Az egy évtizede még elképzelhetetlen adatátviteli sebesség persze fölélesztette az álmodozást is arról, mit hozhat még a jövő. Az internet létrejöttében fontos szerepet játszó Leonard Kleinrock kaliforniai professzor például arra számít, hogy a világháló mindent átfog majd, és nemcsak az összekötött számítógépekben, hanem a "fizikai világban" is létezővé válik. A tudományos-fantasztikus alkotásokból ismert módon mindenütt jelen lesz, szolgál és szolgáltat, érzékelőivel önállóan adatokat gyűjt, továbbít és rendszerez, körülveszi az embert. Kleinrock ezzel kapcsolatban elavultnak érzi a személyes szféra védelmét, hiszen azzal szemben a fogyasztók többsége eddig még mindig a technika nyújtotta kényelmet részesítette előnyben, legyen szó hitelkártyáról, mobiltelefonról vagy éppen GPS-navigációról.
Az IP-telefónia vagy más néven VoIP (Voice over Internet Protocol – internetprotokollon átvitt hang) lényege, hogy a hang – más digitális információhoz hasonlóan – apró "csomagok" formájában továbbítódik a beszélgetést kezdeményezőtől a hívott félhez. Az internetes hangtovábbítás önmagában nem újdonság, ám egészen a közelmúltig a minősége esetleges volt, a beszélgetés pedig meg-megszakadt. A világháló, illetve a csomópontokban lévő eszközök kapacitása azonban az utóbbi években exponenciálisan emelkedett. Ez a kapacitásnövekedés mostanra tette lehetővé, hogy e "küldemények" gyorsasága révén a beszélgetés minősége a hagyományos telefonvonalakon keresztüli társalgáséval vetekedő tisztaságú legyen. Ez pedig létrehozta az internetes hangtovábbítás gyorsan bővülő piacát.
Az internetes telefonálás alapjaiban formálja át a telekommunikációs piacot. A hagyományos telefonszolgáltatókat több oldalról is szorongatják: az egyre olcsóbb mobilcégek és az alacsony tarifájú (úgynevezett alternatív) szolgáltatók mellett legújabban a VoIP-technológia is egyre nagyobb szeletet hasít ki a távközlési tortából. A piac elemzői szerint öt év alatt harmadával csökkenhet a vezetékes telefontársaságok hagyományos bevétele.
Az IP-alapú technológia elterjedését az is segíti, hogy ma már az internetes telefónia is ugyanolyan biztonságossá tehető, mint a hagyományos. Valamint hosszú távon egyszerűen nem lesz más lehetőség, mivel a hagyományos rendszerekbe már senki sem fektet be. Amerikai elemzők két számjegy? növekedést jósolnak a VoIP-szolgáltatások bevezető szakaszában.
A két évvel ezelőtti indulása óta világszerte 35 millió felhasználót gyűjtő, luxembourgi székhely? Skype Technologies Skype nev? programját bárki ingyenesen letöltheti a számítógépére, és a regisztráció után egy fejhallgató és mikrofon – vagy speciális telefonkészülék – segítségével máris telefonálhat.
A felhasználók közötti hívások ingyenesek, vagyis a világ bármely pontján lévő rokonunkkal vagy ismerősünkkel ingyen beszélgethetünk. Ha pedig az ismerős még nem Skype-felhasználó, vagy nincs számítógépe, a hagyományos vezetékes vagy mobiltelefonján is fel tudjuk hívni. A hívások ára ebben az esetben bruttó 4,8 forintba kerül Észak-Amerikában és Európa nagy részén, de a magyarországi 9,6 forintos percdíj is kedvezőbb a legtöbb hagyományos belföldi, sőt helyi tarifánál is. Ráadásul teljesen mindegy, hogy a Skype-felhasználó a világ mely pontján tartózkodik éppen. A kimenő és bejövő hívások ugyanannyiba kerülnek akár Budapesten, akár New Yorkban, akár Ho Si Minh városban jelentkezünk be a hálózatba – vagy a hívott fél tartózkodik ott.
A Skype tavaly szeptember óta kézi számítógépeken és az ekként is funkcionáló, úgynevezett okostelefonokon (SmartPhone) is működik. Így immár vezeték nélküli internetkapcsolaton keresztül is megoldható ezekkel a – klasszikus mobilkészülékeknél alig nagyobb – szerkezetekkel a díjtalan telefonálás. Az internetalapú mobilozás terjedését a – reptereken, pályaudvarokon, szállodákban, éttermekben és netkávézókban – nyilvános, vezeték nélküli internet-hozzáférési pontok (hotspotok) rohamos kiépülése segítheti. Persze van, ahol használatukért borsos díjat számítanak fel, de például a jelenleg Budapesten üzemelő 278 hotspot közül 89-ben egyáltalán nem kell fizetni az ilyen típusú internetkapcsolatért.
2005. 08. 12. (IX/32)
