Zsinagógarobbantás: Marseille, 2002.
Minden korban a pénz, a hatalom és a tudás birtokosai tervezték meg a jövőt. De mi alapján? Részben – rövid távon – a racionális tervezgetés, számítgatás játszik szerepet a jövő kialakításában; részben – főleg hosszabb távon – a vágyálmok és akaratok szabják meg az ember jövőképét. Persze mindig is akadtak olyanok, akik a még távolabbi jövőre függesztve tekintetüket ezzel sem elégedtek meg, hanem okkult praktikák segítségével fogalmazták meg a jövőre vonatkozó céljaikat. Elég, ha csak Hitlernek "az ezeréves birodalomról" szövögetett álmait említjük, amit nagyban befolyásoltak a köréhez tartozó okkult személyek.
Leggyakrabban azonban a múlt alapján véljük megtervezhetőnek a jövőt: Historia est magistra vitae ("a történelem az élet tanítómestere") – halljuk mostanság is egyre többször ezt a Cicerótól (pontatlanul) idézett mondást. De valóban megtervezhető-e a múlt alapján a jövő?
Mégis, kinek a történelme?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2003. 12. 19. (VII/51)
