Kereső toggle

Újkori lovagok, nemzetőrök

Interjú Karászy Kulin János tábornokkal, az angliai Szent György Lovagrend nagypriorjával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A lovagrendek immár nem a középkor letűnt szereplői. A rendszerváltás idején
nem sokan gondolták volna, hogy hamarosan lovagok vesznek körül bennünket a
hadseregben, a Parlamentben, a templomokban, a Miniszterelnöki Hivatalban, sőt még a
kormányban is. Az újjászületőben lévő lovagrendek és a nemzetőrség szerepét
firtattuk azon a millenniumi rendezvényen, amelyen Karászy Kulin János tábornok,
London díszpolgára, az angliai Szent György Lovagrend nagypriorja a Budapest–Pest
megyei nemzetőrség kilenc vezető tisztségviselőjének nemzetőri emlékérméket
adott át augusztus 20-a alkalmából.



Avattam kormánytagokat és vezető politikusokat is    Fotó: Somorjai

– Tábornok úr, rengeteg kitüntetése van.

– Szám szerint hatvannégy. Kilenc lovagrendnek vagyok a nagykeresztes
lovagja. Angol nemzetiség? feleségemmel együtt a közelmúltban London díszpolgárává
is választottak. Ezt a címet eddig csak államfők és királyok nyerték el, Diana és
Károly herceg után viszont mi lettünk az első ilyen házaspár. Azonban nem a
titulusok teszik az embert, hanem az a fontos, hogy mit cselekszik.

– Mint 56-os hős, ön hoszszú ideig Angliában talált menedéket.

– A csoportomból tizenegy embert végeztek ki 56-os tevékenysége miatt,
csupán akkori helyettesem, Mécs Imre és Forgács Ferenc maradtak életben. Ellenem háromszor
hoztak halálos ítéletet. Rácz Sándor, a budapesti Munkástanács elnöke azt üzente:
"El kell tűnnöd, mert halálra keresnek. Még a lakásodra se menj többé vissza."
1957 január végén mentem át a kőszegi aknamezőn – valaki elmondta, miként kell lépegetnem,
hogy ne robbanjak föl –, de a kommunisták még a határon túlra is utánam jöttek, többször
is megpróbáltak elrabolni vagy eltenni láb alól, ezért John Daniel álnéven
telepedtem le Angliában.

– Egészen a rendszerváltásig rejtőzködött?

– Igen. Amikor az angol újságírók megtudták, hogy Göncz Árpád köztársasági
elnök úr előléptetett ezredessé és a tiszti keresztet is megkaptam, nagy port vertek
fel körülöttem. Megjelent a sajtó, a BBC, cikkek tömkelege és televíziós műsorok
tucatjai szóltak rólam. Képzelje el, egy csöndesen éldegélő angliai emberről kiderül,
hogy valójában Karászy Kulin Jánosnak hívják, a légierőnek most már ezredese, és
hogy mekkora hős meg így meg úgy… Jöttek a szomszédok: "Sohase mondtad nekünk!"
Hogy is mondtam volna? A titok addig titok, amíg csak egy ember tudja.

– Amit ön átélt, az történelem: könyvbe illő.

– Már 1060 oldalon meg is írtam; a legnagyobb kommunikációs vállalat, az
R. Murdoch vállalta a kiadását. Hatvankétezer példány már előre elkelt. Azonban
kifogásolták, hogy nincs benne szex, és a kiadó felkért, hogy írjam át a könyvet.
"Másképp az emberek nem veszik meg" – mondták. Hogy lehet ez téma egy történelmi
m?ben? Amikor az egyik oldalon egy 18 éves fiú a Himnuszt énekelve megy az akasztófára,
akkor a másik oldalon írjak bele szexet?

– Ez valóban érdekes kortünet. Azonban ugorjunk a történelem múltbeli
eseményeiből a jelenbe. Ma már tábornoki rangja van, és kitüntetéseket adományoz.

– Több mint negyven év angliai tartózkodás alatt láttam a Territorial
Army (a nemzetőrség angliai megfelelője) szerepét az angol hadseregben, és én
javasoltam először, hogy a hivatásos hadsereg mellett hazánkban is alakuljon újjá a
nemzetőrség. A kormány tagjai rögtön a parlament elé vitték az ügyet és
megszavazták, hogy költségvetési támogatásban részesüljünk.

– Hogy függ össze egymással a nemzetőrség és a Szent György Lovagrend,
amelynek ön szintén vezető tisztségviselője?

– Április virágvasárnapján alakult meg hazánkban a Szent György
Lovagrend keretein belül működő nemzetőrségi priorátus. Keller György vezérőrnagy
a prior, és hozzánk, az angliai rendhez tartozik. Ez most még teljesen önálló,
vagyis annak ellenére, hogy hatalmas emberek tartoznak hozzá, sem egyház, sem állam
nem szólhat bele a működésébe. A következő néhány évben szeretnénk elérni,
hogy állami lovagrenddé alakuljon át úgy, mint a háború előtt volt a vitézi rend.
Vagyis a kiemelkedő katonákat, tűzoltókat, hősies rendőröket mint az egyik
legmagasabb kitüntetéssel szeretnénk jutalmazni a Szent György-lovaggá nevezéssel.

– A prior szó elöljárót jelent?

– Ő a főnöke a rendnek, mert itt katonai fegyelemről van szó: a priornak
vagy a nagypriornak megfellebbezhetetlen joga és diktatorikus hatalma van arra vonatkozóan,
hogy kit vesz fel, és kit tesz ki. Nagyon meg kell szűrni a tagság összetételét.

– Múltjuk szerint hogyan igazodhatunk el a lovagrendek között?

– A három legerősebb manapság a Szent Lázár, a Szent György és a Máltai
Lovagrend. A Szent Lázár Lovagrend diplomáciai rangon működik Magyarországon: követséggel
is rendelkezik. Egyik prominens tagja Semjén Zsolt államtitkár. A rend története a
keresztes háborúk idejére nyúlik vissza: katonai és ispotályos rend, melynek első
feladata a leprások gyógyítása volt. A Szent György Lovagrendet Károly Róbert alapította
1326-ban, alapító okmánya a Nemzeti Múzeumban található. A névadó, Szent György
libanoni származású katona volt, aki megvédte a hitük miatt üldözött keresztényeket.
Ez volt az első nem egyházi lovagrend, noha a papok és a püspökök áldásával jött
létre. Mint katonai szervezet, védte a királyt. Az előző rezsimek nem gondoltak arra,
hogy a rendet megszüntessék, így tudott újjászületni.

– Nemzetközi szinten menynyire ismertek ezek a rendek?

– Összejöveteleinken rendszeresen megjelennek a nagykövetek, katonai attasék,
tagjaink közé tartoznak többek között a floridai, az írországi érsek, és
hamarosan lovagrendünk tagjaként köszönthetjük Thatcher aszszonyt és férjét is. Külföldön
százhatan tartoznak hozzánk, idehaza körülbelül hetvenen. Most alakítjuk meg az
amerikai Szent György Lovagrendet, amelynek egy amerikai tengernagy lesz a priorja.
Hasonlóképpen indítjuk el a rendet Dél-Írországban is.

– Itthon mekkora befolyással rendelkeznek?

– A magyarországi Szent György Lovagrend tíz éve alakult újjá, de én először
két éve neveztem ki lovaggá Gyuricza Béla altábornagyot. Fodor Lajos vezérezredes úr
is boldogan lett a lovagrend tagja a múlt év során, és itt térdepelt előttem ebben a
szobában, annak ellenére, hogy nálamnál hárommal több csillagja van. Avattam kormánytagokat
és vezető politikusokat is, például Kövér Lászlót, a Fidesz elnökét vagy Simicskó
István nemzetbiztonsági politikai államtitkárt. Hasonlóképpen Lányi Zsoltot, a honvédelmi
bizottság elnökét, Gyaraki Károly nyugalmazott altábornagyot, kormány főtanácsadót
és Horváth Pál dandártábornokot, a nemzetközi csapatok parancsnokát. Hölgyek közül
Felkai Annát, a HM Nemzetközi Főosztályának helyettes vezetőjét, valamint a
miniszterelnök titkárnőjét. Szintén lovaggá lett Csuka Tamás dandártábornok,
református tábori püspök, összesen mintegy húszan ebben a teremben, ahol beszélgetünk.
Ózdon, a katolikus katedrálisban tartottuk az ünnepséget, és a katolikus püspök
lett a magyarországi priorátus vezetője.

– Milyen kötelezettségei vannak a lovagoknak?

– Segítsék a rászorulókat, tanítsák a fiatalokat, támogassák az öregeket.
Ezért építünk egy tizenhat fős öregek otthonát Szabolcs-Szatmár megyében, vagy
vettünk egy lovat a tinnyei mozgássérült gyerekek számára.

– Mit szól ahhoz, hogy a Vatikán 1969-ben Szent Györgyöt több más, előzőleg
szentté avatott személlyel egyetemben törölte a szentek listájáról?

– Pápák jönnek, pápák mennek, szentek jönnek, szentek mennek, de ami nekünk
a legfontosabb, az nem az, hogy Szent György valóban létezett-e, vagy hogy a pápa
elismeri-e vagy sem. Nekünk az a fontos, hogy Károly Róbert az alapító, és a nevet
is ő adta. A törvényeket így is be kell tartani. Egyébként Angliának továbbra is
Szent György a védőszentje, és a királyné zászlaját is Szent György-kereszt díszíti.


Mai johannita lovagok



Augusztus végén a Johannita Lovagrend Csurgón tartotta éves közgyűlését. Előtte
az alsoki református templomban megrendezett lovagi istentiszteleten hét új meghívott
jelöltet avattak a rend lovagjává, közöttük Varga Mihály pénzügyi politikai államtitkárt.
Az 1099-ben alapított Johannita Lovagrendnek az Árpád-ház uralkodása idején hetven
rendháza volt Magyarországon, később protestáns és katolikus ágakra szakadt ketté.
Az előbbiek a Johannita Lovagrend, az utóbbiak pedig a Máltai Lovagrend tagjaiként
ismertek. A Johannita Lovagrend magyar tagozatának jelenleg száztizennyolc tagja van
szerte a világon, melyek mintegy fele az ünnepségre hazaérkezett. (MTI)


"Isten és Mária tiszteletére"



A középkori lovagság olyan, főleg katonai feladatokat ellátó lovascsapat volt,
amelynek tagjai vezérüktől h?bért nyertek. A keresztes hadjáratok idején különböző
egyházi lovagrendek alakultak, a lovaggá avatást vallásos gyakorlatok (gyónás, áldozás
stb.) előzték meg. Avatáskor a jelölt két, erkölcsiségét igazoló tanú közé térdelt,
míg a felavató személy meztelen csupasz kardjával megérintette őt a fején, vállán
és arcán, és ezt mondta: "Isten és Mária tiszteletére, tűrd el ez ütést, és többet
egyet se. Légy bátor, igaz és derék: jobb lovagnak lenni, mint szolgának." A lovag
ezután különböző jogokkal és privilégiumokkal rendelkezett. A középkori intézmények
bomlásával együtt járt ezen intézmények hanyatlása is, mely az ököljog korában
rablólovagok intézményévé fajult el. (Forrás: Révai Lexikon)

Olvasson tovább: