A világbanki jelentés szerint a hét-kilencmilliós roma közösség Európa legnagyobb és legsebezhetőbb kisebbsége. Az unió államaiban kisebb számban és nagyobb jólétben, a még nem csatlakozott országokban azonban lényegesen többen, mintegy ötmillióan kénytelenek jóval nyomorúságosabb körülmények között élni. A cigány kisebbség általános jellemzője a rendkívül nagy mérték? kirekesztettség, az előítéletekből fakadó hátrányos megkülönböztetés az élet minden területén. Ez a társadalmi többség legszegényebbjeihez viszonyítva is példátlanul hátrányos helyzetet jelent, nagyarányú munkanélküliséget, továbbá az oktatási, lakhatási és egészségügyi lehetőségekhez való hozzáférés nehézségét. A többségi hatás miatt nyelvük is veszélybe került. Elismerően szólt azonban a jelentés a hazai kisebbségi törvényről, a cigány kisebbségi önkormányzatokról. James Wolfensohn, a Világbank elnöke, s egyben a konferencia egyik résztvevője szerint a romakérdés nem csupán emberi jogi, hanem alapvető gazdasági és társadalompolitikai ügy is. Wolfensohn a piacgazdasági átmenet legnagyobb veszteseit, a romákat sújtó szegénységet az egyik legfontosabb megoldandó kérdésnek nevezte a közép- és kelet-európai országok számára.
A tarthatatlan helyzet megváltoztatására már számos kísérlet indult, de több generáció közös munkájára lesz szükség a romák teljes társadalmi integrációjáig – fejtette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a budapesti konferencián. Lévai Katalin esélyegyenlőségi miniszter bíztató kezdetnek nevezte a tanácskozás megrendezését. Kiemelte: a romák integrációjához nemcsak anyagi forrásokra, hanem jogszabály-változtatásokra, megfelelő politikai koncepcióra és társadalmi szemléletváltásra is szükség van.
A romák szegénységének legfőbb oka a nagyarányú munkanélküliség, ami igen erősen sújtja a fiatalokat: a jelentés szerint a térségben átlagosan negyvenszázalékos a munkanélküliségi arány. Magyarországon a munkaképes korú roma népesség körében a foglalkoztatottak aránya 86 százalékról 26 százalékra csökkent a hetvenes évektől a kilencvenes évek elejéig. A képzettség hiánya és az előítéletek egyaránt szerepet játszanak abban, hogy a félmilliós roma népesség foglalkoztatottsága fele a társadalom egészére jellemző aránynak, és körükben a legmagasabb a tartósan munkanélküliek aránya is. Ha nem történnek megfelelő intézkedések, a növekvő és fiatalodó roma népesség már egy-két évtizeden belül a térség olyan képzetlen, eltartott embertömegét fogja alkotni, melynek száma a társadalmi problémával együtt csak egyre növekedni fog – hívják fel a figyelmet a különböző jelentések.
A szegénység újratermelésében ugyancsak jelentős szerepet játszik a hiányos iskolázottság. A jelentés különösen károsnak nevezi azt a gyakorlatot, amely a roma gyerekeket a többségi társadalomtól eltérő kultúrájuk miatt automatikusan a fogyatékosoknak fenntartott "kisegítő" iskolákba utalja. Az Oktatási Minisztérium nemrégiben kiadott nyilatkozata megengedhetetlennek tartja, hogy míg a fogyatékosnak minősített iskoláskorú gyermekek aránya az Európai Unióban 2,5-3 százalék körül mozog, addig Magyarországon 5,3 százalék. Az elmúlt évtizedekben ez az arány folyamatosan nőtt, amiben közvetve a kiemelt fogyatékos normatívának is ösztönző szerepe volt. A hátrányos helyzetű, a gyengébb jogérvényesítő képesség? gyerekek, különösen a romák óriási létszáma figyelhető meg az indokolatlanul fogyatékosnak minősítettek között. Míg az 1974/75-ös tanévben durván minden negyedik speciális iskolába járó tanuló volt roma, addig az 1992-es iskolastatisztika már 42 százalékos arányukról számolt be.
A világbanki jelentés igazolja, hogy a romák élethelyzete minden vonatkozásban sokkal rosszabb, mint a többségi társadalomé: a foglalkoztatottsági, iskolázottsági mutatókon túl ez az egészségi állapotukra, táplálkozási szokásaikra, lakhatási körülményeikre egyaránt érvényes. A hazai romák várható élettartama tizenöt évvel kevesebb, mint a teljes népességé, egészségi mutatóik pedig minden tekintetben rosszabbak: körükben hatványozottan jelentkeznek az amúgy is népbetegségeknek számító testi és lelki betegségek, úgy mint a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a depresszió vagy az alkoholfüggőség. A többnyire kiterjedt nagycsaládban élő roma gyerekek jelentős része roszszul táplált, beteges.
Medgyessy Péter zárónyilatkozatában elmondta: a konferencián megállapodás született a kilenc térségi állam képviselői között egy kormányközi munkabizottság létrehozásáról, melynek feladata egy 2005-től induló, nemzetközi szinten összehangolt roma integrációs program kidolgozása. A program alapvető célja az oktatás, szakképzés, egészségügy és kultúra terén való felzárkóztatás. A Világbank külön alapot hozott létre a romák oktatását támogatandó, mely egy éven belül lesz lehívható. A beilleszkedés alapfeltétele az oktatás, képzés fejlesztése, hiszen – mint az a konferencián elhangzott – létfontosságú egy roma vezetői réteg "kitermelése", melynek révén a cigányság bevonhatóvá válik a társadalom döntéshozási folyamataiba.
2003. 07. 04. (VII/27)
