Műsorvezető: A Népszava közölte, hogy a birtokába jutott dokumentumok alapján Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke a 70-es évek közepétől majdnem a 80-as évek közepéig titkosszolgálati munkát végzett a III/II-es csoportfőnökségnél, ott, ahol Medgyessy Péter is dolgozott D–209-es fedőnéven. A rádió elnöke ezt cáfolja. Most két eset lehetséges: vagy hamisak vagy igazak a dokumentumok. Milyen politikai hatásai lehetnek ennek a botránypolitizálásnak, ami most a rádió elnökét vette célba? Mi erről a véleményetek?
Lakner Zoltán: Nekem egy gondolatom van ezzel kapcsolatban: mérhetetlenül képmutató magatartás, hogy ugyanazzal, illetve majdnem ugyanazzal a titkosszolgálati beszervezettséggel kapcsolatban Medgyessy Pétert egy évvel ezelőtt az említett sajtóorgánum másokkal együtt fontosnak tartotta a védelmébe venni, Kondor Katalint azonban, akit szintén nem a pénzszerzés motivált, hanem önkéntes felajánlkozásból, a "haza üdvéért" tevékenykedett – ha igazak az ellene felhozottak –, támadja. Morálisan elfogadhatatlan, hogy ugyanazzal a váddal kapcsolatban az egyiket megvédem, a másikat vádolom. Nyilvánvaló, hogy az egyik politikai oldal érintettsége sokkal nagyobb probléma.
Műsorvezető: Azért van egy nagy különbség: Medgyessy Péter egy nappal a dokumentum napvilágra kerülése után elismerte a valódiságát. Arra hivatkozott, hogy a hazát védte, és a KGB ellen folytatott küzdelmet a magyar érdekek védelmében. Kondor Katalin viszont cáfol, és az iratokat hamisítványnak tartja.
Lakner Zoltán: Medgyessy Péter ügynökmúltjával nekem csak az a gondom, hogy nincs benne a nyilvánosság elé tárt politikai önéletrajzában az, hogy ő ilyen tevékenységet folytatott.
Katona Tamás: Korábban már számtalanszor elmondtuk, és itt is arról van szó, hogy az előző kormány által kinevezett "régiek" – Járai Zsigmondtól kezdve Polt Péteren át Szász Károlyig – ellehetetlenítése a cél. Ez egy újabb, "remek" támadás. Ezeknél a támadásoknál csak a hatékonyság számít, nem a módszer, a "cél szentesíti az eszközt" elv alapján. Ezt erkölcstelen dolognak tartom. Kondor Katalin is kérte, hogy az átvilágító bírák ne csak a III/III-as, hanem minden főcsoportfőnökséget nézzenek meg az ő esetében, mert ő azt mondja, hogy soha ilyet nem írt alá. Tehát nem találgatnom kell az ügy megítélésénél, hogy vajon igen vagy sem, hanem az egész mögött meghúzódó politikai szándékot kell figyelembe venni. Ezek válaszlépések arra, hogy a Fidesz nagyon sok támadása mélyre szaladt, és hatott.
Lakner Zoltán: Szerintem jelen esetben finomítani kell az ügy megítélését, mert csak akkor erkölcstelen egyértelműen ez a helyzet, ha a dokumentum hamis, és erről tudomással bírnak. Ha valós a dokumentum, akkor egy lapnak ezt kötelessége nyilvánosságra hozni, ahogy Medgyessyvel szemben is tették.
Katona Tamás: Igen, ott volt az aláírása a papíron, amit a Magyar Nemzet nyilvánosságra is hozott.
Mv.: Abban az esetben nem lehetett cáfolni és tagadni.
Bod Péter Ákos: Nemrég érkeztem meg egy olyan országból, ahol elnyomó rendszer volt, és most ezzel az üggyel egy olyan dologba ütközünk, amely egy elnyomó rendszernek az öröksége. Lehet, hogy igaz a hír, lehet, hogy nem igaz. Nem a személyeket minősítik ezek a papírok, hanem azt a rendszert, amely – hasonlóan ahhoz, ahogy Szaddám Huszein Irakban – gondot fordított arra, hogy minél szélesebb körben exponált embereket bevonjon egy olyan tevékenységbe, amelyet egy civilizált országban szűk szakmai kör lát el. Hazánkban szerkesztőkről, egyházi emberekről és még sok más személyről híreszteltek hasonlót még a 90-es évek elején. Nem tudom, mit tettem volna, ha nagyon nehéz, éles helyzetbe kerülök abban a rendszerben. Erkölcstelen az a politikai berendezkedés, amely az embereket olyan erkölcstelen helyzetbe hozza, amelyből nem képesek, vagy nem is akarnak kimenekülni. Véleményem szerint azok, akik ezeket az újságokat írják és szerkesztik, maguk is önvizsgálatot tarthatnának hasonló ügyekben. Elkeseríti az embert, hogy 2003-ban ezzel kell foglalkozni. Elképzelhető, hogy rosszul csináltuk, és sokkal egyértelm?bb módon kellett volna tisztázni a múltnak ezt a szeletét. Ez egy roppant szomorú történet, amely azt mutatja, hogy Magyarország milyen csúnyán "félrecsúszott" történelmének egy olyan szakaszában, amikor emberek ezrei, tízezrei kerültek lehetetlen helyzetbe.
Műsorvezető: Azzal a gondolattal is el lehetne játszani – elnézést kérek az érintettől –, hogy mi történne, ha például a televízió elnökéről jutott volna a Magyar Nemzet birtokába hasonló kompromittáló dokumentum. A jobboldali közönség minden valószínűség szerint azt mondaná, hogy ilyen ember nem maradhat ezen a felelős poszton.
Katona Tamás: Azonban szemtanúi vagyunk annak, hogy ilyen ember maradt felelős poszton.
Műsorvezető: Beszéljünk egy kicsit a magyar gazdasági ügyekről. Nekem úgy tűnik, hogy jelenleg kaotikus a kormányzati kommunikáció. Ha csak a személyi jövedelemadót nézzük, egyszer született egy döntés, hogy csökkenni fognak az adókulcsok, átlagosan két százalékkal. Többhetes huzavona után azonban a nagyobbik kormánypárt visszalépett ettől. Az MSZP-frakció azzal állt elő a héten, hogy legyen egy negyedik adókulcs is. Szeretném, ha az áfáról is beszélnénk, ahol szintén változások történtek, bizonyos adókat csökkentenek, másokat emelnek, új adókat is vezetnek be, mi lesz ennek az egyenlege majd jövőre?
Bod Péter Ákos: Ez nem kommunikációs zavar, hanem a gondolkozás zavara. Most már nyilvánvalóvá vált, hogy a kormánynak, sajnálatos módon, nem volt gazdaságpolitikája. Pusztán csak reagáltak a helyzetekre. Először arra, hogy hajszálnyi előnnyel nyerték a választásokat, és ebből kifolyólag kockázatosnak tartották a következő hónapokat a megtakarítások tekintetében. Az ígérgetések és a pénzosztások után kezdtek kifogyni, és ezek után előre látható módon jött a megszorítás, mert a hiányt pótolni kellett. A 2004-es évre az a cél, hogy az állami bevételek jobban nőjenek, mint 2003-ban, amikor is elfutottak a költségvetési arányok. Azt kérdezed, hogy mi a végeredmény? Ez személyenként változik. A tehetősebb ember számára az, hogy a jövedelemadó százaléka lemegy, nagyon jó dolog, kevesebb adót fizet szja-formában. A szegényebb ember számára az áfa növekedése nagyon-nagyon nagy hátrányt okoz. A személyi jövedelemadó csökkenését sem érzi annyira, mert a rá vonatkozó szja mértéke korábban is alacsonyabb volt. Összegezve elmondható, hogy az SZDSZ javaslata a tehetősebb emberek számára előnyös.
Műsorvezető: Ezzel szemben a hivatalos kormányzati nyilatkozat azt tartalmazta, hogy a szociális igazságosság jegyében történnek ezek a mostani módosítások. A fentiek fényében ez nem vehető komolyan.
Bod Péter Ákos: Közgazdászként azt mondom, hogy az adóteher Magyarországon túl nagy, és nőni fog jövőre. A fogyasztás adóztatása még Nyugat-Európához képest is magas. A jövedelemadó mértékének meghatározásával kapcsolatban az az álláspontom, hogy a tehetősebb emberek, például 3,5 vagy 10 millió forintos jövedelem fölött nagyobb kulccsal adózzanak, mint a szegényebbek. Az állami bevétel gyorsabban fog emelkedni, mint a nemzeti jövedelem, és így valamivel kisebb lesz a deficit. Jó esélye van annak, hogy megáll az államadósságnak az elmúlt egy-másfél évben gyorsuló növekedése. A 90-es évek elején az államadósság a legnagyobb problémák egyike volt. Mára ez mérséklődött, azonban Magyarország így is eléggé eladósodott ország, nem bánom, ha az adósságállomány nem nő.
2003. 10. 03. (VII/40)
