Kereső toggle

Síszezon indul

Csodálatos Szlovénia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szlovénia egy igazi meglepetés az először odalátogató számára! A déli szomszédaikról meglehetősen keveset tudó magyarok többféle módon reagálnak, ha megkérdezik őket, hogyan jellemeznék a volt jugoszláv tagállamot. Vannak, akik Szlovákiával összekeverve a tátrai élményeiket elevenítik fel, mások pontosabb képet rajzolva, "kis Ausztriának" nevezik azt az országot, ahova az ember turistaként érkezik, de barátként távozik. 



Bledi-tó: alpesi tengerszem havas csúcsok között 

Nem túlzás azt állítani, hogy az egyötöd magyarországnyi területen elterülő Szlovénia magán hordozza mindazt, ami Európára jellemző: mediterrán tengerpart, Monarchia korabeli és velencei stílusú városok, egy jókora "svájci" Alpok hófödte hegycsúcsokkal, valamint a b?bájos hangulatú főváros, Ljubljana, amely a patinás római és a mai modern kor jegyeit harmonikusan egyesíti. Az idegenforgalmi szakemberek három találó szlogennel hirdetik országukat: Európa kicsiben, Az Alpok napos oldala, Európa zöld kincsestára. Valóban nincs még egy ilyen ország, amelynek területén ennyire közel van egymáshoz tenger és magashegység, barlangok és termékeny síkságok. Szlovéniának sikerült az egykori Jugoszláviából gyorsan kitörve pár év leforgása alatt nyugati színvonalú európai állammá válni. A kis ország legjövedelmezőbb iparága a turizmus, amiből évente közel egymilliárd dollár gazdagítja az amúgy sem szegény államkincstárat. 

Történelem címszavakban

A szlovén himnusz utolsó sora, miszerint "nem lesz többé ellenség, csak szomszéd lesz", hosszú, küzdelmes századok után valósult meg. A morvákból kiszakadt délszláv törzsek a hatodik században érkeztek az Alpok keleti vonulataihoz, ahol kétszáz év elteltével megalapították első államalakulatukat, Karintiát. Az akkori feudális viszonyok között ritkaságnak számító karintiai demokrácia később az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat megalkotójára, Thomas Jeffersonra is nagy hatással volt. A következő századokban a germánok, majd Nagy Károly hódította meg a vidéket a Német-Római Birodalomhoz csatolva azt. A tizenharmadik századtól 1918-ig a Habsburgok uralkodtak a szlovénok felett – kivéve az 1809 és 1813 közötti rövid időszakot, amikor Napóleon Ljubljanát jelölve ki fővárosként létrehozta az illír tartományokat, (Szlovénia, Dalmácia és Horvátország egy része), amelyek a francia birodalom részei voltak, és bizonyos fokú függetlenséggel ruházta fel őket. A szlovénok nemzeti öntudatát csak erősítette az 1848-ban mindenütt végigsöprő demokratikus forradalom, így az Osztrák–Magyar Monarchia háborús veresége után kikiáltották a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságot, mely 1929-ben felvette a Jugoszlávia nevet. A második világháborút követő eseményeket már jobban ismerjük, hiszen a "nagy Oroszország kovácsolta frigyben" elvtársakká váltunk. Annyiban mégis szerencsésebbek voltak, hogy szeretett Titójuk szakított a sztálini politikával, és nyitott a "romlott, kapitalista Nyugat" felé. A kommunizmus összeomlása után Szlovénia nyerte el elsőként a függetlenséget. 

Európa zöld kincsestára

Szlovénia Európa legzöldebb országa! Ezt a megtisztelő címet azzal vívta ki, hogy az ország több mint 50 százalékát erdő borítja, a másik felén szőlőültetvények és szántók terülnek el. Az ausztriai faluképekre jellemző ápoltság, bámulatosan gondozott díszkertek és parkok láthatóak mindenütt. Leny?göző hatást nyújt a szinte kötelezően burjánzó örökzöldek és muskátlik látványa az alpesi és alföldi kertekben egyaránt. A szlovének szeretik és tisztelik szülőföldjüket, ezért nagy gondot fordítanak saját környezetük csinosítására, és jól egyesül mentalitásukban a svábok rendszeretete, szorgalma egy kis mediterrán könnyedséggel.

Az adriai partvidék smaragd és azúr színeivel kápráztatja el a természetbarátokat. A tengerpart legismertebb üdülőhelyei Koper és Piran, ez utóbbi gyönyörűen megmaradt gótikus épületeivel és középkori városfalával büszkélkedhet. A Pirani-öböl a turizmus mellett a halászatban és a sókitermelésben is kiemelkedő szerepet kap (évi 9 ezer tonna), az itt található Tengerészeti Múzeumban be is mutatják a sólepárlás folyamatát. A tenger felé félúton érdemes megállni a postojnai cseppkőbarlangnál! Postojna alighanem a világ legjobban kiépített barlangja, ahol a látogatók 5 km hosszú barlangrendszert tekinthetnek meg, ebből 2 km-t romantikus kisvasúttal. A cseppkőtúra végén látható a nemzeti állatnak számító emberhal, a rózsaszínű, vak barlangi gőte, amely hónapokig nem eszik. A Soca folyó fehér habjain a vadvízi raftingolás szerelmesei élhetik ki kalandvágyukat.

Az ország több mint kilencven százaléka 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. A szlovén Alpok legmagasabb csúcsa, a Triglav 2834 méter magas. Itt található két alpesi tengerszem, a Bledi-tó és a Bohinji-tó, melyek az Alpok legvadregényesebb tavai közé tartoznak. A kristálytiszta viz? tavak mentén óriási hegyek emelkednek, a tó melletti meredek sziklán középkori vár tornyosul. Bovec, a szlovén Alpok egyik leghíresebb turistaközpontja, ami télen a síelők paradicsoma, nyáron pedig a vadvízi sportok fellegvára. A környék egy nemzeti park része, így a sportkedvelőket nem a luxusig kiépített létesítmények várják, hanem megfizethető árak és a sok helyen szinte még érintetlen táj szépsége. A síelés a legnépszerűbb sport Szlovéniában, a lakosság egyötöde aktív síelő. Ez nem csoda, hiszen a Júliai- és a Kaminsko Alpok vagy a Karavanke hegység egyes területei kitűnő
adottságokkal rendelkeznek. 9000 kilométer hosszú kiépített túraútvonalain 165 hegyi kunyhó segíti a megfáradt túrázót a regenerálódásban. Szlovéniában telente 50 sípálya működik.



Pohorje lejtője Mariborral a háttérben 

Maribor-Pohorje

A hozzánk legközelebb eső síparadicsom mindöszsze 350 km-re van Budapesttől. A szlovén Stájerország központjaként ismert Maribor Szlovénia második legnagyobb kulturális és gazdasági centruma, amely a zöldellő Pohorje hegy lábainál fekszik, s a Dráva folyó két partján terül el. Más látványosságokkal is szolgál az ezeréves Maribor, az óvárosban például látható egy 400 éves szőlőtőke egy régi ház köré fonódva, amely évente ötven liter bort ad! A Stajerc sörözőben a vendég maga csapolhatja a poharába az egyedülálló zöld (!) sört, amit a gyógynövénykivonatok tesznek ilyen merész színűvé. A 150 ezer fős város legfőbb vonzereje a sport- és kongresszusturizmus. A rendszerváltás utáni arculattervezés fő iránya a szállodaépítés, -felújítás és a Pohorje sícentrum korszerűsítése volt, amit végül EU-pénzekből fejlesztettek ilyen magas színvonalúra. Mintegy 50 ezer euróból felújították a kabinos felvonót, az extrém sportok rajongóinak pedig "Adrenalin park" épült. A Pohorje hegység legmagasabb pontja az 1347 méteres Zigarto csúcs. Összesen 40 km pálya és összesen 15 sílift tartozik hozzá, melyek óránként 18 000 sízőt és snowboardost képesek szállítani. A sípályák változatosak, kezdő és igényes síző egyaránt élvezheti a kitűnő pályák adta lehetőségeket. A legérdekesebb egy 7 km-es éjszakai pálya, amely Európa leghosszabbja. Minden év januárjában itt rendezik meg az alpesi sí-vb egy-egy futamát. A lejtők jelentős része hóágyúzott, amik 100 napon keresztül garantálják Maribor lejtőin a biztos havat. A város ékességének számító ötcsillagos Hotel Habakuk szálloda mellől indul a kabinos drótkötélpálya. A hotel vendégei korlátlan sífelvonókártyát kapnak az ott-tartózkodás idejére. Az exkluzív szálloda kitűnő lehetőséget biztosít minden évszakban akár hosszú hétvégére, akár egyhetes vakációra is. Igazi felüdülést nyújtanak a külső és belső wellness medencék, amelyeket az 1600 méter mélyről feltörő termálvízzel töltenek fel. Kifejezett előny a gyermekmedence, ahol a kicsiket teljes biztonságban tudhatják a szülők. A festői környezetben fekvő, mindennel felszerelt szálloda azért élvez prioritást, mert tökéletes csend és nyugalom van a környéken, így az autóról is elfelejtkezhetünk egy időre!

Szlovéniai pihenéssel, sítúrákkal kapcsolatos információkat a Pro Family Travelnél kaphatunk. Pro Family Travel 1094 Budapest, Liliom u. 52. Telefon: 06(1)219-5512

Hozza a szintet

Az EU-hoz csatlakozott országok közül Szlovénia gazdasága jóval közelebb áll az uniós szinthez, mint a többi belépőé. Az EU várakozása szerint egy éven belül a szlovén GDP eléri az uniós átlag 75 százalékát. Az Európai Bizottság szerint Magyarországnak ehhez tíz évvel hosszabb időre lesz szüksége. A szlovénok különlegesen jó hatásfokkal pályáznak Brüsszelben is, messze megelőzve a többi csatlakozó eredményeit. A SAPARD-programon például a szlovén pályázatok 80 százaléka nyert, míg a magyar arány mindössze 60 százalékos volt. Magasabb az átlagosnál az egy főre eső GDP (11 000 euró körüli). Tanulságos, hogy a térség országai közül az EU csak Szlovéniával kapcsolatban nem említette a megoldandó problémák között a korrupciót! Szlovénia a legiparosodottabb és legfejlettebb területe volt Jugoszláviának, és politikai szempontból is a legliberálisabb térsége volt a szövetségnek. A kiválás után tovább emelkedett az életszínvonal, és nőtt a gazdaság teljesítménye is. A kapitalista gazdaságra való átállás gyakorlatilag zökkenőmentesen zajlott. Szlovénia tudatosan dolgozik az exjugoszláv piacok visszaszerzésén: az elsők között jelent meg a szerbiai, boszniai, macedóniai piacokon, és folyamatosan terjeszkedik, kihasználva nehezen behozható helyzeti előnyét. Világhír? higanybányái, textil- és papíripara már az előző rendszerben is vezetővé tette a térségben, de mára a Gorenje és az Elan a világpiac vezető helyein jelentek meg.

Olvasson tovább: