Kereső toggle

A Korán szavai a dzsihádról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Előíratott nektek a harc [a hitetlenek ellen], holott az ellenetekre van. Lehet, hogy valami ellenetekre van, noha az jó nektek, és lehet, hogy szerettek valamit, noha az rossz nektek. Allahnak tudása van, ti azonban nem tudtok.

Kérdeznek téged [a hívők] a szent hónapról, [arról, hogy megengedett-e] akkor a harc? Mondd: "Harcolni akkor [valóban] súlyos dolog. Ám távol tartani [a többieket] Allah útjától, nem hinni benne, [távol tartani a hívőket] a Szent Mecsettől, elűzni annak lakóit – még súlyosabb Allah előtt. Az eltántorítás súlyosabb[an esik latba], mint az ölés. Ők pedig lankadatlanul harcolnak ellenetek, amíg el nem tántorítanak benneteket a hitetektől – amennyiben rajtuk múlik [ez]. Akik hitehagyottak lesznek közületek, s hitetlenekként halnak meg, azoknak a tettei hiábavalóak az evilágon és a túlvilágon. A tűz lesz az osztályrészük és benne [égnek] örökké.

Akik hisznek és elvégzik a hidzsrát, és harcba szállnak Allah útján, azok reménykedhetnek Allah könyörületében. Allah megbocsátó és könyörületes. (2:216-218)





Ne lankadjatok [a hitetlenek elleni harcban] és ne csüggedjetek – hiszen ti fogtok felülkerekedni, ha [különben] hívők vagytok! Ha csapás ért benneteket [most], úgy az [ellenséges] népet is hasonló csapás érte [korábban]. Ilyen a harci szerencse. Forgandóvá tesszük azt az emberek között, hogy Allah tudván tudhassa, ki az, aki hívő közöttetek és [vér]tanúkat választhasson közületek – Allah nem szereti az istenteleneket –, és hogy próbára tegye Allah a hívőket, s elpusztítsa a hitetleneket.

Vagy úgy vélitek, hogy bemehettek a Paradicsomba anélkül, hogy Allah megtapasztalhatta volna [előtte] azt, hogy kik azok köztetek, akik buzgólkodtak a harcban [érette], s kik azok, akik állhatatosak? (3:139-142)



(Korán, Helikon Kiadó, 1997, Simon Róbert fordítása)

Olvasson tovább: