A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint évente mintegy ezer esetben követnek el nemi erkölcs elleni bűncselekményt Magyarországon. Pontosabban: ennyi eset jut a hatóságok tudomására.
"A kutatások szerint ugyanis minden egyes napvilágra került – felnőttek ellen elkövetett – szexuális bűncselekményre legalább tíz másik olyan eset jut, amelyik örökre homályban marad. Gyermekeknél ez az arány még magasabb, akár a negyvenet is elérheti" – mondta el lapunknak Virág György pszichológus, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet igazgatóhelyettese. Ennek oka a szakértő szerint elsősorban az, hogy az áldozatok legfőbb vágya nem az, hogy a hatóság igazságot szolgáltasson, hanem a felejtés: jellemzően még közeli hozzátartozóiknak, barátaiknak sem merik elmondani, hogy mi történt velük. Ha mégis feljelentést tesznek, jó esélyük van arra, hogy az eljárás során újbóli megaláztatás éri őket, és őket teszik felelőssé a történtekért.
A szaknyelven másodlagos viktimizációnak (áldozattá válásnak) hívott jelenség tetten érhető például a rendőrségi kihallgatás során: az áldozatoknak sok esetben férfi rendőrtisztek előtt kell beszámolniuk részletesen a történtekről, akik nemegyszer közvetve vagy közvetlenül őket teszik felelőssé a történtekért (például: miért viselkedett kihívóan?).
"A szexuális bűncselekmények felderítetlenségének egy másik oka, hogy – a média által sok esetben sugallt képpel ellentétben, miszerint ennek a veszélynek a nők csak sötét sikátorokban vannak kitéve – az esetek nagy többsége a családon belül történik. Nemzetközi elemzések szerint a szexuális visszaélések ötven százalékát a családon belül, további húsz százalékát (egyes adatok szerint még többet) pedig a szűkebb-tágabb ismeretségi körben követik el" – mondta lapunknak Betlen Anna, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának munkatársa. A nemierőszak-esetek többségében tehát férj a feleségével, udvarló a barátnőjével, apa a gyermekével erőszakoskodik, és gyakoriak a távolabbi rokonok, szomszédok, munkatársak vagy volt szexuális partnerek által elkövetett cselekmények.
A szakértő szerint a fiatalok pont az ilyen támadásokkal szemben nincsenek felkészítve, pedig ezek nemcsak gyakoriabbak, de rendszeres és ismétlődő jellegűek is.
"A szexuális felvilágítás során nem csupán anatómiát kellene tanítani a diákoknak, sokkal inkább meg kellene magyarázni nekik, hogy mire való a szexualitás. Hangsúlyozni kellene, hogy ez akkor lesz igazi élmény valaki számára, ha felnőtté válik, valamint azt is, hogy a szex nem kötelező, ha valaki nem akarja" – mutat rá a szakértő, aki szerint már akkor szexuális erőszakról beszélhetünk, ha az aktus (vagy annak bármely eleme) az egyik fél szándéka, vágyai ellenére történik. Ezt azért tartja fontosnak kiemelni, mert a társadalom jelentős része (nők, férfiak egyaránt) hagyományosan – és tévesen – a szex tárgyaként és sokkal kevésbé alanyaként tekintenek a női nemre. Ezt sugallja a média is, egyebek között a szexuális tárgyú reklámokkal.
Érdekes és elgondolkoztató adat, hogy évről évre növekszik a fiatalkorú elkövetők és áldozatok száma. Ennek egyik oka Betlen Anna szerint, hogy a szex "le van húzva a gyermekkorba", infantilizálva van. Tizenhárom-tizennégy évesek körében végzett felmérések szerint a tizennégy évesnél fiatalabb lányok negyven százaléka (!) kezdte már el a szexuális életet. "A társadalom azt üzeni a gyerekeknek, hogy már most minden elérhető számodra: drogozhatsz, szexelhetsz, tehát nem érdemes felnőni, a felnőtté válásért elvégzendő kemény munkának nincs értéke, jutalma" – fogalmazott Betlen Anna.
A már említett Virág György, aki egyben a szexuális erőszak áldozatainak rehabilitációjával foglalkozó ESZTER Ambulancia vezetője is, ezzel kapcsolatban szintén elmondta: évente átlagosan száz páciensük van, és egyre több közöttük a gyermek (elsősorban lányok, de vannak fiúk is, a legfiatalabb kétéves volt).
"Felmérések szerint az úgynevezett nyugati világban, így Magyarországon is minden harmadik nő válik nemi erőszak kísérletének áldozatává, mire eléri a felnőtt kort, és minden hatodik nő nemi erőszakot szenved el élete során" – mondta el a Heteknek Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) munkatársa. Az áldozatok szinte mindegyikét nagyon erős bűntudat, öngyűlölet, önvád, depresszió jellemzi, és szégyenlik a történteket. Sok esetben a szexuális élettől való tartózkodás vagy a túlzott szexuális aktivitás, a partnerek gyakori váltogatása is ilyen megrázkódtatásokból fakad. Gyermekek esetében még súlyosabbak a következmények: személyiségükbe beleivódik az a tudat, hogy ők mások szexuális igényeinek kielégítésére hivatottak. (A prostituáltak többsége gyerekkorában szexuális erőszak elszenvedője volt.)
Az elkövetőkről szólva, a szakértő kiemelte, hogy felmérések szerint többségük előre kiterveli tettét. Az erőszakoskodók tipikusan nem aberráltak, nem elmebetegek, legtöbbször a társadalom oszlopos tagjairól van szó, akik ráadásul partnerkapcsolatban élnek, tehát nem "kiéhezett" férfiak". "Vannak akik azt mondják, hogy a nemi erőszak nem a szexről, hanem a hatalom kiéléséről szól, vagy ha mégis, akkor éppen a hatalomérzet és az erőszak okoz szexuális élményt az elkövetőnek. A helyzeten nem javít, hogy a társadalom többsége szerint az erőszakosság egyenlő a férfiassággal" – magyarázta Wirth Judit. (Sebestyén I.)
2002. 12. 13. (VI/50)
