Kereső toggle

Oszama bin Laden új stratégiája

Veszélyben a New York-i tőzsde

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Washingtonban egyre többen tartanak attól, hogy a jelenleg négy feleségével és
tizenöt gyermekével Afganisztánban tartózkodó terroristavezér, Oszama bin Laden újabb
akciókra készül amerikai érdekeltségek ellen. A téma szakértői szerint elképzelhető,
hogy egy esetleges terrortámadás célpontja a világ gazdasági központjának számító
New York-i tőzsde és az amerikai pénzpiac lesz.



Az 1998 augusztusában Nairobiban végrehajtott véres merényletet is bin Laden számlájára
írják. Messzire elér a keze    Fotó: Kommerszant
   

A probléma egyik fontos eleme, hogy bin Laden nagyobb médianyilvánosságot kap, mint
amilyen valódi hatalommal bír, ennek köszönhetően "sok olyan követője is van,
akiről ő maga sem tud" – állítja a Terrorism and Security Monitor cím? folyóirat.
Az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetségének tavaly augusztusában történt
felrobbantása óta a terroristavezér népszerűsége egyre nőtt a szélsőséges muzulmánok
körében. Ez többek közt abban is megnyilvánul, hogy ugrásszerűen megnőtt az Oszama
névre hallgató kisgyermekek száma az elmúlt egy év során.

Bár az USA nagy erőkkel dolgozik a multimilliomos terroristavezér ellehetetlenítésén,
bin Laden mindig igyekszik új forrásokat találni költséges üzleteinek fedezésére,
és pénzügyi háttere ma ugyanolyan stabilnak tűnik, mint bármikor. Eddig még a CIA
ügynökeinek sem sikerült dubai és európai bankokban elhelyezett pénzét zárolni, ráadásul
az útépítésből meggazdagodott szaudi család sarja most Afganisztánból származó
heroin csempészésével egészíti ki jövedelmét.

A szélsőséges Nyugat-ellenességéről hírhedt terroristavezér követői elárasztották
a számítógépes világhálót vallásos propagandával, amelynek legfőbb üzenete,
hogy bármikor és bárhol képesek lecsapni az Egyesült Államokra. A problémával
foglalkozó szakértők szerint a "hitetlenek" muzulmán szent helyekről való kiűzését
hirdető bin Laden az elmúlt időkben azért nem nagyon hallatott magáról, mert
terroristahálózatát szervezte újjá, és az 1998. augusztus 17-i, bázisait ért
amerikai bombázást készül megtorolni. "Az iszlám társadalomban jelenleg is érezhetően
nő a feszültség, egy kitörés előtt álló vulkánhoz tudnám hasonlítani a mai
helyzetet" – nyilatkozta nemrég Joszef Bodanszki, a témával foglalkozó
kongresszusi akciócsoport igazgatója.

A terrorizmus-elhárító szervek tanácsára zárta be kapuit a nyilvánosság előtt a
washingtoni FBI-főhadiszállás is, és fokozott védelem bevezetését sürgetik a New
York-i tőzsdén, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve
Boardban. Az amerikai pénzügyi hatóságok ellen intézett támadás egy esetleges
ellenlépés lehet bin Laden részéről, hiszen az USA is mindent megtesz a terrorista több
mint negyedmilliárd dolláros családi örökségének befagyasztására.

Bin Laden a terrorizmusnak egy új formáját testesíti meg. A terrorizmus "állami
szint? támogatása" helyett, úgy tűnik, egyre inkább a "céltámogatás" lesz a
jellemző. A hagyományos típusú terrorizmus háttérbe szorulásával és az új taktikák
megjelenésével egyre nehezebbé válik a pusztító jelenség elrettentése és
visszaszorítása. Független elemzők megegyeznek az amerikai kormánnyal abban, hogy bin
Ladennek Afrikától Latin-Amerikáig többezres tábora van, amely már-már mozgalommá
kezd válni.

Az USA tíz, leginkább körözött bűnözőt felsoroló listáján is szereplő bin
Laden jó kapcsolatokat tart fenn az India ellen Kasmírban harcoló pakisztáni muzulmánokkal,
sőt, saját hálózatának részévé tette a World Trade Center 1993-as felrobbantásáért
felelős Omar Adel-Rahman egyiptomi sejk szervezetét is. Mikor szülőhazájából, Szaúd-Arábiából
szélsőséges nézetei miatt kiutasították, az afgán tálibok nyújtottak számára
menedéket. Bin Laden az átutalt pénzeken túl fegyvereseivel is segítette az Afganisztán
kilencven százalékát ellenőrzése alatt tartó radikális iszlámista tálib kormányt.


Valójában bin Laden birodalma egy Afganisztánon belüli államot jelent nagy mozgástérrel
és saját katonasággal, és nem különösebben szorul már államok anyagi támogatására,
hiszen – legális és illegális úton egyaránt – évente 3 millió dollár jövedelemre
tesz szert. Bár az amerikai külügyminisztérium ötmillió dolláros vérdíjat tűzött
ki a terrorista fejére, a terrorizmus-elhárítással foglalkozók szerint nem kell túlságosan
hangsúlyozni személyét, hiszen ez csak vonzóbbá teszi őt bizonyos körökben.

A modern terroristák technológiai fejlettsége komoly kihívást jelent az elhárítók
számára. Az Egyesült Államok egyre inkább próbálja bevonni a küzdelemébe a baráti
országokat is, amelyek megnehezítik a terrorcsoportok működését, vagy akár le is
tartóztatják azokat. A helyzet jellegéből adódik azonban, hogy nincsen "csodafegyver"
a terroristák ellen. "Ez a küzdelem sokkal inkább hasonlít egy hosszútávfutáshoz"
– mondja Michael Sheehan, az amerikai külügyminisztérium terrorizmus-elhárítással
foglalkozó koordinátora. Szerinte ennek a harcnak a lényege az, hogy lezárják az elkövetők
mozgásterét, illetve az őket körülvevő közeget "lefagyasszák".

Azt a CIA is elismeri, hogy rendkívül nehéz, szinte lehetetlen elejét venni a
terrorakcióknak. Az ügynökség energiájának nagy részét ezért a "megzavaró"
munka teszi ki, ami azon a feltételezésen alapszik, hogy egy félig megbénított
szervezet kevésbé akar majd támadást indítani. A CIA terrorizmus-elhárító szervének
egyik magas beosztású képviselője szerint ez a taktika már eddig is "sok emberéletet
és jelentős anyagi értéket mentett meg". E stratégiának lényege: ahelyett, hogy a
helyi bűnüldöző szerveket illegális eszközök igénybevételére vegyék rá – ami
egyébként nem ismeretlen gyakorlat a CIA-ügynököknél sem –, inkább maga az ügynökség
nyújt segítséget, hogy az ország törvényeinek érvényt szerezhessen.

Nem teljesen eredménytelenek ezek az erőfeszítések, hiszen Németország és Pakisztán
is kiadott két gyanúsítottat, akiket kapcsolatba hoztak az afrikai nagykövetségek
felrobbantásával, Nagy-Britannia pedig három másik gyanúsítottat szándékozik a közeljövőben
átadni az amerikai hatóságoknak. Jelenleg egy New York-i vádesküdtszék Oszama bin
Laden mellett még tizenhat, az afrikai robbantások kidolgozásában neki segédkező
személyt is vád alá helyezett, közülük pedig öttel szemben a közeljövőben
megindulhat a tárgyalás. Ez az arány nem nagyon ad okot a fellélegzésre, ha – amint
azt a szakértők állítják – bin Laden minden letartóztatott embere helyett két-három
új lép a szélsőségesen Amerika-ellenes mozgalomba.

Az amerikai nagykövetségek egy évvel az afrikai robbantás után sem lettek biztonságosabbak
– véli a Terrorism and Security Monitor. A brit szaklap szerint a kenyai és a tanzániai
nagykövetségek megrongálódott épületeinek helyreállításától eltekintve, illetve
egy Perzsa-öböl menti kis országban, Qatarban végzett átépítésen kívül, nem történt
komoly biztonsági előrelépés a veszélyeztetettebb országokban. Még az újonnan
felvett kétszáz ügynök is csak arra elég, hogy a néhány éven belül nyugdíjba
vonulók helyét kitöltse. Ezenfelül az amerikai hadseregben tavaly végrehajtott létszámleépítés
lehetetlenné teszi, hogy a haditengerészettől jelen levő biztonsági őrök további
tizenegy nagykövetségen állomásozzanak, ennek következtében pedig az USA 265 diplomáciai
missziójából 215-re emelkedik azoknak a nagykövetségeknek száma, amelyek nem
felelnek meg a biztonsági előírásoknak.

Olvasson tovább: