Bár sokat vitatkozunk hazánk versenyképességéről, a régiós versenyben való helytállásunkról, annyit le kell szögezni, hogy továbbra is rendelkezünk azzal a kellő vonzerővel, mely szükséges a külföldi tőke vonzásához. A tőkéért folytatott verseny egyre erősebb világszerte: a munkahelyek számának és az adóbevételeknek a növelése érdekében szinte minden kormány igyekszik minél több vállalatot "elcsábítani". Ez a hajsza a kelet-európai régióban is erős, s mára az egykori KGST-országok a nemzetközi tőke kegyeit keresve erős konkurenciát jelentenek egymás számára.
Hazánk európai összehasonlításban is igen előkelő helyezést ér el, ha a külfölditőke-vonzó képességet vesszük figyelembe. Felmérések szerint Magyarország egész Európát figyelembe véve az ötödik abban a rangsorban, amely ezeket a kritériumokat vizsgálja. Az Ernst&Young összeállítása szerint tavaly a legtöbb tőke Nagy-Britanniába érkezett, utána sorrendben Francia-, Lengyel- és Németország, majd hazánk következett. A versenyképességünk elsősorban a szomszédos országokhoz viszonyítva romlott. Fontos azonban megjegyezni, hogy Magyarország továbbra is az első helyen áll a külföldi tőke állománya tekintetében. Ha azt vizsgáljuk, egy főre vetítve mennyi tőke van jelen a régió országaiban, akkor egyértelműen mi vagyunk az elsők. Amíg ugyanis Magyarországon 4800 euró külföldi tőke jut egy állampolgárra, addig a cseheknél 4120, a szlovákoknál – az elmúlt évek hatalmas autóipari beruházásai ellenére is – "csupán" 1950 euró jut fejenként, Lengyelországban pedig ennél is kevesebb, 1230 euró. A következő körben csatlakozó Bulgáriában 740, míg a szomszédos Romániában 600 euró jut egy állampolgárra.
2004-ben meglepően nagy mennyiségű, 3,4 milliárd euró magyarországi befektetéséről döntöttek külföldi vállalatok, ez közel 1,5 milliárd euróval több, mint az előző években. A nagy lendület az idén is folytatódik, az év első negyedévében nem kevesebb, mint 1,1 milliárd euró érkezett, ilyen érték? új beruházásról döntöttek a befektetők. Az ITDH adatai szerint 2002 és 2004 között 164 beruházó cég összesen 23700 új munkahelyet hozott létre.
A tavalyi év legnagyobb volumen? zöldmezős befektetését kétségtelenül a japán autóalkatrész-gyártó Ibdien Hungary Kft. hajtotta végre, mely 100 millió eurós projekt révén 700 új munkahelyet teremtett meg. A legnagyobb volumen? bővítő a Magyar Suzuki Rt. volt, mely 240 millió eurós beruházással 700 új munkahelyet hozott létre. Az egész gyár egyébként 2700 embert foglalkoztat, a beszállítókon keresztül összesen harmincezer embernek biztosít munkát. A legtöbb, kétezer munkahelyet teremtő vállalat a Foxconn Hungary Gyártó Kft. volt tavaly. A 2003 óta Komáromban működő vállalat eddig mintegy 50 millió dollárt fektetett be. A tavalyi év legnagyobb regionális központját létrehozó vállalata az ExxonMobil, mely 44 millió euró értékben több regionális szolgáltató központot létesített Budapesten. Az első ütemben 400 szakember számára biztosít munkahelyet, a működés sikerétől függően további 500 fő felvételére kerülhet sor.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól kapott információk szerint az észak-magyarországi, elmaradottabb régióban számos nagy projekt indult el, és elsősorban az M3-as nyomvonalán, Nyíregyháza, Miskolc, Gyöngyös környékén közel 50 milliárdnyi beruházás vette kezdetét. Többek között az autóalkatrész- és a hűtőgépgyártást preferáló Bosch és Eletrolux közel 2000 új munkahelyet hoz létre. Az ország nyugati és középső részeiben is kimutatható az autópályák vonzereje, hiszen számos, még folyamatban levő nagyberuházás települ a sztrádáink közelébe. A Nokia Komáromban mintegy 21 milliárdos telefongyártó központot épít, ahol 1200 főt tervez foglalkoztatni, az Asahi síküveggyártásba fogott: gyártósorát Tatabányán építi közel 15 milliárd forintos értékben, 200 ember számára munkahelyet teremtve. A Michelin gumigyár Nyíregyházán 14,5 milliárdos projektje révén 300 fő számára hoz létre új munkahelyet. A jövőbeni M6-os reményében 688 új munkahelyet létrehozó autóalkatrész-gyártást tervez az Elcoteq Pécsett. (Kovács Klára)
2005. 08. 26. (IX/34)
