Kereső toggle

Cigányexodus

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben az amerikai kongreszszusban is visszhangra talált a Strasbourgba kiutazott
csóri-zámolyi romák ügye, hazánkban, ahol újabb roma csoportok tervezik az ország
elhagyását, még nem hangzott el a kérdésben felelős államférfiúi megnyilatkozás.
"Mindaddig, amíg a miniszterelnök nem győzi meg a romákat arról, hogy itthon is
tudnak boldogulni, számítani lehet további kivándorlásokra" – mondta lapunknak
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. A romák a magyar államot
okolják "üldöztetésük" miatt, egykori szomszédjaik és az érintettek viszont
másképpen emlékeznek vissza az immár nemzetközi szinten jelentkező konfliktus
kiváltó okaira.



A házak, melyeket a romák Zámolyon maguk mögött hagytak    Fotó: S.
L.

Mint ismeretes, a Csórról Zámolyra érkező roma családok kálváriája mintegy
három éve kezdődött. "Ezt megelőzően az első roma család, Krasznai Rudi bácsi
és a neje, Juliska néni a nyolcvanas évek elején jött a faluba, és megvették az
óvodával szembeni négylakásos cselédlakások egyikét. A másik ág, Lakatosék pedig
a belmajori részen jutottak törvényes módon lakóépülethez" – emlékezett vissza
a történtekre lapunk kérdésére Zámoly újonnan megválasztott polgármestere,
Újvári József. Az első "honfoglalók" után később újabb roma családok
érkeztek, és elfoglalták az üresen álló cselédlakásokat. Itt jogcím nélküli
lakosokként éltek, amíg egy állítólagos viharos napon házaik tetőszerkezete
megrongálódott, és az akkori polgármesterhez, Horváth Jánoshoz fordultak
segítségért. "Határozottan állítom, hogy azokban a napokban semmilyen vihar nem
volt a környéken" – mondja Újvári úr. Tény azonban, hogy Horváth János a falu
művelődési házába költöztette a veszélyhelyzetre hivatkozó romákat. Az eredeti
tervek szerint csak egy-két hónapig kellett volna ott lakniuk, Horváth polgármester
úr azonban a képviselő-testület tudta nélkül ledózeroltatta a romák
lakóotthonaként funkcionáló, állítólag életveszélyessé vált cselédlakásokat,
így a művelődési ház vált szükséglakásukká, mintegy másfél évre. Ami ezután
következett, arról Krasznai József, a Fejér Megyei Független Cigányszövetség
elnöke, a Strasbourgba menekült romák vezetője és szószólója így tájékoztat
bennünket: "A Horváthot felváltó új polgármester, Takács József pert indított a
művelődési házban rekedt romák ellen, akiknek a bírósági határozat értelmében
ki kellett költözniük onnan, és így kerültek Budapestre, illetve azokba a zámolyi
faházakba, amelyeket szintén átmeneti jelleggel az Országos Cigány Kisebbségi
Önkormányzat állított fel a számukra. Ekkor történt az a verekedés, amikor három
csákvári szkinhed vagy kicsoda, átjött, hogy rendet teremtsenek, összeverekedtek a
romákkal, és lett egy haláleset: az egyik csákvári srác a kórházban meghalt. Amint
azt a TV2 is egyértelműen lehozta, ezután a csákváriak megfenyegették a romákat,
hogy lakásaikkal együtt a levegőbe röpítik őket, és már nagy erej?
robbanóanyagot is szereztek ehhez. Hiába épültek fel itt, a faházak mellett ezek a
gyönyör? kőépületek, a romák azt mondták, semmilyen áron nem mernek ide
visszaköltözni. Budapesten is érte őket atrocitás, és amikor a csóri házamba
költöztettem őket, a helybéliek bedobálták a lakásom földszinti ablakait, a falra
pedig horogkereszteket rajzoltak. Ez volt az utolsó csepp a pohárban: a romák úgy
döntöttek, hogy ha az állam nem tudja megvédeni őket, inkább elhagyják az
országot."

Azzal Újvári József polgármester úr is egyetért, hogy a csákváriakkal történt
sajnálatos haláleset és a létrejött konfliktus határkőnek számított az események
sorában. Cs. Ferencné, az elhunyt fiatal édesanyja azonban határozottan állítja,
hogy a fia nem volt bőrfejű, és a romákat sohasem gyűlölte. "Az én fiam egy
karate klubnak volt tagja, sem ő, sem a társai nem voltak szkinhedek. A mai napig nem
tudok arról, hogy őneki a romákkal bármi problémája lett volna. Pátkára udvarolt,
Pátka lakosainak a többsége roma. Bicskén sem volt problémája senkivel. Békés
szándékkal mentek át Zámolyra, hogy valakivel tisztázzanak egy ügyet, én mit sem
tudtam az egészről. Másnap 11 óra körül beállított hozzánk egy rendőr, és azt
mondta: meghalt a fiad. Ennyi. Állítólag a fiam alig szállt ki a Trabantból, hogy
megkérdezze, hol lakik, akit keresnek, máris rajta volt negyven roma, mind Krasznai,
mert azok laktak a faházakban. A TV2 most vasárnapi adása újra előhozta az ügyet,
és azt mondta a fiamról, hogy szkinhed volt. Ez nem igaz, ez már nekem is sok."



Magyarországi romák állnak egy strasbourgi ifjúsági szálló kertjében
    Fotó: MTI

Egy, a bekövetkezett tragédia közelében lakó szemtanú szerint a csákvári
fiatalok és a zámolyi romák között már korábban is voltak feszültségek,
verekedések. "Én azt láttam, hogy egy srác kiszáll a kocsiból, és megkérdezi,
hol lakik a keresett személy. Tudom, kiről van szó, de nevet nem mondok. Rövid
szóváltás után a cigányok lerohanták őket. Akkor én elhúztam innen" –
meséli, nevét nem közölve velünk. "Én is cigány faluból jöttem Zámolyra, de
ott nem voltak ilyen problémák, ott a romák együttműködtek a népekkel" –
kapcsolódik be a beszélgetésünkbe K. néni, egy újabb falubéli, aki azonban csak
akkor mer beszélni, amikor elteszem a magnetofont. "Azért mentek el innen, mert nem
akartak dolgozni. Ha az én házamról lecsúszik egy cserép, fölmászok a tetőre, és
visszarakom. Miért pont az ő házaik mentek tönkre? Nem mondom, nekem nem volt bajom
velük, de a semmiért csak nem haragudnak így egymásra?! Ilyen könnyen itt hagyni
ezeket a házakat, és mégis az állam tartozik nekik! Nem tudom, maguk a tévétől vagy
újságtól gyüttek-e, de azt sem értem, hogy miért foglalkoznak annyit velük, miért
nem inkább a többi szegény ember ügyét karolják fel?" – ömlik belőle a szó,
és még hozzáteszi, biztosan áll valaki a romák mögött titokban.

"Az elvándorolt romákról olyan értesüléseink vannak: egyesek azt is megfogadták,
hogy élve még az országba sem teszik be a lábukat. Az a törekvésünk, hogy a
lakások ne legyenek az enyészet martaléka, hanem valaki otthonává legyenek. A
tulajdonjog azonban az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzathoz tartozik" –
mondja el a történet végét Újvári polgármester úr. Majd hozzáteszi: "Szerintem
ez az egész történet nem elsősorban csóri vagy zámolyi ügy, hanem olyan égető
probléma, amelyet országos szinten kellene kezelni."

A Strasbourgba menekült és politikai menedékjogért folyamodó 43 roma magyar
állampolgár példáján felbuzdulva ózdi és kunszentmiklósi romák is az ország
elhagyását tervezik. Krasznai József, a strasbourgiak vezetője anyagi ügyeinek
rendezése, jelzálogként bejegyzett csóri házának eladása vagy augusztus 17-i
elárverezése, valamint újabb, állítása szerint 300 kivándorolni szándékozó roma
ügyében hazaérkezett, bár egyelőre még a kint maradottak helyzete sem oldódott meg,
sőt többek szerint hamarosan kénytelenek lesznek hazatérni.

Jean Charles Berthonnet, a budapesti Francia Nagykövetség főtanácsosa lapunkat arról
tájékoztatta, hogy Franciaországban nagyon szigorúak a menekültjogokra vonatkozó
szabályok. A mostani helyzet azért egyedülálló, mert egy demokratikus
berendezkedés? országból egy másik demokratikus országba érkezett egy
menedékjogért folyamodó csoport. Annyit azonban kétségkívül sikerült a romáknak
elérniük – mondta a főtanácsos –, hogy felhívták az Európa Tanács figyelmét a
magyarországi viszonyokra. A francia törvények értelmében jelenleg három hónap áll
a romák rendelkezésére ahhoz, hogy francia földön tartózkodjanak, és szükség
esetén további, akár Kanadába vagy más országokba szóló vízumhoz folyamodjanak.

Augusztus 2-án, a roma holocaust évfordulója kapcsán az amerikai kongresszus Helsinki
Bizottsága felszólította az európai kormányokat a romaellenes jogsértések elleni
fellépésre. "A helyhatóságok – a politikai elit szégyenletes hallgatása mellett
– a görögországi Nea Kiostól a magyarországi Csórig azt éreztetik a roma
kisebbséggel, hogy nem szívesen látják őket" – fogalmazott Christopher H. Smith
republikánus képviselő. Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke a
fentieket kiegészítve lapunknak kifejtette: "Egyszerűen példátlan, hogy miközben
honfitársaink üldöztetésük okán két hete vannak Strasbourgban, itthon a parlament
nyaral, és nincs egyetlen felelős pozícióban lévő közjogi méltóság, aki
megszólalna az ügyben, és megnyugtatná az embereket." A roma vezető szerint a
kormány közönyös, cinikusan hallgató magatartása akár évtizedekre is kihatással
lehet az etnikai konfliktusokra.

Az áruház mögött, sátrakban

Önkényes lakásfoglalók

Olvasson tovább: