Kereső toggle

Sikerkönyv lett az exrendőr-exlelkész Harry Potter ellen írt rémregénye

Árnyak prófétája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Amikor a 700-as Klub egyik műsorában láttam egy összeállítást arról, hogy milyen hatással vannak a Harry Potter-könyvek a fiatalokra, és milyen sok ifjúsági regény választja az okkultizmust a történet alapjául, úgy döntöttem, hogy megírok egy olyan könyvet, amelyben Isten a legnagyobb erő forrása" – mondta Graham Taylor, a magyarul Árnyak prófétája (Shadowmancer) címmel megjelent m? szerzője Pat Robertson amerikai tévéevangélista műsorában. 

Taylor korábban már rendőrként és anglikán lelkészként is felvette a harcot a gonosszal szemben, mielőtt nekifogott volna, hogy gyermekei szórakoztatására megírjon egy olyan könyvet, amelyben kettéválik a varázslók és boszorkányok világa az Isten erejét megragadó hősökétől. Bár a kézirat megjelentetéséhez el kellett adnia kedvenc motorkerékpárját is, hogy a nyomdaszámlát ki tudja fizetni, a keresztény fantasy m?faj megteremtésére tett irodalmi próbálkozása váratlan sikerrel járt, mivel a könyvre felfigyelt az egyik legnagyobb londoni kiadóvállalat. 

A Faber and Faber cég megvásárolta a könyv megfilmesítésének a jogait is, és a Shadowmancer megjelentetését úgy időzítette, hogy egy napon kerüljön a boltokba a Harry Potter-sorozat ötödik kötetével. A horror-történetek iránt fogékony ifjabb és idősebb olvasók – világnézettől függetlenül – meglepően jól fogadták a 17. században játszódó regényt, amely Angliában és a tengerentúlon is a sikerlisták élére került. Magyarországon a legnagyobb hazai könyvkiadó, az Alexandra vállalta fel – kifejezetten a nagyközönségnek szóló szándékkal – a könyv megjelentetését. Ez utóbbi egybeesett a szerző kívánságával, mivel a Shadowmancerrel Graham Taylor elsősorban nem keresztény, hanem világi olvasókat célzott meg. Bizonyára ehhez az elváráshoz igazította a kiadó is a könyv borítóját és ajánlásait is, így olvashatjuk például azt a televíziós felvétel alapján jó kedély? vidéki rendőr benyomását keltő szerzőről, hogy "a világtól elvonulva, egy temetőben él".

A történet főhőse egy fausti fordulaton átesett pap, aki gonosz lényekkel, sőt magával az ördöggel is szövetséget kötött azért, hogy mindenkinél nagyobb hatalomra tehessen szert, sőt magával Istennel is szembeszálljon. Ennek a célnak az eléréséhez megpróbálja megszerezni a nevezetes frigyládát, legalábbis az annak tetején ülő két kerubszobrot, földi gazemberek és láthatatlan – de időnként nagyon is rémisztő – gonosz segítői révén. Próbálkozását egy Rafah nev? etióp fiatalember – a kerubokat őrző nép küldöttje – igyekszik megakadályozni. Rafah váratlan támogatásra lel két számkivetett fiatal, Thomas és Kate személyében, akik a küldött meggyőző szavai hatására maguk is a Király követői lesznek, és felveszik a harcot a diabolikus lelkész, Obadiah Demurrah, az árnyak prófétája ellen.

A néhol hátborzongatóan sötét, máshol derűsen emberi történet úgy mutatja be a jó és a rossz harcát, hogy közben igyekszik határvonalat húzni a természetfeletti világ két oldala között. Túlzás lenne azt állítani, hogy ez maradéktalanul sikerül G. P. Taylornak, hiszen bizonyára lesznek olvasók, akik számára – nem teljesen alaptalanul – a hobbitok, manók, akasztott emberek, kárhozott lelkek és boszorkányok világa még akkor sem vonzó olvasmány, ha a másik oldalon angyalok és hívők hadakoznak az emberek megszabadításáért. (-yp-)

Olvasson tovább: