Kereső toggle

Parlamenti sorozat: brókerek közt ?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyenes beszéd. Műsorvezető: Vendégünk ma este Demeter Ervin, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség képviselője, a parlament azon új vizsgálóbizottságának elnöke, amely a Pannonplast részvényfelvásárlást, a Kulcsár-ügyet, egyszóval a brókerbotrányt próbálja meg feltárni. Elnök úr, 184 kérdés megválaszolására mindöszsze hat hónap áll a rendelkezésükre; előreláthatólag ez a bizottság naponta hányszor fog ülésezni? 

Demeter Ervin: Ennek a bizottságnak többet kell üléseznie, mint általában. A parlament hivatalos őszi ülésszaka december 15-én véget ér, és február 1-jén kezdődik a tavaszi szak. Úgy gondolom, ez a bizottság nem teheti meg, hogy ebben az időszakban nem ülésezik. Minél előbb hozzá kell kezdeni a munkához. 

Mv.: A sajtó képviselői és adott esetben az állampolgárok figyelemmel kísérhetik-e majd időről időre, hogy milyen kérdésekre próbálnak meg a bizottságban válaszolni? Nyilvánosan fognak ülésezni?

Demeter Ervin: A Fidesz képviselőit az vezéreli, hogy lehetőség szerint minden nyilvános legyen. Azt szeretnénk, ha minél több információ válna nyilvánosan hozzáférhetővé mindenki számára, továbbá hogy a bizottság munkája is teljes mértékben megismerhető legyen. 

Mv.: Tartok attól, hogy nagymértékben a Barátok közt cím? televíziós sorozat metodikájára fog emlékeztetni a bizottság működése: napról-napra kapunk egy kis szappanoperát, egy kis vita, egy kis veszekedés, netalán egy kis szerelem is lesz benne, néha ármánykodás stb. Illethetnénk talán a "Brókerek közt" elnevezéssel is?

Demeter Ervin: Úgy gondolom, hogy a bizottság tagjai és a sajtó munkatársai közös felelősséggel bírnak annak érdekében, hogy ezt elkerüljük. Megítélésem szerint, ha a bizottság tagjai koncentrálnak a feladatukra, nem lesz sem lehetőség, sem idő arra, hogy hosszú és fölösleges polémiákat folytassunk. A sajtó munkatársai pedig – reményeim szerint – ha látják a bizottság e törekvését, "hitelességre" törekedve nem próbálják meg "kiszínezni" a tudósításokat. 

Mv.: Elnök úr, Ön komoly célokat tűzött ki maga elé a brókerügyet vizsgáló bizottság elnökeként, hiszen a Tocsik-bizottság után, amely valóban érdemi és viszonylag áttekinthető munkával tényleges eredményre jutó parlamenti vizsgálóbizottság volt, gyakorlatilag csak bohózatokat láttunk. 

Demeter Ervin: Ami az eddigi parlamenti vizsgálóbizottságok tevékenységét illeti, többségében vannak azok a tapasztalatok, amelyek azt mutatják, hogy nem sikerült eredményt elérniük. A Tocsik-bizottságot említette példaként, amely elérte célját, azonban szeretném kiegészíteni azzal, hogy a második országgyűlési ciklusban vezettem egy parlamenti bizottságot, melynek "olajgate" volt az egyszerűsített neve, és az orosz államadósság felhasználásával foglalkozott, és azon kevesek közé számlálható, amelyek jelentést tettek le az országgyűlés asztalára. Olyan jelentéstervezetet készítettünk, amiben mindkét oldal részvételével kialakított többségi egyetértés volt, konszenzussal bírt, és jó például szolgál arra, hogy a szocialista politikusokkal is dűlőre lehet jutni egy vizsgálóbizottsági kérdésben. Én nagyon remélem, hogy ez ebben a bizottságban is sikerülni fog. Ezzel az elhatározással látok munkához, hiszen az országgyűlés joggal várja el tőlünk, hogy a ránk szabott feladatot eredményesen végezzük el. Természetesen nagyon sok mindentől függ a vizsgálóbizottság működése. 

Mv.: A megválaszolandó 184 témakörből elmondaná azt a tíz legfontosabbat, amelyekben Ön szerint mind a két oldal meg tud egyezni? 

Demeter Ervin: Bevallom, nem ért váratlanul a kérdés. Egyes kérdésekre csak igennel vagy nemmel lehet válaszolni, és ezek kapcsán nem hiszem, hogy politikai vita lenne. Ezek közül már néhányat meg is válaszoltak az érintettek, például: "Találkozott-e Kulcsár Attila Kövér Lászlóval? Ha igen, milyen célból és hány alkalommal?" Nem találkozott. Egyszer? a válasz, megyünk tovább! Következő kérdés: "Találkozott-e Kulcsár Attila Varga Mihállyal? Ha igen, milyen célból?" Egyszer? a válasz: nem találkozott stb. Természetesen vannak olyan kérdések, amelyek ennél munkaigényesebbek lesznek, de nagyon sok ezekhez hasonló van, amelyek megítélésem szerint egyszerűen,
könnyen, gyorsan tisztázhatóak. Érdemes ezeket megválaszolni minél előbb, hogy a nehéz feladatra több idő maradjon.

Mv.: Tervezi-e bizottsági elnökként, hogy a testület meghallgatja a főszereplőt, Kulcsár Attilát, mégpedig egy bécsi kihelyezett bizottsági ülésen, egynapos retúrjegyes utazással? 

Demeter Ervin: Abban a kérdésben, hogy kit és mikor hallgasson meg a bizottság, ki fogom kérni a testület tagjainak a véleményét. Arra fogok törekedni, hogy olyan megoldást találjunk, ami mindannyiónknak, de legalább is a többségnek az álláspontját tükrözi. Az a tény, hogy Kulcsár Attila külföldre tudott távozni, jelentősen hátráltatja az ügy felderítését. Emlékezetem szerint körülbelül három hónappal ezelőtt az igazságügyi miniszter – aki a kormányzat részéről a kiadatási procedúra felelőse – azt mondta, hogy legrosszabb esetben is két-három hónapon belül hazahozzák Kulcsárt. Remélem, hogy ez így lesz, és rövid időn belül Kulcsár Attila itthon fog tartózkodni. Mindezek alapján én nem hiszem, hogy a bizottságnak Bécsbe kellene kiutaznia meghallgatásra. 

Mv.: Mondjon nekem néhány olyan személyt, akinek a bizottság előtti megjelenése szükségszerű lenne, és hozzásegítene ahhoz, hogy tisztábban lássunk ebben a brókerügyben! A legfőbb ügyész, vagy az országos rendőrfőkapitány, esetleg a belügyminiszter asszony meghallgatása bizonyára hathatós segítséget jelentene!

Demeter Ervin: Azokat a személyeket javaslom meghallgatni a bizottság előtt, akik részleteket tudhatnak arról, hogy mi módon kerülhetett ebbe a Kulcsár Attila által működtetett pilótajátékba közpénz? 2002 decemberében és 2003 januárjában az Állami Autópálya-kezelőnek 13 milliárd forintja került ebbe a rendszerbe. Ennek körülményeit mindenféleképpen érdemes tisztázni, hiszen döntő szerepet játszott benne a jelenlegi pénzügyminiszter László Csaba, akinek intézkedése alapján vált lehetővé, hogy ezt a pénzösszeget ne havi bontásban kapja meg az Állami Autópálya-kezelő, hanem egy összegben. Továbbá a kormány által olyan döntés is született, amely leegyszerűsítette a bankoknál az ilyen részvények eladásából folyó pénzek mozgását. Korábban, az Orbán-kormány idején készült egy viszonylag szigorú szabályozás, tekintettel arra, hogy a szeptember 11-ei terrortámadások után Európában mindenhol szorosabban ellenőrizték a pénzmozgásokat. Ezen enyhített a Medgyessy-kormány 2002 decemberében. Érdemes megnézni, hogy mi áll e mögött a kormánydöntés mögött. Hangsúlyozni kívánom, hogy ebben a kérdéskörben szeretnék a bizottság tagjaival közösen dönteni. 

Mv.: Lesz-e többségi akarat a testületben arra vonatkozóan, hogy Medgyessy Pétert is meghallgassák? 

Demeter Ervin: Én nem igent vagy nemet mondanék erre válaszul, hanem két megerősítő érvet szeretnék megosztani: az a bank, amit Medgyessy Péter vezetett miniszterelnök-jelöltsége előtt, a 6,2 milliárd forintos pénzmosás szereplője. Továbbá az a nagyváradi vállalkozó, aki részesedett ebből a pénzből, és ezzel bűncselekmény gyanújába is keveredett, Medgyessy barátja. Ezek alapján szerintem érdemes Medgyessy Pétert meghallgatni. Természetesen meghallgatnám az ellenoldal véleményét is, hátha azok az érvek erősebbek. 

Mv.: Ön szerint hány szereplőt érdemes meghallgatni az üggyel összefüggésben? Az idő rövidsége mennyit tesz lehetővé? 

Demeter Ervin: Azokat érdemes meghallgatni, akik a bizottság munkáját érdemben segíteni tudják. Nem tudom megítélni, hogy ez tíz embert jelent-e, vagy ötven-hatvanat. Inkább az utóbbi nagyságrendet tartom valószínűnek.

Olvasson tovább: