Kereső toggle

Irány a Balaton

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

EU-százmilliárdok, golfpályák és minden igényt kielégítő szállodák az
ígéretekben, miközben paródiák születnek arról, hogy vizezik a sört a bódékban,
romlott a fagyi, és ugyanennyi pénzért Horvátországban már tengerparti
szállodában lehet nyaralni. Néhány ellentmondás a Balatonról, ahol a májusi szép
idő miatt idén hamarabb indult meg

a szezon.



Fotó: Somorjai L.

A tó felkoszorúzása óta a 125. vitorlásszezon is megkezdődött
Balatonfürednél. Most már csak jól fizető turisták kellenének, akik idén újra
bizalmat szavaznak a magyar tengernek. Az ír Ryanair és a német Germanwings
légitársaság is indít közvetlen járatokat Sármellékre, ez utóbbi június 18-ától
heti két alkalommal utaztat, a repülőtéri illetékkel együtt is mindössze 49
euróért. A Fly Balaton nemzetközi repülőtérnek egyébként tavaly 70 ezer utasa
volt, míg az idei év első hónapjában már több mint 24 ezren választották úti
célul a balatoni repülőteret. A tavaly idelátogató 3,2 millió német turista
száma idén akár növekedhet is, hiszen a Der Tagesspiegel című tekintélyes
napilap külön mellékletben foglalkozik a Balatonnal és az RBB közszolgálati
rádióállomás is műsort szán a magyar tenger bemutatásának.

Május hónap más események miatt is sorsforduló lehet a Balaton történelmében,
ugyanis most rendezték azt a konferenciát, amelyen Lamperth Mónika önkormányzati
és területfejlesztési miniszter és dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési
Tanács (BFT) elnöke bemutatták a 2007–2013 között megvalósítandó Balatoni
Zászlóshajó Programot. A tervezet célja a térség színvonalának emelése mellett
igényes, exkluzív üdülő-, lakó- és munkakörnyezet megteremtése, a gyógy- és
termálvízhez kötődő turizmus fejlesztése, strandfejlesztések, valamint a
vitorlázás infrastrukturális feltételeinek javítása. Mindez 240 milliárdot tesz
ki. Ez az elkövetkezendő 6 évben reálisnak is tűnhet, feltéve hogy megérkezik
hozzá a közel 100 milliárdos európai uniós pénz. Középtávú programban
gondolkodva további 160 milliárdra van azonban még szükség. Az állam vállalja a
legkisebb szerepet, az önkormányzatok és a magánszféra döntő hányaddal kell hogy
részt vegyen ebben a tevékenységben – mondta el a Heteknek a programról Suchman
Tamás. Az elnök hozzátette, hogy nemcsak a főszezonban szeretnék az
idelátogatókat fogadni, hanem az is cél, hogy legyen tíz-tizenkét olyan nagyobb
város, ahová egész évben érdemes utazni. A tó eddig a nemzeti jövedelem
turizmusból származó 10 százalékának egyharmadát adta.

A víz minőségéért felelős szakemberek évtizedek óta vizsgálják a Balatonban a
mikroszkopikus algák burjánzását. Ennek segítségével meg lehet állapítani a víz
minőségét. Dr. Vörös Lajos, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója
elmondta, hogy „a Balaton vízminősége évek óta kitűnő, még a legmelegebb
időszakokban sincs a kritikus értékek közelében”. A szakember hozzátette, hogy
sok milliárd forintot fordítottak az elmúlt másfél évtizedben a víz minőségének
javítására, így ma harmadannyi alga található a magyar tengerben, mint tíz évvel
ezelőtt. A kutató szerint a jövőben sem kell félni, legyen meleg vagy hideg, a
tó vize tartósan kiváló állapotban marad. Ennek ellenére a szezon kezdetén nagy
felháborodást okozott, hogy nincs elég hal a vízben, ennek köszönhetően le kell
venni az étlapokról a turisták egyik kedvencét, a süllőt. Ez a probléma is
megoldódni látszik azonban, ugyanis a Balatoni Halászati Zrt. szakemberei
összesen több mint 900 ezer süllőivadékot telepítenek a tóba, a tavasszal
telepített 250 ezer csuka mellé.

A balatoni ingatlanpiacról rendre ellentmondásos hírek látnak napvilágot. Annyi
bizonyos, hogy a többmilliárdos infrastruktúra és ingatlanfejlesztésnek
köszönhetően az elmúlt években egyre nagyobb kereslet van a balatoni ingatlanok
iránt. A vásárlók többsége a fővárosból és vidéki nagyvárosokból érkező nyugdíj
előtt álló vagy családos, akik hozzátartozóik nyaralási nehézségeit próbálják
megoldani az ingatlanokkal. Bár a környéket erős túlkínálat jellemzi (a sok új
építésű lakóház mellett egyre többen adják el családi házaikat, lakásaikat is),
optimisták az ingatlanforgalmazók. Szerintük az egyre dráguló horvátországi
ingatlanárak hatása és az autópálya révén hamarabb elérhető Balaton újra
felkeltette a magyarok érdeklődését. Szerencsére a kontinens legnagyobb
völgyhídját is átadják végre az M7-es autópályán, Zamárdi és Balatonszárszó
között.

A 41,5 milliárd forintból épülő 88 méter magas viaduktot augusztusban vehetik
birtokba az autósok.

Ha az utakon nem is lehet gond a forgalommal, könnyen megeshet mindez a vízen.
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. ugyanis a napokban kínálta eladásra
a Balatoni Hajózási Zrt.-t. A 48,99 százaléknyi részesedést nyilvános,
egyfordulós pályázaton kívánják értékesíteni, 1,65 milliárd forint minimális
áron, ami igencsak meglepte a többségi tulajdonost, a tópart 22 önkormányzatát.


A települések még 2001-ben, ingyen jutottak hozzá a pakettekhez, és azóta
többször próbálták megvenni a maradék részvénycsomagot, de eddig nem sikerült
tető alá hozni a megállapodást. Balázs Árpád, Siófok fideszes polgármestere
elmondta, hogy még vételi ajánlatot sem kaptak, pedig a tulajdonostársakat jog
szerint illeti meg a vásárlás lehetősége. „Így nem fogjuk tudni garantálni a
hajózási tömegközlekedés fenntartását és az olyan közszolgáltatásokat, amelyek
önkormányzati feladatkörbe tartoznak” – közölte a hírt Balázs Árpád.

Olvasson tovább: