"Jobb kromoszómát akarnak létrehozni a tudósok" – számolt be múlt év márciusában
a CNN hírtelevízió arról a szenzációs kutatási eredményről, melynek során
Hadlaczky Gyula és munkatársai mesterséges kromoszómát hoztak létre egerekben. A
Szegedi Biológiai Központ (SZBK) munkatársai egy olyan kromoszómát állítottak elő,
amely az igaziaktól annyiban tér el, hogy (még) nem tartalmaz genetikai információt,
vagyis a rajta található gének csak úgynevezett jelzőgének, nem játszanak szerepet
a test sejtjeinek működésében. A szegedi kutatók által megalkotott kromoszómának
van még egy fontos tulajdonsága: átörökíthető. Tehát azon egerek utódai,
amelyekbe mesterséges kromoszómákat építettek, szintén tartalmazzák ezt az új
kromoszómát.
Hadlaczky Gyula és munkatársai a tudományos világban addig megszokottól eltérő módon
láttak hozzá a mesterséges kromoszóma megalkotásához. "Kezdetben mi is úgy próbálkoztunk,
mint mindenki más, megpróbáltuk elemekből összerakni a kromoszómát, de mivel nem
ismerjük az összes elemet, ez nem vezetett célra. A kísérletek során azonban
felfigyeltünk arra, hogy bizonyos esetekben, ha a kromoszóma centromérának nevezett részéhez
közel egy idegen DNS-szakaszt építünk be, megindul egy nagylépték? megsokszorozódás,
aminek eredményeképpen új kromoszómák képződnek" – nyilatkozta a Heteknek
Hadlaczky Gyula.
A folytatás sajnos tipikusan magyar történet: "Emberi mesterséges kromoszóma előállítása"
címen pályázatot nyújtottak be az Országos Kutatási Alaphoz 16 millió forintot kérve
az állami szervezettől. A Kutatási Alap támogatandónak tartotta az ötletet,
elismerve annak nagyszerűségét, de a négyéves támogatási periódusra összesen 870
ezer forintot – ez az igényelt összeg 5 százaléka – juttatott a szegedi
csoportnak, amely éppen arra volt elég, hogy két akkoriban megjelenő tudományos cikkük
költségeit fedezze. A megoldás Hadlaczky profeszszor egyik kanadai látogatása során
született meg. "A kilencvenes évek közepén vendégprofesszorként töltöttem évi három-négy
hónapot egy kaliforniai orvosi egyetemen, ahol lehetőségünk volt a csúcstechnológia
használatára. Kísérleteink során kiderült, hogy az egérben létrehozott mesterséges
kromoszómákat csaknem száz százalékos tisztasággal szét tudjuk választani. Erről
be is számoltam egy kanadai látogatásom során, ahol az előadás alatt a háttérben
állt egy ember és figyelt, majd később azt mondta, hogy mivel ti mesterséges kromoszómát
tudtok előállítani, tisztítani tudjátok, ez egy technológia, erre létre lehet hozni
egy céget. Ezek után rávette a családtagjait és barátait, hogy jegyezzenek be egy céget
Kanadában, összedobtak annyi pénzt, hogy be tudták jegyezni, Chromos Molecular System
néven. Ez volt 1995 novemberében. 1996 tavaszán négyen elindultunk egy utazó cirkusz
formájában pénzt szerezni. Tulajdonképpen egy science-fictiont próbáltunk eladni, és
valószínű, hogy a befektetők szemében annyira extravagáns volt a dolog, hogy
megtetszett nekik. Az első három hónapban körülbelül 10 millió dollárt kaptunk, az
ezt követő 13 hónapban pedig további 12,5 milliót. Ez az a négymilliárd forint, ami
a sajtóban is megjelent, és ebből a pénzből finanszírozták az 1996 és 1999 közötti
időszak kutatásait" – emlékezett vissza a pénzgyűjtés kalandos időszakára
Hadlaczky professzor.
A sikeres egérkísérletek után kézenfekvő volt a kérdés: vajon az emberi sejtekben
is létrehozhatók-e mesterséges kromoszómák. Erre volt válasz az e heti bejelentés,
miszerint az emberi sejtekben szintén előállítható egy olyan csupasz kromoszóma,
amelyre ráfűzhető az a genetikai információ, amit közölni akarnak a sejtekkel. Az
utóbbi néhány év genetikai felfedezéseinek tükrében ez azt jelenti, hogy amennyiben
egy betegséget egy hibás gén működése okoz, és ezt sikerül azonosítani, akkor egy
mesterséges kromoszómára helyezve a jól működő gént a betegség megszüntethető.
A szegedi kutatók eredményének jelentősége abban is rejlik, hogy az eddigi "génhordozókhoz"
(vektor) képest jóval nagyobb méret? géneket képesek rájuk felvinni.
A Hadlaczky-csoport kutatásainak eredményeképpen bejelentett szabadalmak a megegyezések
szerint a Szegedi Biológiai Központot illetik. A Chromos cég pénzügyi haszna a cég részvényeiből
fog származni, a céget ugyanis az előzetes tervek szerint a jövő héten viszik tőzsdére,
az elvárások szerint ilyen módon további harmincmillió dollárt tudnak bevonni a további
fejlesztésekbe.
2000. 07. 15. (IV/29)
