hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Csészealjas támadás a vászonról
Jelek: kisgazdásított sci-fi horror

2002. 08. 25.
A rettenthetetlen Mel Gibson ezúttal nem a hazát, hanem csupán házát védelmezi legújabb filmjében. Nem is akárkik ellen. Az idei nyár a földönkívüliek nagy visszatérésének az éve – legalábbis a mozivászonra. Míg Will Smithék a Sötét zsaruk folytatásában újra az emberbőrbe bújt idegenekkel szemben veszik fel a harcot, a Jelek (Signs) címmel augusztusban bemutatott új horror-sci-fi főszereplőjének még ennél is nehezebb ellenfél jutott Night Shyamalan rendező jóvoltából, akit a kritikusok máris előszeretettel neveznek a 21. századi Hitchcocknak.



Egy különös ezredvégi mítosz. Kör, kör, vesszőcske… 

A Pennsylvaniában játszódó történet főszereplője egy hitében meghasonlott prédikátor, aki autóbalesetben elhunyt felesége helyett egyedül neveli farmján két gyermekét. Egyik nap a család a házuk mögötti gabonamezőn különös, hieroglifaszer? mintákra lesz figyelmes. A jelek megfélemlítik a gyerekeket és őrült ugatásra késztetik a kutyákat. Az extiszteletes, Graham Hess (Mel Gibson) nem tulajdonítana különösebb figyelmet az ügynek, ám a televízióból értesül arról, hogy hasonló jelenségek bukkantak fel a Föld különböző pontjain, Indiától Mexikóvárosig. Hess testvére, egy másodosztályú baseballjátékos földhözragadt magyarázatot kínál a titokzatos jelekre: szerinte vakondok globális összeesküvéséről van szó, ám a gyerekek más véleményen vannak. A sci-fiken nevelkedett fiatalok előtt nem kérdés, hogy a gabonakörök földönkívüliek látogatásának a nyomait őrzik. A film forgatókönyvírója is ez utóbbi változat mellett tette le voksát, így a mozi a továbbiakban a jórészt láthatatlan, ám éppen emiatt félelmetes idegenek utáni kutatásról szól, nem nélkülözve természetesen az elmaradhatatlan hollywoodi lelkizéseket sem a csonka családokban felnövő gyermekek nehéz sorsáról.

A Jelek magyarországi bemutatója októberben lesz, ám az előzetesek és a filmkritikák egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy távolról sem könnyed, családi szórakozást kínáló moziról van szó. Night Shyamalan már korábbi filmjeiben (Hatodik érzék, Törhetetlen) is előszeretettel nyúlt misztikus témák után, amihez ezúttal bőséggel kevert horrorelemeket is. Az egyik tudósítás szerint a filmben a legfélelmetesebb az, ami nem látszik. A fények, hangok és sejtelmesen vontatott kameramozgások részben Hitchcock pszichohorrorjaira, részben a közelmúlt egyik legbizarrabb filmjére, az Ideglelésre (The Blair Witch Project) emlékeztetnek.

Egy másik beszámoló szerint a Jelek nézői ugyanúgy nem lesznek képesek többé a megszokott módon tekinteni egy gabonaföldre, mint ahogy a hetvenes években készült Állkapcsok (Jaws) cápahorrorja után a fürdőzők az óceánra. Shyamalan persze tudta, mihez nyúl. A különös, látszólag emberi kéz beavatkozása nélkül, gyakran az egyik napról a másikra a gabonaföldeken megjelenő körök, sőt ennél bonyolultabb jelek negyed százada viszszatérő témái a bulvársajtónak és az X-akták-szer? televíziós sorozatoknak. Az interneten olvasható Nemzetközi Gabonakör Adatbázis információi szerint a hatvanas évek vége óta legalább kétezer, de akár tízezer ilyen formációt fedeztek fel világszerte. Egy részükről utóbb kiderült, hogy hamisítványok, a legismertebbeket – több százat – két idős angol, Doug Brower és Dave Chorley készítette a saját maguk által kitalált technológiával. (A módszerük nagyban emlékeztet az egyik mostanában gyakran látható reklámfilmére, amelyben a sörre szomjazó élelmes férfiak egy póznához kötött fűnyíró segítségével oldják meg fárasztó házifeladatukat.) 

A hamisítványok mellett azonban akadnak szép számmal olyan bonyolult – gyakran az ősi kelta jeleket, a stonehenge-i kőformációt vagy a perui Nazca-fennsík jeleit idéző, néha futballpálya nagyságú – gabonakörök, amelyek csak bonyolult technológia segítségével vagy nagy erő hatására keletkezhettek. A jelenségre számos magyarázat született. Ezek egy része különleges természeti erők munkájának (például gömbvillámokhoz hasonló plazmajelenségnek vagy mikrohurrikánoknak) tulajdonítja a gabonaköröket. Mások szupertitkos katonai kísérletek nyomainak vélik a jelenséget. Ennél misztikusabb magyarázatot kínál a Gaia-elmélet, amely a Földből kiáradó "intelligens energia" működésével magyarázza a gabonaköröket. Végül természetesen sokan a Földet már régóta megfigyelés alatt tartó idegenek járműveit okolják a kör alakú nyomokért. Állításuk szerint a repülő csészealjak formája mellett a gabonaföldeken tapasztalható mágneses elváltozások is külső erő hatására utalnak. A média mindenesetre hálás a rendszeresen visszatérő nyári témákért – igaz, a déli féltekén februárban érő gabonának köszönhetően még télre is jut a gabonakörökből. A jegyeladási adatok (150 millió dollár 17 nap alatt) szerint azonban idén augusztusban a legtöbb jel nem a búzamezőkön, hanem a mozivásznon tűnik fel – legalábbis Amerikában.


Távkarmolós idegenek

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!