Ihász Sándor fővárosi főügyész sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fővárosi Bírósághoz továbbították a vádiratot Kulcsár Attila és társai ügyében. A dokumentum 71 oldalából 50 kizárólag a tényállást, vagyis az elkövetett bűncselekményeket taglalja, melyekkel összefüggésben a főügyész az "összetett, bonyolult, jogilag nehezen minősíthető" jelzőket használta. Mielőtt a sajtó képviselőit beavatták volna a részletekbe, a főügyész saját szervezetét vette védelmébe, és visszafogott, ám kategorikus kritikával élt a sajtót képviselő, illetve az általuk megszólaltatott szakértők irányába. Helyzetüket a régi játékfilm főszereplőjének, Bagamérinek a fagylaltjához hasonlította, melyről kóstolás nélkül is tényszerűen terjedt el, hogy mérgező. Ihász abbéli reményét fejezte ki, hogy a közvélemény objektív tájékoztatása után beigazolódik: "A világ legjobb citromfagylaltja a miénk."
A nyomozás során 298 személy kihallgatására került sor 189 órán keresztül, további két gyanúsított szökésben van. Kulcsár Attilát 45 alkalommal hallgatták ki. 650 ügyészi intézkedés és határozathozatal történt. Hat gyanúsított van jelenleg is házi őrizetben, vagy áll lakhelyelhagyási tilalom alatt. A sikkasztás elkövetési értéke 23 milliárd forint, amely felett a vádlottak sajátjukként rendelkeztek, az okozott kár pedig 8,3 milliárd forint, vagyis ennyit sikkasztottak el az elkövetők. 2 milliárd forint híján a teljes kárösszeget sikerült biztosítani, hogy a kártérítéseket teljesíteni lehessen belőle. Az adófizetőknek eddig 14 millió forintjába került a bűncselekmény felgöngyölítése. 55 ezer oldalnyi nyomozati anyag született, 110 ezer oldalnyi melléklettel. Az ügynek 21 vádlottja van, akiket sikkasztással, vesztegetéssel, orgazdasággal, bűnpártolással és okirat-hamisítással vádoltak meg. Rájuk 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés vár, ha mindenki elnyeri méltó büntetését.
"Hol volt, hol nem volt egyszer egy ifjú ember, aki kissé rovott múlttal valamikor a \'90-es évek végén elhelyezkedett egy bankban" – kezdte a sztorit az elején Szoboszlai Richárd főügyész-helyettes, kis szépséghibával rendelkező amerikai karriertörténetnek titulálva Kulcsár pályafutását, aki végül is kőművesből lett bankigazgató. A szépséghiba összege 22 milliárd forint, melyből 8 sikkasztás útján vándorolt hozzá és ügyfélköréhez. Az elsőrend? vádlott természetrajzából még annyit tudhattunk meg, hogy két dologhoz nagyon értett: a pénzhez és az emberekhez. Ennek köszönhetően ügyfélköre és a nála elhelyezett összegek mértéke nőttön-nőtt, mígnem aztán egyszer csak a bank csúcsvezetésében találta magát. Mindenkinek mindent el tudott intézni, és ha pénz kellett, a "taxis Gyula" máris száguldott a nejlonzacskóval. Ha történetesen nem kellő mennyiség? profit keletkezett az ügyfél számláján, a már elsikkasztott összegekből prímán lehetett "foltozni" a kudarcot. A sikkasztás ötlete egyébként Kerék Csabához kötődik, aki a Briton-cégcsoport vezetőjeként tette be a bogarat Kulcsár fülébe, miként is lehetne ezt a kapcsolati tőkét saját számláikon realizálni. Ha a meggyőzött ügyfelek szabad rendelkezési jogot adnak a brókernek számláik fölött, az esetleges veszteségek is maximum egy, a beavatottak körén kívül eső ügyfél számláin jelentkeznek majd. Később finomodott a módszer, és nőtt az elkövetési érték is. Offshore cégeket alapítottak, melyeknek ugye nem megismerhető az igazi tulajdonosa. Ilyen volt a Montrade Ltd. és a Balmoral Group Ltd. Ezekkel leplezték az ügyfélkört, hiszen a befektetett pénzek és hasznok már nem az együttműködők számlájára mentek, hanem az offshore cégekére. Így került ki a rendszerből további 4,5 milliárd forint. A Britton Interinvest Llc. (USA) nev? offshore cég tulajdonosa Kulcsár Attila volt, képviseletre jogosult megbízottja Kerék Csaba. A cég további négy gazdasági társaságot alapított. Ebbe a négy cégbe 4 milliárd forint folyt be, ahonnan aztán ingatlanügyletek, veszteséges cégek felvásárlása és építőipari beruházások formájában továbbgurultak. Az ügyészség két céget teljesen, kettőnek pedig a vagyonát zároltatta a bírósággal. A harmadik és egyben legsikeresebb – 7 milliárdot eredményező – módszer két nagy cég befektetési állományát érintette, nevezetesen a Betonút Rt.-ét és az Állami Autópálya-kezelő Rt.-ét. Esetükben a K&H Vigadó téri fiókjának technikai számlás módszerét választották. A befektető pénzét, mielőtt még abból értékpapírt vásároltak volna, elsikkasztották és egy olyan belső technikai számlára utalták hamis okirat felhasználásával, amely kizárólag a bankon belüli kommunikációt segítette elő. Amikor a pénz átkerült a bankba, Kulcsár Attila leballagott üzletág-vezetői minőségében egy ottani ügyintézőhöz, és arra adott utasítást, hogy az általa megnevezett kedvezményezett váljon az átutalás kedvezményezettjévé.
2005. 08. 26. (IX/34)
