Kereső toggle

Magyarország felkészültsége megfelelő

Előrehozott csatlakozás

Európában a nemzetek egoizmusa érvényesül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy Európa címmel mutatta be Per Stig Mueller dán külügyminiszter programját Brüsszelben, abból az alkalomból, hogy Dánia július 1-jétől átvette az Európai Unió soros elnöki tisztét. Mueller szerint egy olyan kontinens perspektívája nyílt meg, amelyet eddig még soha nem láttak, és amelyről a tizenötödik század óta álmodnak az emberek. A tisztségét hivatalosan hétfőn átvett dán elnökség legfőbb feladatának a tíz jelölt országgal folytatott csatlakozási tárgyalások befejezését tartja, de ragaszkodik ahhoz, hogy a belépni készülők ne várjanak egymásra, hanem a legalkalmasabbak legyenek a tagjai 2004-ben az EU-nak. 



Per Stig Mueller dán külügyminiszter Fotó: Reuters

"Az unió lakossága elfelejti, hogy mi volt az eredeti célkitűzése a közösségnek: nem a tőke és áru szabad áramlása, hanem a béke megteremtése két szörny? háború után" – mondta a Hetek érdeklődésére Pierre Mirel, az unió főtárgyalója a Magyarországgal folytatott csatlakozási tárgyalásokon. Mirel szerint az uniós állampolgárok gondolkodásában "a nemzetek egoizmusa érvényesül"; csak azzal vannak elfoglalva, hogy a bővítés "pénzbe kerül, kockázatai vannak". Mirel szerint bár vannak problémák, sokkal nagyobb a bővítés előnye. "Ha a Szovjetunió nem foglalta volna el Magyarországot, Csehországot és Lengyelországot, már rég tagjai lennének ezek az országok az uniónak" – mondta az uniós főtárgyaló lapunknak.

A dán külügyminiszter sajtóértekezletén hangsúlyozta: ha most valami miatt nem zajlana le a bővítés, akkor valószínűleg több éves halasztás után tudnának csak belépni a jelölt országok. Mint ismeretes, 1998-ban hat országgal kezdte meg az unió a csatlakozási tárgyalásokat (Magyarországgal, Ciprussal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Csehországgal), majd 2000-ben újabb hat országgal (Bulgáriával, Máltával, Lettországgal, Litvániával, Romániával és Szlovákiával), melyek közül Bulgária és Románia már biztos, hogy kimarad a bővítés első köréből. 

A múlt hónapban Sevillában fogalmazott meg az Európai Tanács egy menetrendet, mely szerint 2002 végére be kellene fejezni a tárgyalásokat az EU és a belépni vágyó országok között. 

Az Európai Tanács ez év őszén fog dönteni arról, hogy mely országokkal zárja le a megbeszéléseket. Ezek után a választottak 2004-re tagjai lehetnek az uniónak, és részt vehetnek a következő európai parlamenti választáson. Az új Európai Parlamentben – mely sokak szerint az EU egyetlen legitim intézménye – 732 képviselő fog fellépni mintegy félmilliárd ember érdekében… Égető probléma ma az unióban, hogy az emberek egyre inkább elidegenednek a politikától, egyre kevesebben mennek el szavazni az európai parlamenti választásokra is. Brüsszelben az a hír járja, hogy az emberekhez a korszer? telekommunikációs eszközökkel és az internettel kívánják közelebb vinni az uniót. 

Magyarországnak eddig huszonnégy fejezetet sikerült lezárnia a harmincból a csatlakozási tárgyalásokon, decemberig hátra van még a versenyjogról, audiovizuális politikáról, intézményekről, a mezőgazdasági és a regionális politikáról, valamint a közös költségvetésről szóló fejezet. 

Az uniós szakemberek szerint Magyarország felkészültsége alapvetően megfelelő, akadnak azonban nehézségek is. Ilyen például az uniós joganyag átvételében tapasztalható késedelmeskedés, az autópálya-építésben tapasztalható visszásságok, a média, a mezőgazdaság, a környezetvédelem terén is vannak elmaradások, valamint hiányzik a nemzeti fejlesztési terv a strukturális alapokhoz való hozzáféréshez. Magas rangú európai uniós politikusok aggodalommal tekintenek a státustörvényre, valamint a Benes-dekrétumok ügyét az előző magyar miniszterelnök "ügyetlenül és rosszkor hozta fel" – fogalmazott az Európai Parlament egyik elnökhelyettese. 

A dán elnökség szeretne nagy hangsúlyt fektetni az unió külpolitikájára is: ha már az euró az egyik legmeghatározóbb pénznem lett a világban, akkor az EU a világpolitikában is fontosabb szerepet kíván. A tervek szerint jövőre áll fel a hatvanezer főt számláló, gyors reagálású európai hadtest, mely békefenntartó és -teremtő feladatokat lát majd el az öreg kontinensen, valamint az Európa határainál kialakuló konfliktusokban. Nicolas Kerleroux, Javier Solana külpolitikáért és biztonságért felelős uniós biztos szóvivői hivatalának tagja a Hetek kérdésére elmondta: a közel-keleti válsággal kapcsolatban az EU a nemzetközi beavatkozás mellett van, bár fontos, hogy a feltételek megérjenek. Nemrégiben már be is jelentették, hogy az európai uniós hadtest készen áll a válságkezelési misszió végrehajtására – mondta az uniós tisztviselő a Heteknek.

Olvasson tovább: