Dinnyedömping Fotó: Somorjai L.
Talán kevesen tudják, de hazánk dinnyenagyhatalom, egész Európában szívesen vásárolják a magyar dinnyéket. Évente 8,5-9 ezer hektáron termesztik az édes zöld termékeket. Idén 200-220 ezer tonnányi
dinnyetermést jeleztek a Zöldség-Gyümölcs Terméktanács tagjai a szezon előtt. Tavaly ennél kicsivel gyengébb volt a termés, de még így is megközelítette a 208 ezer tonnát. Ennek a hatalmas mennyiségnek a 65 százaléka pedig külföldre kerül, elsősorban Lengyelországba, Cseh- és Németországba szállítják. Európa legnagyobb dinnyeexportőrei vagyunk tehát, és ezzel a helyezéssel negyedikek vagyunk a világ hat legnagyobb dinnyeexportőrének sorában. Versenytársainak a legkiválóbb "dinnyések": az olaszok, a görögök, a spanyolok, illetve a törökök és a marokkóiak. Hogy mitől vagyunk ilyen jók? Nos, több tényező is támogatja a sikeres exportot. Egyrészt közel van a külföldi felvevőpiac, másrészt a hazai dinnye éppen akkorra érik be, amikor a mediterrán dinnye szezonja véget ér. Jóformán konkurencia nélkül szállíthatunk Európa nagy dinnyekedvelő államainak piacaira.
Ezek alapján azt gondolhatnánk, egészen jól megy a dinnyetermelőknek – ám túl szép lenne ez a történet. Az idei szezon sem hozott áttörést. A kissé hűvös tavasznak köszönhetően közel háromhetes csúszással indult a dinnyeszezon, de így az összes hazai termőtájon egyszerre kezdett érni a gyümölcs. A szezon rövidülése miatt augusztus elejére a fogyasztók számára is érzékelhető dinnyedömping alakult ki. A termelők és a kereskedők nem rendelkeznek olyan tárolókapacitással, amellyel a szezont nyújtani lehetne, bár az idősebb vidéki emberek még emlékeznek a vermelt és novemberig elállt
dinnyékre.
Az idei dinnyepiac fekete báránya mégsem az időjárás volt, hanem a multinacionális áruházláncok, közülük is a Tesco és az Auchan. A "vád" ellenük, hogy a 31–32. héten, a szezon derekán jóval a piaci ár alatt értékesítették az akciós, alacsony minőség? dinnyét, megtévesztő származási információkkal. A terméktanács a versenyhivatalhoz, a fogyasztóvédelemhez és a szaktárcához fordult segítségért.
Az agrártárca vizsgálatot indít a hazai dinnyeforgalmazással kapcsolatban. Tárgyalóasztalhoz ültetik a nagy üzletláncok vezetőit. Gráf József agrárminiszter egy hétvégi ormánsági agrárfórumon elmondta, az ügyben érintett két nagy üzletlánc logisztikai központjában is átnézik, ellenőrzik a termelőkkel aláírt beszállítói szerződéseket, és amennyiben azokat lényegesen a piaci ár alatt kötötték meg, akkor büntetésre számíthatnak a kereskedelmi láncok.
Az áron aluli felvásárlás az elsősorban a hazai piacra termelő gazdákat, azt az öt-hatezer családot érinti, akik dinnyetermeléssel foglalkoznak. Közöttük pedig ugyanúgy találni fél
hektáros, illetve 50-100 hektáros, gazdákat is. Az általános tapasztalat szerint körülbelül 10 hektár fölött lehet megélni a dinnyetermelésből. Sajnálatos tény, hogy a hazai dinnyetermelők csoportja folyamatosan csökken, egyre többen hagyják abba a dinnyézést és váltanak gabonatermesztésre. Ez utóbbi ugyanis közvetlen állami támogatást élvez.
Híres dinnyetermesztő vidékünk az Ormánság. A baranyai térségben élők jelentős részének a dinnye jelent megélhetést. Jelenleg 720 hektáron termesztenek fóliás és szabadföldi
dinnyét. A termelők jelentős része várhatóan veszteséggel zárja az évet, egy hektárnyi fóliás dinnye bekerülési költsége 500-550 ezer forint között mozog. A nyomott árak miatt azonban nehéz kigazdálkodni a költségeket. A szabolcsi és a hevesi termelők sem lehetnek túlságosan boldogok, hiszen ezeken a vidékeken később érik be a dinnye. Augusztusra, mikor piacra dobhatták a termést, éppen a mélypontra estek vissza az árak. Júliusban még 30-40 forintot is megadtak a kereskedők egy kiló
dinnyéért, ám augusztusra már csak öt forintot voltak hajlandók fizetni. Ezért nagy valószínűséggel veszteséggel zárják a szezont a szabolcsi és a hevesi
dinnyetermelők.
Ám ne gondoljuk, hogy csak a hipermarketek okoznak gondokat a piacon. Annak ellenére, hogy a fővárosi piacokon magasabb áron kínálták a dinnyét, az árnak csak jóval kisebb százaléka jutott a termelők zsebébe. Augusztus végére a piacok és áruházláncok között előfordult, hogy 200 százalékos áreltérés is tapasztalható volt, amelynek csak egynegyedét kapták meg a termelők.
A terméktanács által kiadott sajtóanyagok között hiába keressük, hogy a piacokon áruló zöldségesek extraprofitja miatt a versenyhivatalhoz fordult volna, pedig szinte az egész szezonban több mint 50 százalékos árréssel dolgoztak a budapesti zöldségesek.
Több termelő úgy nyilatkozott, hogy számára mindegy, ki viszi el a dinnyét a földekről, a multik vagy a piacosok, csak fizessenek. Mindkét fél azonos árat ad érte. Ha valaki részletekre, trendekre, előrejelzésekre kíváncsi a zöldség- és gyümölcspiacról, hiába keresi, nyilvános, hivatalos helyen nem talál. Sem az agrártárca, sem a terméktanács nem gondoskodik a piaci helyezet átláthatóságának biztosításáról. Hogy ez kinek kedvez? Ha a termelő az áruházlánctól és a piaci árusoktól is azonos pénzt kap, és a fogyasztó számára is jó az alacsony ár, akkor az áruházláncok alacsony árai a kereskedők érdekeit sértik. A láncok extra haszonnal tudják értékesíteni a dinnyét – és vélhetőleg más zöldségeket is.
2005. 09. 09. (IX/36)
