Műsorvezető: Ma az Alkotmánybíróság egy olyan határozatot hozott, amely szerint alkotmányellenes, hogy nem szabályozzák a parlament állandó és ideiglenes bizottságainak működését törvényben. A parlament mulasztásos alkotmánysértésben van, és azt hiszem, jövő április végéig egy jogszabályt kell erről hozni. Az apropót az a bizonyos Mécs-bizottság adta, amely a rendszerváltás óta felelős beosztásban lévő személyek esetleges titkosszolgálati múltja után vizsgálódik.
Németh Péter: Annak, aki beadta az Alkotmánybírósághoz ezt a bizonyos beadványt, nem magával a bizottsággal volt baja, hanem annak szabályozatlanságával, alkotmányellenes működésével, azzal, hogy az ő személyes adataival és vele foglalkozzanak az ő hozzájárulása nélkül.
Műsorvezető: A magánszférát, a személyiségi jogokat nem védi eléggé a mostani szabályozás, nincs megfelelő lehetőség fellebbezésre, és ilyeneket mondtak.
Németh Péter: Az alkotmányjogász nagyon óvatosan fogalmazott, de az az érzésem, hogy sikerült újra sok tudós jogászembernek olyan határozatot hoznia, amit minden oldalról lehet érdemi módon saját javára fordítani. Innentől kezdve lehet, hogy azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy ezekre a bizottságokra szükség van, működhetnek, de mégis el van lehetetlenítve a munkájuk, mert ahhoz, hogy működni tudjanak, tulajdonképpen engedélyt kell kérni azoktól, akiket ők vizsgálni akarnak.
Mészáros Tamás: Az Alkotmánybíróság főként azt nehezményezi, hogy nem volt jogorvoslati lehetősége azoknak, akiket ugye előhozott a bizottság, és akiknek a neveit elmondta. Hát azért a parlamenti vizsgálóbizottság az nem egy jogi fórum, hanem politikai felelősség megállapítását célzó parlamenti vizsgálóbizottság. Én alapvetően aggályosnak tartom azt, hogy alkotmánybírósági ítéletekkel lehessen eldönteni azt, hogy a parlament a saját hatáskörében mit vizsgáljon.
Avar János: Tamás, én azt hiszem, hogy a Mécs-bizottságot csak azért pécézte ki az Alkotmánybíróság, mert ahhoz fordultak. Valószínűleg a többi bizottsággal ugyanilyen probléma lett volna.
Műsorvezető: Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy bár laikusként én is látok egy csomó ellenérvet, ahogy Tamás is mondta, de az Alkotmánybíróság tőle szokatlan módon egyhangúlag, vagy legalábbis ellenvélemény nélkül hozta meg ezt a döntését. Valószínűleg úgy ítélte meg, hogy a személyiségi jogokhoz, magánélethez való jog az előbbre való, mint egy esetleges politikai felelősség megállapításának a lehetősége.
Németh Péter: Én nem értem azt, hogy hogyan lehet itt jogorvoslati lehetőséget biztosítani. Tehát hogyan fog egy olyan törvényt elfogadni az országgyűlés, amelyben saját magával szemben lehetőséget biztosít a jogorvoslatra?
Mészáros Tamás: Ez azért nevetséges, mert ha egy parlamenti vizsgálóbizottság hoz egy határozatot, egy döntést, valakiket elmarasztal, akkor az illető bíróságnál megtámadhatják ezt az elmarasztalást? Ez ugyanis nem egy ítélet.
Műsorvezető: Most mondok egy másikat. Ugye a parlament, ahogy el tudom képzelni, hogy vezette az alkotmánybírókat, úgy a parlamenti bizottságok is eléggé kiszolgáltatottak lehetnek a politikai erőviszonyoknak. Tehát
Mészáros Tamás: Na de akkor nem kell parlamenti vizsgálóbizottság. Akkor minden üggyel egyenesen forduljunk a bírósághoz. De megmondom, ez megint miért aggályos. Itt volt legutóbb Demecser. Elképesztőnek tartom azt, hogy van választási bizottság, annak is több fóruma, a választási bizottságok, és végül a megyei választási bizottság elfogadja érvényesnek a demecseri szavazást, majd ezt megtámadják bíróságon, és a bíróság minden vizsgálat nélkül, pusztán a bejelentés alapján megsemmisíti az eredményt. Ha ez így van, akkor mi szükség a választási bizottságokra? Akkor egyenesen minden kifogással tessék a bírósághoz fordulni, és akkor Magyarországon minden más fórumot meg kell szüntetni, ami nem bíróság. És mindent bírósági eljárással és bírói ítélettel kell rendezni.
Műsorvezető: Nem, hát ebben vannak fokozatok. Mert van az úgy, hogy a felek belenyugszanak a választási bizottság döntésébe. Van úgy, hogy nem
Egyébként a demokráciában a biztos vesztesnek is részt kell vennie.
Műsorvezető: Az MSZP, az SZDSZ és a Szövetség Demecserért Egyesület azt fontolgatja egy mai közlemény szerint, hogy feljelenti Fálki Lászlónét, a polgármesterjelöltet azért, amit az nyilvánosan állított róluk. A feljelentési dilemmát az okozza, hogy a jogi lépést a szervezetek csak Fálki Lászlóné ellen tehetik meg, de úgy gondolják, a közleményben megfogalmazott tűrhetetlen minősítések nem tőle származnak, a dokumentumot neki a kezébe adták.
Mészáros Tamás: Gondoljuk meg, hogyha ez a hölgy visszalép, és ugye a választások kimenetele ettől kezdve nem kétséges, akkor az ellenzék ujjal fog mutogatni Demecserre mint a szocialista terror példájára, akik először elcsalták a választásokat, és aztán utána lehetetlenné tették az ellenzéki jelölt indulását, és lám, hát így működik a szocialista demokrácia.
Avar János: Tamás, hát ez azért sem megy, mert a két helyi választási bizottság, amelynek állítólag fideszes többsége van, megállapította, hogy nem csalták el a választást, mert jóváhagyta a választási eredményt.
Mészáros Tamás: Akkor azt mondom, hogy hogyan fogja ezt a Fidesz tálalni. Gondoljátok végig. Orbán Viktor megfordul Demecseren a választások előtt ugyanúgy, mint a két választási forduló között 2002-ben. Orbán Viktor szinte mindenütt, ahol megfordult 2002-ben a két választási forduló között, megfordította az első forduló eredményét, és az ellenzék ott a második fordulóban győzni tudott. Orbán Viktor személyes nimbuszának ez a saját táborában rendkívül sokat használt. Most azonban Demecseren a dolog nem jött be, Orbán Viktor látogatása ellenére történt, ami történt. Ez a vezér nimbuszának sérelme, ezt a Fidesznek valahogyan el kell számolnia. Tehát, hogy a demecseri választásokat mindenképpen obskúrus légkörbe lehessen vonni, ez alapvető ellenzéki érdek
Avar János: Érdekes, hogy ez a hölgy, úgy tudom, 1800 kopogtatócédulát kapott, és csak 1000 szavazatot, vagyis, ha úgy tetszik, a nyílt szavazás és a titkos szavazás drámaian ütközött egymással. Miért volt ez? Miért adták oda neki? Féltek az emberek?
Németh Péter: Én azt gondolom, ezt pont fordítva is lehet értelmezni, hogy ott van egy ember, aki kapott 1800 kopogtatócédulát, majd elindul egy kampány, és a vége az, hogy nem kapja meg a tényleges szavazatokat. Vajon miért? Megfélemlítették a többieket?
Németh Péter: Én ebben azt tartom a legaggasztóbbnak, amennyiben igazam van, hogy a magyar politikai eszköztárban most már folyamatosan jelen van a fenyegetés. Akár mint tényleges eszköz, akár mint a vesztes fél hivatkozási alapja a tények megmagyarázására, amellyel ha az eredményeket nem is, de a politikai szimpátiákat azért még befolyásolni tudja. És akkor vagy kiderül, vagy nem, hogy ténylegesen melyik verzióval állunk szemben.
Műsorvezető: És az a pont, amikor hallgatni kell nekünk, most jött el, mert hogy vége a műsoridőnek. Köszönöm szépen, hogy itt voltatok, Önöknek pedig a figyelmet. Viszontlátásra.
2003. 11. 07. (VII/45)
