Kereső toggle

Több mint ezer ügynökjelölt

Erősít a Moszad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint ezren jelentkeztek az izraeli titkosszolgálat, a Moszad toborzási ajánlatára.
A jelentkezők között nagy számban találhatók nők, akiknek ugyanazokat a feladatokat
kell végrehajtaniuk a kiválogatás során, mint a férfiaknak. A Moszad az utóbbi évek
több sikertelen akciója miatt sajátos módon próbálja frissíteni ügynökállományát:
a szebb napokat is látott szervezet újsághirdetés útján toborozza stábját. A
szervezet baklövések sorozatát követte el az elmúlt években –, mint amilyen a svájci
lehallgatási botrány, a Hamasz politikai vezetője elleni kudarcba fulladt merénylet
volt –, a toborzásnak ezt a módját pedig a Moszad egykori feje, Shabtai Shavit a közszolgálat
eszméjének további hanyatlásaként értékelte.



A Moszad hirdetése. Ügynök kerestetik   

"Ha 25 és 35 év közötti vagy, és lelked mélyén tudod, hogy képes vagy másképp
gondolkodni, képes vagy többet is tenni, képes vagy felülmúlni korábbi teljesítményedet,
akkor küldd el az életrajzod faxon. A Moszad nyitva áll – nem mindenkinek, nem is
sokaknak, de talán neked" – szól a Moszad-hirdetés szövege. Az izraeli kémszervezet
sikerét 1951-es alapításától kezdve az önfeláldozás, a cionizmus iránti elkötelezettség
adta, ma azonban a szolgálatba álló fiatalok nagy részét sokkal inkább az egyéni
sikerek motiválják, véli a veterán kémfőnök, Shavit. Ugyanakkor tény, hogy a
szervezet jellege – hasonlóan más titkosszolgálatokhoz – mára megváltozott:
sokkal nagyobb szerepet kap a csúcstechnológia alkalmazása, miközben a klasszikus "talpalós"
információgyűjtés visszaszorul.

A Moszad egyik nagy port kavaró fiaskója volt, amikor egy svájci illetőség? libanoni
férfi telefonját próbálták meg lehallgatni, akiről a kémszervezet azt feltételezte,
hogy a Hezbollah terrorcsoporttal áll kapcsolatban. A betörésre gyanakodó szomszédok
által riasztott rendőrök a helyszínen érték tetten a Moszad-ügynököt, akit Svájcban
állítottak bíróság elé 1998-ban, és egy év felfüggesztett börtönbüntetést
kapott. A svájci szövetségi bíróság beleegyezett, hogy az Issac Bental álnev?
izraeli kém ellen fedőnevén folyjék a per, bár Hans Wiprechtiger bíró – zavart érezvén
a vádlott identitása felett –, őt többször csak "Mr. Moszadként" szólította.


Bár az eset megviselte a hagyományosan jónak mondott svájci–izraeli kapcsolatokat,
Svájc hajlandó volt még az enyhe, egyéves szabadságvesztés nagy részét is
elengedni 1,2 millió font óvadék, illetve izraeli bocsánatkérés fejében. A svájci
botrány volt az utolsó csepp, ami Danny Yatom Moszad-főnök lemondásához vezetett –
állítja sok izraeli megfigyelő. Yatom tevékenysége, aki 33 évet szolgált az izraeli
katonaságnál, és 1996-ban vette át a szervezet irányítását, a Moszad több vezető
tisztviselőjének és sok izraeli újságírónak kritikáját váltotta ki. A svájci
affér után már a volt miniszterelnök, Benjamin Netanjahu sem próbálta kimenteni őt
a rázúduló országos kritika alól. A kémszervezetre szintén nem vet jó fényt, hogy
egyes vezető Moszad-tisztek Yatom igazgatói székének aláaknázására tudatosan adtak
ki belső információkat a szupertitkos szervezetről.

Megfigyelők szerint Yatomnak nemcsak a svájci presztízsvesztés miatt kellett mennie
1998-ban. Néhány hónappal a svájci lebukás előtt történt a kémszervezet egy másik
balul elsült operatív akciója. 1997 szeptemberében a Moszad ügynökei az Iszlám
Ellenállási Mozgalom, a Hamasz egy vezérét, Khaled Mishalt próbálták eltenni láb
alól Ammanban gyilkos méreginjekcióval. Az ügynököket a jordániai hatóságok
letartóztatták, és szabadon bocsátásukért Izraelnek drága árat kellett fizetnie: a
fecskendőben levő méreg hatástalanítására szolgáló ellenszérum mellett Ahmed
Yassin sejknek, a Hamasz alapítójának és szellemi atyjának izraeli börtönből való
elengedését kérte a jordán király. A világ leghatékonyabban működő kémszervezetének
tartott Moszad jordániai akcióját az izraeli biztonsági szolgálat egyik szakértője
egyenesen "katasztrófának" nevezte. A Jordániában letartóztatott két izraeli ügynök
hamis kanadai iratokkal jutott ki Ammanba, így a botrány nyomán a Tel Avivba akkreditált
kanadai nagykövetnek is távoznia kellett posztjáról.

Az esetet követő izraeli sajtóvisszhangok szerint a sikertelen 1997-es jordániai merénylet
legalább annyi kárt okozott a szervezetnek, mint az 1974-es lillehammeri botrány Norvégiában,
amikor Moszad-ügynökök tévedésből egy marokkói pincért gyilkoltak meg, a PFSZ
egyik vezetőjének tartva az illetőt.


Az intézet

A Moszad elsődleges tevékenysége a humán hírszerzéshez, leplezett akciókhoz
és terrorizmus-elhárításhoz kötődik, fókuszában elsősorban az arab országok és
szervezetek állnak. A szervezet másodlagos céljai között szerepel zsidó menekültek
Izraelbe telepítésének elősegítése Szíriából, Iránból és Etiópiából. A
Moszad ügynökei ma is aktívak Nyugaton, a volt kommunista országokban és olyan
szervezetekben is, mint az ENSZ. A sokszor a világ leghatékonyabb titkosszolgálataként
emlegetett Moszadot 1951-ben hozta létre David Ben Gurion, Izrael állam első
miniszterelnöke. A Tel Aviv-i székhely? intézet küldetését is a miniszterelnök határozta
meg: "Államunk védelmében, melyet megalapításától fogva ellenség vesz körül, a
hírszerzés az első harcvonalat jelenti. Meg kell tanulnunk értelmezni, ami körülöttünk
történik." Az intézet igazgatójának kilétét rendszerint államtitokként kezelik,
vagy legalábbis nem verik nagydobra. Ezt a hagyományt törte meg az izraeli kormány,
mikor 1996 márciusában hivatalosan bejelentette Danny Yatom tábornok kinevezését az
intézet vezetőjévé a korábban távozó Shabtai Shavit helyett.

A Moszad története nem szűkölködik sikeres akciókban és drámai kimenekítésekben.
A mai napig a legünnepeltebb izraeli kém Eli Cohen, akit a szervezet 1960-ban vett be
soraiba, hogy később a szíriai katonai vezetés első vonalába építse be. A "damaszkuszi
emberünkként" utóbb híressé vált Cohen két éven át sikeresen szolgáltatott
felbecsülhetetlen érték? információt rádión keresztül Izraelnek, mikor azonban
kilétére fény derült, Damaszkusz főterén nyilvánosan felakasztották.

A Moszad szintén mártírjaként tiszteli Wolfgang Lotz izraeli ügynököt, akinek sikerült
kulcsfontosságú egyiptomi katonai és belügyi személyekkel kapcsolatba kerülnie, és
az Egyiptomban a hatvanas évek elején fejlesztés alatt álló német fegyverprogramot
meghiúsítania. A Moszad egyik legsikeresebb akciója azonban a náci háborús bűnös,
Adolf Eichman elrablása volt. A koncentrációs táborokba szállított zsidók kiirtásának
gyakorlati kivitelezőjét Argentínában rabolták el ügynökök, majd Izraelbe szállították,
ahol bíróság előtt kellett felelnie tetteiért. A Moszad kudarcai között az egyik
legsúlyosabb volt a lillehammeri incidens 1974. január 7-én. A norvég városban
ugyanis az intézet ügynökei végeztek Ahmad Boushiki marokkói származású pincérrel,
akit összetévesztettek Ali Ahmad Salamehhel, az akkor még terrorcsoportként működő
PFSZ egyik vezetőjével. Ali Ahmad Salameh kulcsszerepet töltött be az 1972-es müncheni
olimpián végrehajtott, izraeli atléták elleni mészárlás megtervezésében, és végül
1979-ben vesztette életét egy felrobbant autóban Libanonban.

Olvasson tovább: