A Genom Kutatóközpont feltérképezte a halálos fertőzéseket okozó lépfenetörzs genetikai állományát, és olyan genetikai jeleket talált, amelyek segítségével a későbbiek során meg lehet mondani, hogy az adott törzs melyik laborból származik. Fordulat következhet be az anthraxügyben, ha az FBI "fogást" talál a szövetségi nyomozó hatóságnak megküldött kutatási adatokon. A kutatók az emberi géntérkép összeállításánál is alkalmazott módszerek segítségével vizsgálták az Ames nev? anthrax-törzs genetikai állományát. Olyan genetikai ujjlenyomatok után kutattak, amelyek elárulhatják, hogy hol állították elő azokat az anthrax- spórákat, amelyek az elmúlt évben öt ember halálát okozták.
A kutatóközpont az Ames-törzset eredetileg Texasban azonosította egy elpusztult tehénből 1981-ben, majd több laboratóriumba is elküldte. Ma már valószínűleg több száz laboratórium rendelkezik ezzel az anthraxtörzzsel, amely erős fertőzőképessége miatt a biológiaifegyver-programok állandó szereplője volt a felfedezése óta eltelt időszakban. (1988-ban például Irak is rendelt az Ames-törzsből az angliai Porton Down nev? kutatóintézettől, amely elutasította a kérést. Könnyen elképzelhető azonban, hogy más úton végül hozzájutottak ehhez a lépfenetörzshöz is.)
A kutatás során Timothy Read anthraxspecialista és csapata a teljes lépfene-génállomány feltérképezését tűzte ki célul, ellentétben a korábbi vizsgálatokkal, amelyek az adott törzs DNS-ének néhány szakaszát vizsgálták csak. Ahhoz, hogy megtalálják azt a labort, ahol az elmúlt év őszén "kipostázott" lépfenespórákat készítették, a közeljövőben fel kell térképezni az összes hozzáférhető Ames-törzs DNS-ét. A kutatók eredményeiket a Science nev? tekintélyes tudományos lap internetes kiadásában közölték a múlt héten, valamint elküldték az FBI-nak. A Szövetségi Nyomozóhivatal még nem nyilatkozott arról, hogy hogyan kívánja felhasználni a kutatási adatokat.
Az elmúlt két hétben két másik, anthraxszal foglalkozó jelentős tanulmány is napvilágot látott az amerikai tudományos lapokban. Glenn Webb, a Vanderbilt Egyetem matematikusa és Martin Blaser, a New York-i Egyetem Orvosi Karának elnöke egy matematikai-biológiai modellen bebizonyította, hogy a különböző postai elosztókon átfutott – ezermilliárdnyi spórát tartalmazó – eredeti levelek mintegy 5000 további levelet megfertőzhettek. Ez lehet a magyarázat arra, hogyan betegedhetett meg egy távol eső vidéki kisvárosban a múlt év végén a 94 esztendős Ottilie Lundgren. Webb és Blaser becslése szerint az idős hölgy egy olyan levelet kapott, amelyben kevesebb mint száz spóra lehetett. A nagyközönség számára újdonság, hogy ilyen kevés spóra is megbetegedést okozhat, hiszen a korábbi becslések 8-10 ezer közé tették a halálos megbetegedést okozó spóraszámot.
A tudományos kutatások mellett tovább folytatódnak a találgatások arról, hogy mely országok fejlesztenek biológiai fegyvereket. A múlt héten az USA Kubát vádolta meg azzal, hogy biotechnológiai fejlesztései nemcsak gyógyszerek és oltóanyagok, hanem biológiai fegyverek gyártására is szolgálnak. Ezt a vádat maga Fidel Cast-ro utasította el, aki – ezúttal csak másfél órás – televíziós beszédében azt üzente, hogy "az intézményeink ajtói nyitva állnak
Kubának nincs rejtegetnivalója". Erről másképpen vélekedik Ken Alibek, a szovjet biológiaifegyver-program egykori vezetője, aki szerint több mint érdekes, hogy egy olyan szegény ország, mint Kuba – ahol az emberek éheznek –, miért a biotechnológia, és nem a mezőgazdaság fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Alibek szerint ráadásul a Kuba által alkalmazott technológia nagyon könnyen fordítható biológiai fegyverek előállítására is. Más elemzők szerint a hétvégi bejelentéseknek semmi köze a biológiai fegyverekhez: a kormány lassítani akarja a Kuba elleni gazdasági embargó feloldásához vezető folyamatot.
2002. 05. 17. (VI/20)
