Kereső toggle

A Magas-Tátra oda van

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt héten orkán csapott le Szlovákiára, amely szinte a földdel tette egyenlővé a Magas-Tátra nagy részét. A képes tudósításokban a hajdan gyönyör? fenyőerdők helyén holdbéli táj látványa sokkol, a szakemberek környezeti katasztrófáról beszélnek, melynek következményei még beláthatatlanok. 



Podbanske falu környéke a tátrai ítéletidő után. Elszabadult elemek Fotó: Reuters

A kárelhárítás teljes erővel folyik, a politikusok pedig pénzforrásokat keresnek a helyreállításra. Az első sokkból ocsúdik az ország: már minden, a külvilágtól korábban elzárt falut "felszabadítottak", és a korábbi hírekkel ellentétben mégis megnyitották a síszezont. A szakértők, környezetvédők megoldásokat keresnek, a civil- és magánszektor gyűjtéseket szervez, a turizmusból élők bizakodnak. Egy biztos: a Magas-Tátra már soha nem lesz ugyanaz, ami volt. 

A néhol 170 km/óra sebességet is elérő, orkánerej? szél hatalmas, egyelőre nehezen számszerűsíthető károkat okozott, és emberéletet is követelt. Mintegy tíz kilométer széles és hatvan kilométer hosszú sávban letarolta az erdőt, éppen a leglátványosabb, a turizmus által legkedveltebb helyeken pusztítva. Több mint két és fél millió köbméter fa dőlt ki, ami Szlovákia átlagos éves fenyőfa-kitermelésének kilencven százalékát teszi ki. A földművelésügyi miniszter le is állította a fakitermelést az ország egyéb területein, minden energiát a Tátrára összpontosítanak. Még így is állítólag két évet vesz majd igénybe a terület tervezett megtisztítása, és mintegy tízet az új erdő telepítése. Ennek kapcsán különböző vélemények láttak napvilágot.

A környezetvédők szerint hagyni kellene, hogy az erdő magától "gyógyuljon", nem szabadna beavatkozni – véleményük szerint a fák eltávolítása nagymérték? eróziót és áradásokat okozhat. Az erdészek rámutatnak, hogy a katasztrófa ilyen nagyságrendje részben a korábbi erdőgazdálkodásnak köszönhető. A Tátrai Nemzeti Parkban ugyanis szigorúan tilos volt a megelőző évtizedekben a fakitermelés és -telepítés; a katasztrófa egyik oka, hogy kizárólag fenyőfaerdők voltak a területen, melyek nem mélyretörő gyökérzetűek, ráadásul el is öregedtek. A szakminiszter szerint is vegyeserdőket kell telepíteni a jövőben. A Tátra újjáteremtésének megoldásait bonyolítja a hideg és a már lehullott magas hó, a fák várhatóan hosszúra nyúló eltávolítása, ennek kapcsán a szuvasodás veszélye (az ez elleni kémiai beavatkozás viszont a védett állatvilágot veszélyezteti), a vadállomány elhalása, illetve elköltözése. Az állatvilágban okozott károkat, valamint a várhatóan beköszönő klímaváltozás mértékét ma még felbecsülni sem tudják. A Szlovákia első számú turistalátványosságának számító Magas-Tátra pusztulása az idegenforgalomnak is komoly károkat okozhat. Az első hírek még arról szóltak, hogy az idei turistaszezon elmarad, a szélvészt követően a helyi szanatóriumok lakói is tömegesen távoztak. Pár nap leforgása alatt azonban változott a helyzet. A kormány prioritásként kezeli, hogy a turista- és síközpontokhoz vezető utakat, illetve a sípályákat megtisztítsák. A szállodák vezetői szerint képesek és készek a látogatók fogadására, olyannyira, hogy a héten hivatalosan is megnyitották a síszezont. A hírek szerint az emberek nem mondták vissza a már megrendelt utakat, lefoglalt helyeket, sőt, újabb érdeklődők jelentkeznek, akiket éppen a pusztítás látványa vonz. Az a forgatókönyv sem kizárt, hogy az idegenforgalmat idén még fel is lendítik az úgynevezett katasztrófaturisták, a jövőben azonban valószínűsíthető a látogatók számának megcsappanása. A környezeti katasztrófa mellett a médiában a nemzeti katasztrófa kifejezés is hallható, hiszen a Tátra a szlovák nemzet egyik, ha nem a legfőbb szimbóluma.

Olvasson tovább: