Kereső toggle

Szálasi bűne: a legyilkolt ország

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Makkabi Kiadó gondozásában nemrég megjelent könyv (Vincellér Béla: Sötét árny Magyarhon felett) témája majd hatvan évvel ezelőtti, mégis jogosan számíthat megkülönböztetett figyelemre, részben a tárgyalt időszak súlyából, részben mának szóló üzenetéből fakadóan. 



Szálasit a népbírósági tárgyalás alatt szembesítették országlása következményeivel Fotó: MTI archív

A Szálasi-éra rövid néhány hónapja a magyar történelem legtragikusabb időszaka. Az a nemzedék, mely e korszakot felnőttként átélte, nagyrészt kihalt már, az akkori legfiatalabbak is túl vannak ma már a hetvenen. A mai fiataloknak és a középkorúaknak természetszerűleg nincs személyes tapasztalatuk a nyilas uralomról. Íme, a "tájkép csata után", a kortárs Fenyő Miksa naplójának bejegyzése: "És az utca jobb oldalán hulla, és bal oldalán hulla, és Budapest hulla, és az egész ország hulla. A náci förtelem égbekiáltó bűnténye. A legyilkolt ország."

Vincellér Béla könyvének időszerűségét mindenekelőtt az indokolja, hogy a nyilas mozgalom szellemisége és politikai ábrázata ma is fellelhető. Ma sem ritka jelenségek a
rasszizmus, az antiszemitizmus, a vallási türelmetlenség és az intolerancia különféle megnyilvánulásai. A könyv képet ad a gyökerekről: milyenek voltak az elődök a hatalom birtokában.

A Szálasi-rezsim uralomra jutása nem minden előzmény nélküli. Vincellér Béla utal ezekre a kapcsolatokra, bemutatva, hogy a nyilas ideológia és politikai nézetek szabadon tenyészhettek a két világháború közötti időszakban, annak viszonyaiból nőve ki. A Szálasi-rezsimben tetőző féktelen rasszista gyűlölet annak a gyűlöletkeltési eszkalációnak a végkifejlete, amely sok éven át ezt megelőzően is jellemezte a hivatalos politikát. Anélkül, hogy azonosítanánk a két korszakot, és figyelmen kívül hagynánk a köztük fennálló lényeges különbségeket, látnunk kell természetük rokon vonásait, a látens cinkosságot, amely gyakran meghatározóbb volt, mint szembenállásuk.

A történeti leírást Vincellér az október 15-ei Horthy-proklamáció elemzésével kezdi, bemutatva a felemás kiugrási kísérlet kudarcának előzményeit és szövevényes okait. A szerző részletesen bemutatja a nyilasok hatalomra jutásának körülményeit, melyekkel kapcsolatban több, a közvélemény előtt kevésbé ismert epizódot tár fel, többek között Serédi hercegprímás felszólalását az Országgyűlés október 28-ai ülésén, ahol több ponton tagadja a hatalomváltás törvényességét.

Részletes és érdekes leírást kapunk a nyilas vezetők életútjáról, majd a nyilas párt történetéről. A legnagyobb terjedelmet a nyilashatalom néhány hónapos működése bemutatásának szenteli a könyv. Külön fejezet foglalkozik a nyilasok menekülésével és az ország kifosztásával: a hathónapos rémuralom utolsó felvonása Németországban játszódik, képet adva a nyilas uralom végnapjairól, a csalódásról a német szövetségben és az egymással való marakodásról. A könyvborító szövege helytállóan jegyzi meg: az olvasó olyan munkát kap kézhez, amely "tudományos értékén túl izgalmas olvasmányul és tanulságul szolgál az ifjabb nemzedéknek". Hozzátehetjük: másoknak is.

Olvasson tovább: