A régi fény megkopott a budai Rudas fürdőben Fotó: MTI
A történelem tanúsága szerint már a Római Birodalom idején ismertek voltak az itteni gyógyvizek, egyes vélekedések szerint az Aquincum elnevezés is innen ered. A török hódoltság idején ismét felvirágzott a fürdőkultúra: a híres török fürdők a magyar gyógyvízforrásokra épültek. Aztán a huszadik század harmincas éveiben a szénhidrogén-kutatások nyomán is előtörtek újabb források. Az ország szinte minden megyéjében található ilyen lelőhely, Budapest pedig szinte egyedülállóan gazdag gyógyvízforrásokban, nem véletlenül nevezik Fürdővárosnak is. A lakosság általános egészségi állapota indokolttá tenné a teljes kihasználtságot, ennek azonban gazdasági akadályai vannak. A gazdasági akadályokat viszont, vélik közgazdászok és egészségügyi szakértők, éppen a gyógyvízforrásokba fektetett tőke háríthatná el.
A helyzet nem jó, de nem is reménytelen – véli a magyar termálfürdőkkel elsőként foglalkozó honlap megalapítója, dr. Wirth Gyula. Fekete János közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettese ennél valamivel szemrehányóbb hangot ütött meg egy előadásában, értetlenségének adva hangot azzal kapcsolatban, hogy az ország adottságai parlagon hevernek, miközben a gazdasági helyzet romlik. "Az ország egyik kitörési pontja lehetne az idegenforgalom, ezen belül is a gyógy-idegenforgalom fejlesztése" – fejtette ki Fekete János, de ugyanez olvasható dr. Wirth Gyula honlapján is. A gyógy- és hőforrások kihasználtságát tekintve azonban egyelőre nem mutatunk fel kiemelkedő sikereket, különösen ha számításba vesszük a kiemelkedő adottságokat. "Nem is ismerik ezt a lehetőséget" – véli dr. Wirth Gyula, aki szerint a pénz mellett leginkább az átfogó rendezőelv hiányzik. "Véleményem szerint ha egy érvekkel, kutatási eredményekkel alátámasztott terv kerülne a gazdasági miniszter elé, el lehetne érni, hogy kiemelt költségvetési pontként szerepeljen egy gyógyfürdő-hálózat kialakítása" – érvelt Wirth. Egy átfogó terv kidolgozása és következetes véghezvitele azonban eddig minden kormány számára túl nagy falatnak tűnt, bár kisebb-nagyobb beruházásokra sor került. A lehetőségek teljes kör? kiaknázásához azonban ennél többre lenne szükség. Budapesten a patinás gyógyfürdők egy részét a világháború óta csak elkoptatta az idő és az igénytelen javítgatás. A történelmi
szecessziós épületbelsők így már csak árnyékai saját maguknak.
Egerszalók Fotó: MTI
2003. 12. 12. (VII/50)
