Kereső toggle

Az ENSZ az egyetlen út a békéhez

Nobel-díj kritikákkal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kofi Annan és a vezetése alatt álló Egyesült Nemzetek Szervezete kapta az idei béke Nobel-díjat. A norvég Nobel Bizottság szerint a hidegháború befejeztével az ENSZ végre a neki szánt szerepet tölti be: "a világ békéje és biztonsága érdekében tett erőfeszítések élharcosa" lett. Bár sokan siettek gratulálni a főtitkárnak, nem egyöntetűek az elismerések világszerte. Többek felróják Annannak, hogy a ruandai népirtásban, a boszniai tömegmészárlásban és legutóbb az izraeli–libanoni határon elrabolt három katona ügyében ellentmondásosan lépett fel. 



Kofi Annan, az ENSZ főtitkára. Világpolitikus Fotó: Reuters

Annan és az ENSZ mellett a patinás díjra jelöltek között volt még a Nemzetközi Vöröskereszt és II. János Pál pápa, de a norvégok választása mégis az arisztokrata származású ghánai diplomatára és a világszervezetre esett, mivel "a globális békéhez és együttműködéshez vezető egyetlen út az ENSZ-en keresztül vezet". 

Annant 1997-ben választották főtitkárrá, miután az Egyesült Államok megakadályozta a szerinte Amerika-ellenes Butrosz Ghali újraválasztását. Amikor Annan – az eddigi első ENSZ-főtitkár, aki a szervezet "szamárlétráját" megmászva jutott e pozícióba – elfoglalta új pozícióját, külső és belső viták jellemezték a világszervezetet. A jelek szerint Annan sikerrel hajtotta végre az USA fő követelését: a hatalmas bürokrácia leépítését a költségek lefaragása érdekében. Öt évvel Annan megválasztása után az ENSZ több kontinensen fontos békefenntartó szerepet játszik. A főtitkár sürgetésére a világszervezet elkötelezte magát, hogy 2015-re felére csökkenti a világon azok számát, akik napi egy dollárnál kevesebből tengődnek, minden gyermek számára biztosítja az általános iskolai oktatást, és visszaszorítja az AIDS-járványt. Az ENSZ-nek ugyancsak foglalkoznia kell a kongói és az angolai viszállyal, a Sierra Leone-i törékeny békével, a koszovói helyzettel, a több ezer menekülttel világszerte és az emberi jogok megsértésével. Szeptember 11-e óta Annan első helyre tette a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. Az ENSZ égisze alatt képzeli el a nemzetközi koalíciót és Afganisztán helyreállítását a harcok befejeztével. 

Annant idén júniusban egyhangúlag választották főtitkárrá további öt évre, ám ez nem jelenti tevékenységének kritikátlan elfogadását. Szemére vetik, hogy megpróbált tárgyalásokat folytatni Szaddám Huszein iraki elnökkel, és a vádak szerint tétlen volt, amikor ENSZ-békefenntartókat raboltak el Sierra Leonéban. 1994-ben az ENSZ nem tudta megakadályozni a ruandai népirtást, és 1995-ben a boszniai ENSZ által felállított "biztonsági zónában" a szerbeknek musz-limok között véghez vitt mészárlását. Az események külön pikantériája, hogy Annan volt akkoriban a világszervezet békefenntartó részlegének vezetője.

Him Avraham, az egyik tavaly elrabolt izraeli katona édesapja egyenesen arra utasította ügyvédjét, hogy nyújtson be fellebbezést a béke Nobel-díj odaítélése ellen. A mintegy egy éve az izraeli–libanoni határról elhurcolt három fiatal katona szülei "szégyenteljesnek" minősítették a norvégok döntését, mivel az ENSZ tudott az emberrablásról, három videofelvételt és fényképeket készített a történtekről, és még mindig a birtokában van 53 tárgy, amelyek eredetileg a zsidó fiatalemberek tulajdonát képezték. 

Kofi Annan mindenesetre most kötelességének érzi, hogy "még jobban és még többet" tegyen "egy jobban szervezett és békésebb világért". Továbbra sem lesz köny-ny? dolga az ötvenezres apparátus vezetésében. A díjjal járó közel egymillió dollárt valószínűleg jótékony célokra fogja fordítani a főtitkár és az általa vezetett ENSZ.

Olvasson tovább: