Kereső toggle

Az egészségügyi dolgozók kárpótlásra várnak

Megkezdett kezelés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az orvosok elmaradt ügyeleti díjaira mintegy 20-25 milliárd forintot kellene kifizetnie a költségvetésnek, amennyiben a bíróság jogerősen az egészségügyi dolgozók javára dönt. Ez a nem várt kiadás komoly nehézségek elé állítaná az egyébként is pénztelen egészségügyet. Az ÁSZ szerint a magyar kórházak adósságállománya több mint négymilliárd forint. 



Homályos jövőkép: pénztelenség és koncepciótlanság Fotó: S. L.

"Tartalékaink nincsenek" – vázolja a keszthelyi kórház igazgató főorvosa az általa vezetett intézmény gazdasági helyzetét. Szenkovszky Adrienne a Heteknek elmondta: ahol munkaköröket lehetett összevonni, azt a takarékosság jegyében már megtették. A keszthelyi kórházban is szívesen veszik, ha a krónikus betegek folyamatosan használt gyógyszereiket magukkal viszik, és a mosoda költségeit is csökkenteni tudják azzal, ha a páciensek saját pizsamájukat, illetve hálóingüket használják. Mint az igazgató főorvostól megtudtuk: lassan a kórház fennmaradását veszélyezteti az intézet pénzügyi helyzete: a takarékoskodás mellett a dolgozók tíz százalékát bocsátották el. "Nem az egészségügyi szakdolgozóktól váltunk meg, ezen a területen ugyanis folyamatos hiánnyal küzdünk: kevés a nővér, a sebészeti osztályon az orvos is" – közölte Szenkovszky Adrienne igazgató főorvos. A keszthelyi kórházban – az ország más egészségügyi intézményeihez hasonlóan – az idei év elején nem tudták maradéktalanul végrehajtani az ígért béremelést, és még az is kérdés, hogy az illetmények szeptemberben esedékes 4,5 százalékos emelésére honnan lesz fedezet. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a kórházak bruttó adósságállománya 4,1 milliárd forint. 

A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) 106 kórház részvételével készülő felmérése kimutatta, hogy a megkérdezett intézmények több mint a fele – összesen 60 – lejárt tartozással rendelkezik. Ajkay Zoltán, a kórházszövetség volt elnöke korábban hangsúlyozta, hogy ezek az intézmények nem csődben vannak, csupán adósságaik vannak. Leggyakrabban a szállítóknak tartoznak az intézmények, csak határidőn túl tudnak fizetni például a gyógyszerekért, kötszerekért, de van, amelyiknek közüzemi tartozásai vannak, vagy más jelleg? köztartozást halmozott fel. A kórházszövetség elnöki pozíciójának várományosa, Varga Ferenc lapunknak elmondta: a pénz hiányában látja a legfőbb problémát. A kormány 100 lépés program egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseit jónak tartja, mivel gyakorlatilag az elmúlt hat-hét év reformkezdeményezéseit tartalmazza. A jelenleg a siófoki kórház főigazgatójaként tevékenykedő Varga szerint a program sikere vagy kudarca – az elmúlt évek reformtörekvéseihez hasonlóan – az anyagiakon múlik. 

Az ÁSZ revizorai szerint azonban a hazai egészségügy több területének a pénztelenség mellett a másik nagy rákfenéje a kidolgozott programok, átfogó fejlesztési koncepciók hiánya. A számvevők úgy vélik, hogy a jelenlegi áldatlan állapotok kialakulásához nagymértékben hozzájárultak a szaktárca elmúlt hat-hét évének vezetői, akik az egyre égetőbb kérdéssé váló átfogó projektek kidolgozását azonnal végrehajtható tervezetekkel odázták mind ez idáig el.

Kétmillió fő

Amennyiben a bíróság jogerősen úgy dönt, akkor a központi költségvetésnek 20-25 milliárd forintnyi elmaradt ügyeleti díjat kell megfizetnie az orvosoknak – nyilatkozta a Heteknek Gyenes Géza. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára közölte: az uniós direktíva az ügyeleti időt munkának ismeri el, így a hazai gyakorlattal ellentétben a huszonnégy órányi ügyeletért huszonnégy órás bér jár, nem csupán négy-hat órányi. Az orvosok így 2004. május 1-jéig visszamenően perelhetnek a pénzükért, ami Gyenes közlése szerint fejenként 1,5-2 milliós összeget jelent. "Már folyamatban van egy tucatnyi, precedens érték? per, ezek közül néhányban már első fokon az orvosoknak kedvező ítélet született" – mondta a főtitkár. Hozzátette: reményeik szerint ősztől felgyorsulnak az események, és amennyiben jogerős ítéletek lesznek, várhatóan orvosok ezrei fogják peres úton érvényesíteni követelésüket. 

Az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára, Vojnik Mária szerint, ha valóban tömegesen fognak az orvosok perelni, az komoly nehézségek elé állítja az egész egészségügyet. 

Akiknek sikerült

Az országoshoz képest jobb a Kiskunhalasi Semmelweis Ignác Kórház helyzete, ahol az elégtelen költségvetési finanszírozásból fakadó problémákat az intézmény részleges privatizációjával igyekeznek orvosolni. A kórházat korábban működtető helyi önkormányzat előbb közhasznú társasággá alakította az intézményt, majd tavaly nyáron az üzemeltető jogokat húsz évre a Hospinvest Rt.-re ruházta. A kórház és a város vezetői állítják, ha ezt a lépést nem tették volna meg, a 130 ezer ember egészségügyi ellátását végző kórház előbb vagy utóbb tönkrement volna. A tranzakció kapcsán hangsúlyozzák, hogy az ingatlan és az eszközök továbbra is az önkormányzat tulajdonát képezik, a befektető csak a működtetői jogokat szerezte meg. 

A Hospinvest Rt. által képviselt holding hat év alatt összesen 2,5 milliárd forintnyi fejlesztést hajt végre. Az idén megkezdett munkálatok során egy-, kettő- és négyágyas, vécével, fürdőszobával rendelkező kórtermeket alakítanak ki, továbbá fedett mentőfogadó és új sürgősségi betegellátási részleg épül meg, amely egy gyorslift segítségével közvetlen kapcsolatban áll majd az egyes osztályokkal. Ezen túl folyamatosan korszer? orvosi eszközökkel gyarapodik az intézmény. A befektető egy saját fejlesztés? logisztikai "know-how" bevezetésével, illetve az intézmény működtetésének átszervezésével igyekszik – tíz év után – hasznot nyerni a befektetésből. Füzes Attila, a kórház gazdasági főigazgatója érdeklődésünkre elmondta, a társadalombiztosítási finanszírozás és a működési költségek közötti különbözet miatt éves szinten a négymilliárd forintos költségvetés mellett ötszázalékos hiánnyal küzdenek. "Ez a mai egészségügyi rendszert figyelembe véve természetes. Mi annyival vagyunk könnyebb helyzetben, hogy kht.-ként, illetve a befektetői háttérrel könnyebben tudjuk kezelni a problémát" – mondta el Füzes Attila. Hozzátette: a Hospinvest Rt. ugyanakkor nem a hiány finanszírozását, hanem a fejlesztést és a gazdaságosabb működtetést vállalta fel. 

(Sebestyén István – Kiskunhalas)

Olvasson tovább: