Putyin és Berl Lazar főrabbi Fotó: Reuters
Egy nemrégiben készült felmérés szerint 2001 és 2003 között legalább ötvenezer orosz bevándorló tért vissza Izraelből Oroszországba. A meglepő fordulatra egy felmérés hívta fel a figyelmet, amelyet az izraeli Zsidó Közösségek Orosz Szövetsége rendelt meg, látva, hogy az orosz zsidókat, akik jelentős hányadát képezik Izrael lakosságának, egyre növekvő számban vonzza vissza az orosz föld, a pogrom őshazája, amelyen pedig oly sokat szenvedtek.
A hetvenes években kétszázezer, a peresztrojka idején, az 1980-as évek végén pedig újabb nyolcszázezer bevándorló érkezett Oroszországból Izraelbe. Egy ötmilliós ország életében egymillió bevándorló látványos változást jelent. A helyzet azonban a kilencvenes évek közepe óta megfordulni látszik. Putyin elnök az utóbbi években látványos gesztusokat tesz a zsidó közösségek felé, és a gazdaság is érzékelhetően erősödik. Az orosz piac méreteit össze sem lehet hasonlítani az izraeli piac léptékével, amit több orosz üzletember hoz fel érvként a visszaköltözés mellett. Ehhez járult még a második intifáda kirobbanása 2000-ben, amelynek következtében gyakorlatilag harctérré változtak az izraeli utcák a civil lakosok számára.
Ezzel egyidőben Oroszországban enyhülni látszott a klíma a zsidó identitás számára. A politikai vezetés hangnemet váltott, még a miniszterelnöknek, Mihail Fradkovnak is zsidó volt az apja, ami nagy változást jelentett a korábban a kormány részéről hivatalosan is kifejezett zsidóellenes megnyilvánulások után, és ez sok zsidó számára megnyugtató tényként hatott. Putyin gondosan ügyel arra, hogy kedvében járjon a zsidó közösségnek: hanukka alkalmából hivatalosan menórát állíttatott, és maga is részt vett a gyertyagyújtáson, amerikai útja alkalmával kitérőt tett csak azért, hogy találkozzon az amerikai zsidó közösség képviselőivel, a 2001-es zsidó konferenciára pedig elküldte az akkori kultuszminisztert, Mihail Svidkojt. A konferencia létrejötte már magában is az erősödő zsidó identitástudatot és az enyhülő politikai atmoszférát jelezte: 1917 óta először került rá sor. Berl Lazar, Oroszország főrabbija a konferenciát bevezető beszédében kitért Putyin elnök szerepére a vallási tolerancia megerősödésében, ami lehetővé teszi a zsidó közösségi élet újjáéledését a több mint hét évtizedes kommunista elnyomás után.
A hetvennégy évnyi elnyomás azért megtette a hatását, hiszen éppen ez az egyik oka annak, hogy az orosz zsidók nem érezték "ügynek" azt, hogy Izraelben maradjanak a nehézségek ellenére is. Legtöbben a szovjet elnyomó politika miatt döntöttek a távozás mellett, ugyanakkor továbbra is erősen kötődtek az orosz kultúrához, és úgy gondolták, ha véget ér a szovjet diktatúra, hazatérhetnek majd. Boruch Gorin, a Zsidó Közösségek Orosz Szövetségének kommunikációs vezetője éppen ezt veti a szemükre; az ő véleménye szerint Izraelben élni egyfajta hitvallást jelent, és úgy véli, hogy ha azok az emberek, akik menedéket kerestek és találtak Izraelben, most gazdasági okok miatt távoznak, az nagy csapást jelent erre a hitvallásra nézve – nyilatkozta a felmérést követően egy moszkvai lapnak. Elismeri ugyanakkor, hogy az üzletemberek mellett a magasan kvalifikált orosz szakemberekben is honvágy élhetett, hiszen Izraelbe érkezve többnyire egyszer? munkásként kellett elhelyezkedniük a hivatásuk helyett. "Orvosok, fizikusok és matematikusok söprögettek az utcán" – állítja Gorin is.
A Moszkvai Emberi Jogi Hivatal 2003-as felmérése szerint az antiszemitizmus már nem a legjelentősebb kategóriája az idegengyűlöletnek. Mi több, úgy tűnik, Oroszországot elkerülte az antiszemitizmusnak az a fellángolása, ami az elmúlt években Nyugat-Európát jellemezte. Ezt támasztja alá az egyik hazatelepült orvos is, aki éppen Izraelben minősült át üzletembernek, mivel orvosként nem tudott elhelyezkedni. Elmondása szerint annak ellenére, hogy hazatérése óta a hagyományos zsidó viseletben, kipában közlekedik Moszkvában, csupán akkor érte atrocitás egy csapat felhevült (és ittas) szurkoló részéről, amikor a 2002-es foci világkupán Oroszország vesztett Japán ellen.
Ettől eltekintve úgy véli, a kapitalista orosz gazdaság lehetővé teszi bárki számára a boldogulást, vallási hovatartozástól függetlenül. Ezt az állítását több lap is idézte, többek között a Newsweek is, amely szintén érdekesnek tartotta, hogy beszámoljon az orosz zsidóság reneszánszáról. Ezt igazolják azok a beszámolók is, amelyek arról tudósítanak, hogy a moszkvai Zsidó Közösségi Központ az egyik legrangosabb Európában, internet-caféval, számtalan sportolási lehetőséggel, hatalmas könyvtárral van felszerelve, és a városban is tíz iskolával, három újsággal és egy online hírügynökséggel büszkélkedhet a zsidó közösség.
Ez a tendencia nemcsak a fővárosban, hanem országszerte megfigyelhető, a főrabbi Berl Lazar egyenesen csodának nevezi ezt a megújulási hullámot. "Tele van az ország zsidó óvodákkal, iskolákkal, jótékonysági központokkal, különféle kulturális programokkal, rengeteg zenei és művészi csoport működik mára azokban a városokban, ahol eddig nemigen adtak életjelet magukról a zsidó közösségek" – számolt be alig titkolt lelkesedéssel a főrabbi a Los Angeles Timesnak.
Tény, hogy a hivatalosan bejegyzett közösségekhez tartozó egymilliónyi zsidó száma mára megkétszereződött. Ha Izraelben nem is talált rá mindenki a zsidó identitásra, Oroszországban egyre többen vállalják fel zsidó voltukat.
2004. 08. 13. (VIII/33)
