Kereső toggle

Gyógyfürdők országa

Lehetőségek és valóság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Valamiben az első öt között van Magyarország, ami ezúttal nem betegséggel vagy önpusztítással áll kapcsolatban. Úgy tűnik, jó helyen ütöttek tábort a vándorló magyarok, mert gyógyvíz ugyan van a Kárpát-medence és Európa több pontján is, ezen a ponton azonban csak feleannyit kell ásni hozzá! Több száz, pontosabban mintegy hatszáz gyógyforrás bugyog a lábaink alatt országszerte, amelyek különféle gyógyászati célokra alkalmasak. Használatban azonban csak mintegy száz van. Pedig már óriásplakátokon is hirdetik: évente egy-két kúra mindenkinek kijárna.



A régi fény megkopott a budai Rudas fürdőben Fotó: MTI

A történelem tanúsága szerint már a Római Birodalom idején ismertek voltak az itteni gyógyvizek, egyes vélekedések szerint az Aquincum elnevezés is innen ered. A török hódoltság idején ismét felvirágzott a fürdőkultúra: a híres török fürdők a magyar gyógyvízforrásokra épültek. Aztán a huszadik század harmincas éveiben a szénhidrogén-kutatások nyomán is előtörtek újabb források. Az ország szinte minden megyéjében található ilyen lelőhely, Budapest pedig szinte egyedülállóan gazdag gyógyvízforrásokban, nem véletlenül nevezik Fürdővárosnak is. A lakosság általános egészségi állapota indokolttá tenné a teljes kihasználtságot, ennek azonban gazdasági akadályai vannak. A gazdasági akadályokat viszont, vélik közgazdászok és egészségügyi szakértők, éppen a gyógyvízforrásokba fektetett tőke háríthatná el. 

A helyzet nem jó, de nem is reménytelen – véli a magyar termálfürdőkkel elsőként foglalkozó honlap megalapítója, dr. Wirth Gyula. Fekete János közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese ennél valamivel szemrehányóbb hangot ütött meg egy előadásában, értetlenségének adva hangot azzal kapcsolatban, hogy az ország adottságai parlagon hevernek, miközben a gazdasági helyzet romlik. "Az ország egyik kitörési pontja lehetne az idegenforgalom, ezen belül is a gyógy-idegenforgalom fejlesztése" – fejtette ki Fekete János, de ugyanez olvasható dr. Wirth Gyula honlapján is. A gyógy- és hőforrások kihasználtságát tekintve azonban egyelőre nem mutatunk fel kiemelkedő sikereket, különösen ha számításba vesszük a kiemelkedő adottságokat. "Nem is ismerik ezt a lehetőséget" – véli dr. Wirth Gyula, aki szerint a pénz mellett leginkább az átfogó rendezőelv hiányzik. "Véleményem szerint ha egy érvekkel, kutatási eredményekkel alátámasztott terv kerülne a gazdasági miniszter elé, el lehetne érni, hogy kiemelt költségvetési pontként szerepeljen egy gyógyfürdő-hálózat kialakítása" – érvelt Wirth. Egy átfogó terv kidolgozása és következetes véghezvitele azonban eddig minden kormány számára túl nagy falatnak tűnt, bár kisebb-nagyobb beruházásokra sor került. A lehetőségek teljes kör? kiaknázásához azonban ennél többre lenne szükség. Budapesten a patinás gyógyfürdők egy részét a világháború óta csak elkoptatta az idő és az igénytelen javítgatás. A történelmi
szecessziós épületbelsők így már csak árnyékai saját maguknak.



Egerszalók Fotó: MTI

A gyógyvizek gazdasági előnyei közé az idegenforgalmon túl hozzátartozik az is, hogy a költségkímélő gyógymód lenne, két okból is. Egyrészt alkalmas a megelőzésre, másrészt ipari előállítás helyett természetes forrásból nyerhető a különféle kúrákhoz szükséges alapanyag: a víz és az iszap. A hatást bárki igazolja, aki valaha is kipróbálta, a reklámhoz azonban a hatásmechanizmus tudományos igazolására lenne szükség. Amihez szintén tetemes összegek nagyvonalú és jövőre néző befektetésére lenne szükség. "Így azonban külföldön nem is ismerik a magyar gyógyvizek hatását, illetve nem ismerik el" – panaszolja jogosan dr. Wirth Gyula. 1975-ben, ENSZ-felkérésre készült egy nagyon színvonalas beszámoló, az ebben foglaltak megvalósítása azonban elmaradt. "Európa szanatóriuma lehetne Magyarország" – állítja Wirth. 

A szerényebb természeti adottságokkal rendelkező országok igényes intézményeiben, gyógyszállóiban egyszer? csapvízzel folytatnak hidroterápiát, a vendégek mégis ezeket részesítik előnyben az ismeretlen és hiányos infrastruktúrájú, árban azonban többnyire azonos szint? magyar gyógyfürdőkkel szemben. Az orvosi szakirodalomban megjelenő megfelelő tudományos közlések híján nem várható el, hogy a külföldi orvosok ajánlják a magyar gyógyfürdőket. Valójában még Magyarországon sem gyakorlat, hiszen a társadalombiztosító sincs még meggyőzve a megelőzés fontosságáról, így inkább a gyógyszergyártókkal folytat tárgyalásokat. 



Gyógytorna a harkányi termálvízben Fotó: MTI

Szakemberek szerint ebben az ágazatban 10-12 évre tehető a befektetés megtérülése, egy-egy fürdőhely infrastruktúrájának kiépítése, vagy akár a felújítása pedig milliárdokba kerülhet. A hazai befektetők pedig gyorsan akarnak meggazdagodni, így az árak sokszor le is körözik a szomszédos országok hasonló, vagy akár magasabb szint? szolgáltatásainak árait. Csehország, Szlovákia, Olaszország, sőt Románia is bővölködik hasonló természeti adottságokban, és komoly erőfeszítéseket tesznek a vendégek megnyerésére. Magyarországon kivételes összetétel? gyógyvizek állnak rendelkezésre, kivételesen bőségesen, a használatban lévő hatszáz forrás mellett vagy kétezer lefojtott kút várja, hogy infrastruktúrát építsenek köré. A gyógyhatást ugyanis nagymértékben meghatározza, hogy a kezelés a víz közvetlen környezetében történik. Munkahelyet is teremtene, hiszen a különféle gyógykezeléseket leghatékonyabban továbbra is képzett gyógytornászok, gyógymasszőrök végzik. A magas színvonalú képzés, egy megfelelő társadalmi, anyagi megbecsülés sokakat vonzana erre a pályára, ezt a jelenlegi kínálat is igazolja. 

Az óriásplakátoknak igaza van: tényleg szüksége lenne rá a magyar embernek, hogy ne legyen beteg, ne százalékolják le idő előtt, ne veszítse el a megélhetését, mégsem biztos, hogy a jelenlegi kereseti lehetőségek között marad pénze az egészsége karbantartására. Ugyanakkor ez nem csupán pénzkérdés. A kényelem és a pihenés gondolata egyelőre olyan időtöltéssel párosul, ami nem az egészségnek kedvez. Ha szabad nap, akkor tévénézés, evés-ivás, karosszék. Az egészségügy valójában betegségügy, gyógyfürdőt, gyógyvizeket többnyire betegeknek írnak fel.

Kúrakavalkád

Egy átlagos felnőtt testsúlyának több mint a fele víz, amelyben ásványi anyagok is találhatók. Ezek egy része a szervezet számára hasznos, más része toxikus nyomelem. Ezek egészséges egyensúlyát hivatott helyreállítani a vízkúra, azaz balneoterápia, orvosi diagnózis alapján. Ide tartoznak a gyógyfürdők, iszapkezelések, ivókúrák. A gyógyvizeknek több fajtája létezik:

egyszer? termálvíz, szénsavas vizek, konyhasós ásványvizek, jódos-brómos ásványvizek, glaubersós és keserűsós ásványvizek,
kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos ásványvizek, alkalikus vizek, radontartalmú vizek, kénes vizek, vasas vizek. 

A termálvizeket összetételük alapján ajánlják a különféle problémák kezelésére: reumatikus vagy nőgyógyászati panaszok, ízületi fájdalmak, szív- és érrendszeri problémák, mozgásszervi megbetegedések, légzőszervi problémák, bőrbetegségek, gyomor- és bélpanaszok, idegbántalmak. 

A bükfürdői termálvíz gyógyhatásai például az alábbi problémák kezelésére alkalmasak: meszesedés, csontritkulás, porckopás, porckorong-elváltozás, lumbágó, ízületi gyulladás, köszvény, műtétek utáni rehabilitáció, baleseti utókezelés, nőgyógyászati és urológiai gyulladások, fekélybetegség, emésztési zavarok, gyomorhurut.

A hévízi: krónikus degeneratív ízületi és gerincbetegségek, osteoporpsis és egyéb anyagcsere- és csontbetegségek, ízületi megbetegedések, idült gyulladásos reumatológiai kórképek, baleseti és ortopédiai műtétek utókezelése, neurológiai kórképek, bőrgyógyászati megbetegedések, nőgyógyászati megbetegedések.

Az igali: általában keringési zavarok, reumás mozgásszervi betegségek, ízületi bántalmak, nőgyógyászati bántalmak, urológiai bajok, ivókúraként anyagcserezavarok, emésztési zavarok, bélrenyheség esetén ajánlatos.

Olvasson tovább: