Kereső toggle

Diszkrimináció a bírósági ítéletekben

A törvény nevében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Apa és fia hat évet húztak le a börtönben, amikor megismételt eljárás keretében megállapították: megalapozott bizonyítékok nélkül kerültek rács mögé. Burkáék esete azonban nem egyedi. Pusoma Dénes kálváriája, vagy a magyarcsanádi Gán fivérek esete arról árulkodik: bírói döntésekben gyakran tetten érhető a származás alapján működő diszkrimináció. 



Gán Miklós és Zoltán. "Primitív személyiségek" Fotó: S. L.

Hat évvel ezelőtt a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán agyonvertek egy férfit. A gyilkossággal két helybéli romát, apát és fiát gyanúsították. 

A gyanúból vád lett, majd ítélet: tizenöt, illetve tizenhárom évet kaptak. Ifjabb Burka Ferenc csaknem hat évet várt arra, hogy családját újra láthassa. 1999. március 5-én tartóztatták le emberölés gyanúja miatt. Egy héttel később vették őrizetbe édesapját is. 

"A rendőrök semmit nem közöltek velük: jöttek és letartóztatták őket" – mondta lapunknak Zeke László, az idősebb Burka ügyvédje. Az első eljárásban az ügyész azzal érvelt, hogy a bizonyítékok jellegzetesen cigány elkövetési módszerre utalnak. Vagyis a tettes olyan hidegvérrel követte el a gyilkosságot, hogy még csak nem is verejtékezett, így nem hagyott maga után szagmintát. "Jellegzetesen cigány elkövetési módnak" értékelték továbbá azt is, hogy a feltételezett tettesek a gyilkosság után nem égették el ruháikat, csupán kimosták azokat. 

A kirendelt szakértő hiába állította: a vádlottak ruháiban nem talált vérnyomokat, a bíróság ezt figyelmen kívül hagyta. Épp úgy, mint azt a tényt, hogy az áldozat markában sárgásvörös szín? hosszú kitépett hajszálakat találtak, miközben a gyilkossággal megvádolt férfiak haja fekete volt. DNS-vizsgálatot azonban nem végeztek. Az első fokú ítélet ennek ellenére mégis megszületett: 2002 márciusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság az apát tizenöt, a fiát pedig tizenhárom év fegyházra ítélte; amit azután a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezett, majd új eljárás lefolytatására kötelezte a bíróságot. 

Az első fokú ítéletet követően új tanúk jelentkeztek, akik sem rokoni, sem baráti kapcsolatban nem álltak Burkáékkal, ám mégis az ő ártatlanságukat kívánták bizonyítani. A tanúk megneveztek egy férfit, aki állítólag bevallotta nekik, hogy ő gyilkolt 1999 márciusában. Burka Ferenc és édesapja hiába hangoztatta mindvégig ártatlanságát, nem hittek nekik. "Talán azért, mert cigányok vagyunk" – mondja lapunknak Burka Ferenc.

Az új eljárás során idén tavasszal született meg a felmentő ítélet, amely első fokon felmentette Burkáékat. "Ha a másodfok is így dönt majd, akkor ki kell mondani azt is: hat évet ültek ártatlanul"- jegyzi meg az ügyvéd.

Tavalyelőtt országos méretűvé dagadt egy magyarcsanádi testvérpár kártérítési pere, amelyet a magyar állam ellen indítottak. Gán Miklós és Zoltán tizenöt hónapot töltött előzetes letartóztatásban, nyereségvágyból elkövetett emberölés vádjával. 

A bírósági eljárás folyamán azonban bebizonyosodott a fivérek ártatlansága. A kártérítési per során a bíróság "primitív személyiségükre" hivatkozva alacsonyabb öszszeget állapított meg. Két-két millió forint nem vagyoni kártérítést, és a tizenöt hónapra szóló elmaradt bérüket kérték a bíróságtól. A történet eddig akár szokványosnak is nevezhető, azonban a bírói ítélet valóságos közéleti botrányt kavart. Az első fokú ítélet nem adott helyt a kétmillió forint kártérítésnek, hanem csak 1,2 millió forintot ítélt meg fejenként. Az indoklás szerint a Gán fiúk személyisége "primitívnek" mondható, ezért kevésbé viselte meg őket a tizenöt hónapos letartóztatás. 

"Borzasztó, hogy egy ilyen nehéz időszak után még meg is bélyegeznek bennünket, mindezt azért, mert cigánynak születtünk" – mondta lapunknak Miklós. Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök szóvá is tette az ügyet, de ez sem változtatott a bírói döntésen.

Pusoma Dénest 1994. március 16-án ítélte el a Heves Megyei Bíróság. A férfit egy ivándi lakos elleni, halált okozó testi sértés és rablás miatt ítélték el hat évre. Sem az ügyész, sem a védő nem fellebbezett, ezért az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. Pusoma Dénes a jogerős büntetését töltötte, amikor egy fővárosi büntetés-végrehajtási intézetben az igazi tettes elszólta magát zárkatársai előtt, majd később ügyvéd jelenlétében is beismerte, hogy ő az igazi gyilkos és egy teljesen ártatlan ember ül helyette. 

Pusoma büntetését félbeszakították, és azonnali szabadlábra helyezését rendelte el a bíróság. Kártalanítási keresetet nyújtottak be a magyar állam ellen 1996 tavaszán, majd a következő évben, augusztus 5-én öngyilkosságot követett el.

Az 1997 januárjában kezdődött kártalanítási eljárásban – Pusoma Dénest – majd az örököseit – kezdettől fogva Magyar Elemér képviselte. Mint az ügyvéd lapunkkal tudatta: a kártérítési eljárás jogerősen 2002. február 21. napján fejeződött be, a Heves Megyei Bíróság a kártalanítási kérelmet teljes egészében elutasító első fokú ítéletének helybenhagyásával. Az elutasító döntés lényege az volt, hogy Pusoma Dénes a hatóságot az alapeljárás során megtévesztette, és okot adott arra, hogy a gyanú rá terelődjék. Ugyanis a fogdán a gyilkosságot beismerő levelet írt és adott át egyik zárkatársának, aki mint vamzer (börtönszleng: besúgó – a szerk.) továbbította azt a nyomozóhatóságnak. 

"Aki ismerte Dénest, tudta róla: csak hajszál választotta el attól, hogy ez az álmodozó, költői vénával rendelkező roma fiú zsenivé váljon" – jegyzi meg egykori védencéről Magyar Elemér, aki nemrég a Pusoma-ügyből drámát írt. A m?alkotás szövege jórészt a bűnügyi nyomozati és tárgyalási jegyzőkönyveken alapszik, ezekből többnyire szó szerint idéz az egri ügyvéd. Magyar Elemér pályafutása alatt azt tapasztalta, hogy cigányok esetében a bírák jóval kevesebb bizonyítékkal is megelégszenek ahhoz, hogy elmarasztaló ítéletet hozzanak meg. "Határeseteknél is inkább a bűnösség felé billen a mérleg" – fogalmaz az ügyvéd, aki szerint az az előítélet, ha eleve bűnösként kezelik a vádlottat. 

"A tárgyalás nyilvánossága nagyon fontos alapelv" – véli Magyar doktor. Sok vidéki bírósági épületben senkit nem engednek be biztonsági okokra hivatkozva, sőt, fel is tüntetik, hogy csak idézésre tartózkodhatnak a bírósági épületben. Ez is a cigányokat sújtja, hiszen a cigányok azok, akik nagyon gyakran családostul mennek. Őket fosztják meg attól, hogy szem- és fültanúi legyenek a tárgyalásnak. "Sok-sok apró cserép az, ami azt mondatja velem, hogy megtalálhatóak a rasszista vonások a bírósági ítéletekben" – állítja Magyar Elemér.

Olvasson tovább: