A Budapest központjában, a Blaha Lujza tér egyik oldalán álló sajtóközpont jól
illusztrálja a magyar médiában uralkodó szeszélyes légkört. A kommunista időkben
ez volt a párt lapjának, a Népszabadságnak a főhadiszállása. Az első konzervatív
posztkommunista kormány azután új jobboldali lapoknak (például az Új Magyarországnak)
adta át az épületet, melyek fejléce ma is az épület homlokzatán díszeleg.
1994-ben, a szocialista (reformkommunista) kormány megválasztásával azonban ismét
nehezebb napok köszöntöttek a jobboldali lapokra, így azok kiköltöztek. Az omladozó
épület jelenleg csak néhány kisebb lap irodájának ad otthont, köztük az Expressz
hirdetési újságnak.
Az ehhez hasonló manőverek éveken át csak keveseket érdekeltek Magyarországon kívül.
Az Európai Bizottság Magyarország EU-csatlakozási kérelmének előmeneteléről szóló
ez évi beszámolója azonban ismét visszatért a nyugodt média kérdésére mint olyan
témakörre, amely aggodalomra adhat okot Magyarországon.
A múlt hónapban közzétett beszámoló a következőket mondja: "Magyarország
tiszteletben tartja a sajtószabadságot. Ugyanakkor némiképp aggasztónak tartjuk, hogy
a kormány túlságosan közvetlen módon beavatkozik a média működésébe."
A beszámoló megemlíti, hogy a tavaly megválasztott jobbközép kormány egy országos
napilap megvásárlását tervezi. Ugyancsak bírálattal illették a magyar közszolgálati
televízió kuratóriumának összetételét, melynek jelenleg csak kormánypárti tagjai
vannak ahelyett, hogy tükrözné az alkotmány által megkövetelt egyensúlyt a kormány
és az ellenzék között.
Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy az EU említést
tett arról: Magyarország tiszteletben tartja a sajtószabadságot.
A lapvásárlás terve csak azért merült fel – mondta –, mert egy országos
napilapot (a Magyar Hírlapot) eladásra kínáltak fel. A televízióval kapcsolatos ügy
pedig abból adódott, hogy az ellenzék nem hagyta jóvá a testületbe jelölt személyeket.
Nem az EU az egyetlen szervezet, amelyik aggodalommal szemléli a helyzetet. Egy, az ENSZ
emberi jogokért felelős főmegbízottja által júniusban készített jelentés szerint
a magyar újságírók hajlamosak az öncenzúrára, részben mivel tudatában vannak a rájuk
nehezedő pénzügyi nyomásnak.
"Úgy tűnik, egyfajta vonakodás tapasztalható a kényes kérdések feltevésével
kapcsolatban" – mondta egy nyugati diplomata a magyar riporterek hozzáállásáról.
Az MTV-nél dolgozó riporterek részéről érthető lenne az effajta vonakodás. A reklámból
élő állami műsorszóró 13 milliárd forintos (54 millió dolláros) adóssággal küzd,
és jelenlegi 2600 fős személyi állományából 1000 főt elbocsátanak.
Az elbocsátásokkal egy időben az MTV-nél egyre több politikai jelleg? kinevezés történt.
Májusban Szenes Andreát nevezték ki a politikai műsorok alelnökévé a populista,
jobboldali kisgazdapárt javaslatára, amely a kormánykoalíció második legfontosabb
tagja.
Csermely Péter, a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártjához (MIÉP)
kapcsolódó lap, a Magyar Demokrata korábbi szerkesztője részére hírigazgatói
posztot hoztak létre. Csurka István, a MIÉP vezetője üdvözölte Csermely kinevezését,
de mint mondta, az MTV még csak az út elején tart.
"Sok ÁVO-s gyereket és kommunistát kell még kirúgni" – mondta, utalva
Magyarországon a sztálinista érában folytatott állambiztonsági politikára.
Részben Csurka is felelős azért, hogy politikailag nem kiegyensúlyozott elnökséget
neveztek ki az MTV élére. Pártja, amely a parlament ellenzéki helyeinek kevesebb mint
10 százalékát birtokolja csupán, az MTV elnökségében az ellenzéki helyek felét kívánta
megszerezni, ami megakadályozta azt, hogy a jelöléseket illetően megegyezésre jusson
a Szocialista Párttal és a Szabad Demokraták Szövetségével, a másik két –
baloldali beállítottságú – ellenzéki párttal.
Egy kormányhoz közel álló média-tanácsadó, Ledényi Attila azt állítja, hogy a
jelenlegi kormányzati erőfeszítések célja a baloldali elfogultság ellensúlyozása
volt. "Amikor konzervatív kormány van hatalmon, nyilvánvaló, hogy a média többsége
automatikusan nagyon kritikus lesz, akármit és akárhogyan cselekszik a kormányzat –
mondja. – A kormány azt állítja: általánosságban olyan helyzetet igyekszik kialakítani
a médiában, hogy (a különböző politikai pártoknak) egyenlők legyenek az esélyeik."
Mások viszont a kormány hozzáállásában a bírálatok iránti túlzott érzékenységet
vélik felfedezni. A közönség persze, úgy tűnik, az újságos standoknál és a távkapcsolóval
szavaz, olyan csatornákra váltva, amelyek nem élveznek kormánytámogatást.
A szocialista párthoz közel álló Népszabadság, amely jelenleg a német
Bertelsmann-csoport tulajdonában van, 791 ezer fős olvasókörrel rendelkezik. A Napi
Magyarországot, amely egy, a vezető kormánypárttal, a Fidesszel kapcsolatban álló vállalat
tulajdonában áll, és állami
tulajdonú vállalatok hirdetései támogatják, csupán hatvanhétezren olvassák
naponta. Az MTV a felnőttek tévénézési idejéből mindössze 14 százalékkal
rendelkezik.
Sok országban a kormány ilyen erőszakos fellépése nemigen változtatna a helyzeten. A
legtöbb megfigyelő szerint azonban Magyarország médiakultúrája gyenge, az újságírók
nem kérdőjelezik meg a hatalmat, és nyitottak a korrupcióra. Legtöbbjük a
kommunizmus alatt kezdte pályafutását. Magyarország talán úgy lép majd be az Európai
Unióba, hogy médiája nem kis mértékben a régi érára emlékeztet majd.
(Fordította: P.D.)
1999. 11. 13. (III/45)
