenti a
korrupciót. Már azzal javulna a helyzet, ha például a cégadatbázisokban
könnyebben lehetne keresni, és nem a cégbíróságon lehetne csak adatokhoz jutni.

Mi a helyzet a közbeszerzésekkel? Számos esetben felmerült a korrupció
gyanúja – az autópálya-építésektől a Gripen-ügyig –, de érdemben semmi nem
történt.

– Vannak országok, ahol feketelisták készülnek, az arra felkerülő cégek
évekig nem pályázhatnak állami feladatokra. Nálunk már az is nagy előrelépésnek
számítana, ha a közbeszerzési kiírásokat rendszeresen ellenőriznék. Nemcsak azt,
hogy mennyiben felelnek meg a jogszabályoknak, hanem hogy szakmailag
korrektek-e, vagy vannak-e bennük „kiskapuk”. Fontos lenne azt is megnézni, hogy
a kiírás tartalmilag mennyire illeszkedik az adott témához, és a nyertes végül
is kivel és milyen minőségben végezteti el a munkát, illetve hogy az elvégzett
munka mennyiben tér el az eredeti feladatkiírástól.

A vád: nyolcmillió dollár kenőpénz



Fotó: AP

Vizsgálatot kezdeményez Szekeres Imre honvédelmi miniszter, mert június
elején egy svéd televízióműsorban felröppent a hír, miszerint egy osztrák
üzletember nyolcmillió dolláros kenőpénzt kaphatott azért, mert közvetítőként
részt vett a magyarországi Gripen vadászrepülőgépek beszerzésében. A vizsgálatot
mind az öt parlamenti frakció támogatja, de azt kérik, hogy ne csak az
Orbán-kormány alatti döntéseket, hanem az azóta eltelt teljes időszakot
vizsgálják meg. „Orbán Viktor kormányfőként csaknem minden fontos ügyben
egyszemélyi döntést hozott, és ilyen volt a Gripen-ügy is” – nyilatkozta a
napokban a Népszavának Szabadi Béla, az Orbán-kormány földművelésügyi
államtitkára. A lap szerint még Szabó János akkori honvédelmi miniszter is az
utolsó pillanatig úgy tudta, Magyarország amerikai F–16-osokat vásárol, mert
minden szakmai érv emellett szólt. A Népszabadság idéz egy szakértői bizottság
jelentéséből, mely a svéd Gripenek és az F–16-osok tulajdonságait vetette össze:
„Ha azonnali döntést kívánnak hozni, huszonnégy amerikai F–16A/B MLU bérlését
javasoljuk.” A jelentés négy nappal azelőtt született, hogy Orbán Viktor
bejelentette: Magyarország a Gripenek mellett kötelezi el magát. A vizsgálat
egyik célja tisztázni, hogy kapott-e kenőpénzt magyar politikus.

Olvasson tovább: