A közelmúltban bebörtönzött Rafael A. Perez csak egyik, bár központi figurája
volt annak a bűnténysorozatnak, amelyben ő és más tisztek rutinszerűen visszaéltek
rendőri tekintélyükkel, annak érdekében, hogy feletteseik elismerését megszerezzék.
A The Los Angeles Times cím? amerikai lapnak adott interjújában Perez elmondta: sok
ambiciózus, fiatal rendőr csatlakozik a Los Angeles-i rendőrséghez, akik valóban jót
akarnak cselekedni, és igyekeznek megfelelni feletteseik elvárásainak – végül pedig
semmire sem jutnak.
Perez saját beismerése szerint kollégájával együtt juttatta börtönbe a hondurasi
bevándorló Javier Francisco Ovandót, aki fegyvertelenül "került lövöldözésbe"
a rendőrökkel. Miután Ovandót megsebesítették, úgy rendezték a környezetet,
mintha ő támadt volna a rendőrökre. Ovandót, akit "mellesleg" egész életére
tolószékbe kényszerített a sebesülés, öt év börtönbüntetésre ítélték
hivatalos személy elleni erőszakért. Perez együttműködésének köszönhetően
azonban két és fél év letöltése után most kiszabadult. A volt tiszt interjújában
elmondta: ez az eset terheli legjobban lelkiismeretét. "Ezzel fekszem és ezzel kelek"
– mondta. A vizsgálat vezetőivel kötött megállapodás részeként Perez mentesül
az Ovando-esettel kapcsolatos vádak alól, ez azonban még nem könnyít lelkiismeretén.
Ezért is fogadta el a vádalkut ügyvédje tanácsa ellenére. Úgy érzi, ez volt az
egyetlen jó megoldás, amivel megállhatott a pusztulásba vezető úton.
Az Ovandóval szembeni erőszak azonban nem az egyetlen eset, amely Perez lelkét terheli.
A vizsgálat jelenleg illegális fegyverhasználat, drogkereskedés, erőszak és hivatali
titoktartás megsértése ügyében folyik a felmentett tisztek ellen. Perez – aki drogügyekkel
foglalkozott a rendőrség kötelékében – 1998-ban három hónap alatt mintegy négy
kiló kokaint lopott el a rendőrség által lefoglalt készletekből. A nyomozók szerint
Perez nagy lábon élt, nyaralásokra, kocsikra és nőkre költötte a megszerzett pénzt
– beleértve szintén drogkereskedő barátnőjét is. A nagyvilági élet hamar véget
ért, mivel 1998 augusztusában felfedezték a kokain hiányát, és a Los Angeles-i városi
rendőrség vizsgálatot kezdett az érintett kerület ügyeiben. A vizsgálat eredményeként
eddig tizenkét tisztet mentettek fel e szolgálat alól, és másik hármat kényszerítettek
állása elhagyására. Perez jelenleg különleges védelem alatt börtönben van, mivel
rendőrmúltjából ismerő rabtársai könnyen veszélyt jelenthetnek számára.
A Los Angeles Times szeptember 17-i száma a jelenlegi eset nyomán emlékeztet arra, hogy
hasonló botrányhullám a harmincas években sújtotta Los Angelest, amikor rendőrei és
politikusai az egész országban hírnevet szereztek maguknak tisztességtelenségükkel.
A polgármesterek, ügyészek és tanácstagok kampánypénzeket és megvesztegetésre szánt
öszszegeket fogadtak el alkoholcsempészektől, szerencsejátékosoktól és madámoktól.
A nagy összegeket ígérő szerződéseket rendszerint a legtöbbet fizető vállalkozók
kapták meg, akik több ezer dolláros havi díjat is fizettek kiváltságos helyzetük
megtartásáért.
A botránytól tartva a mostani vizsgálat komoly erőbevetéssel igyekszik megtalálni és
kiirtani a probléma gyökereit. Ez egy teljes rendőri egység felülvizsgálatát és
egy rendőrkapitány munkájának megkérdőjelezését is jelenti egyben. Nem véletlen
az igyekezet, hiszen már 1980-ban is felmerültek hasonló vádak a Los Angeles-i városi
rendőrség egyik kerületi kapitánysága ellen. Akkor a vádak többek között a
szerencsejátékkal való összefonódásról szóltak. Egyes rendőrök olyannyira készségesek
voltak a bukmékerek felé, hogy előre értesítették őket a készülő razziákról.
A jól kidolgozott rendszerben senki nem zavarta a másik felségterületét. Bernard C.
Parks kapitány, akit akkoriban frissen neveztek ki a kerület élére, több gyanús
dolgot észlelt. Többek között feltűnt neki, hogy elődje nem sok figyelmet fordíthatott
a részletekre, mondhatni, nem is olvasta el a jelentéseket. Parks igyekezett változtatni
a dolgokon, és csakhamar feltűnt neki, hogy a jelentések furcsa módon hasonlítanak
egymásra. Parks utasította beosztottait, hogy igyekezzenek változatosabb lefülelési
technikákat alkalmazni, és amikor kezébe jutottak az új módszerekről szóló jelentések,
elégedetten dicsérte meg azok készítőit. Arról azonban kevéssé lehetett tudomása,
hogy mindez egy jól menő üzletet takar. Minden egyes bukméker letartóztatása ugyanis
azonos forgatókönyv szerint zajlott: a rendőrök kopogtak az ajtón, és őrizetbe vették
a bent tartózkodókat. A jelentésekben soha nem szerepeltek informátorok, és a
szerencsejáték-üzlet egyetlen vezéralakját sem sikerült rács mögé helyezni. A "bukinak"
igencsak megérte kifizetni a jelképes mérték? bírságot, és néha – előzetes
bejelentés után – megengedni, hogy rövid időre bekísérjék őket.
Az 1980-as vizsgálatban felállított vádak, melyek közt erőszak, fegyvertelen személyekre
leadott lövések, kábítószerlopás, hamis bizonyítékok elhelyezése és hamis tanúzás
szerepelt, úgy látszott, csak egyetlen kerületet érintettek – Parksét. A vizsgálatot
nem is nagyon igyekeztek kiterjeszteni ezen a kerületen túlra. Sőt, a vizsgálatot
vezető városi nyomozó különösebb nyomozás nélkül megállapította: "Ez van, ha
túl sok feketét raknak egyetlen kerületbe." Az akkori rendőrkapitány, Bernard C.
Parks a mai napig meggyőződéssel vallja, hogy a vádak nagy része, illetve az, hogy éppen
az ő kerületében folytattak vizsgálatot, rasszista indítékokat takar: ő volt
ugyanis akkoriban az egyetlen színesbőr? rendőrkapitány egész Los Angelesben. Bár
Parks maga tisztázódott, azóta sem tud szabadulni a gondolattól, hogy nem véletlenül
került akkoriban a figyelem középpontjába.
1999. 10. 02. (III/39)
