Kereső toggle

Az adósságcsere törvényes akció volt

Kisgazda jegybank a kormány szolgálatában

Interjú Dezséri Kálmánnal az MTA Világgazdaság-kutató Intézet főmunkatársával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– A héten a politikai élet palettájára került a Magyar Nemzeti Bank. A
miniszterelnök kétségbe vonta az adósságcsere jogosságát és szakszerűségét, és
az ekkor keletkezett 70 milliárdos veszteség sorsát. Kimondatlanul is Surányi György
jegybankelnököt téve felelőssé ezért és a bécsi CW Bank tetemes vezsteségeiért.
Emiatt nem volt hajlandó meghosszabítani Szapáry György alelenöki kinevezését. Ön
szerint mire vélhető ez az eljárás akkor, amikor nincsenek tények, csupán feltételezések,
sejtések?

– Megítélésem szerint ez nem más, mint a miniszterelnök újabb piszkos
politikai játszmája – hasonlóan a lehallgatási ügyhöz –, vagy egyszerűen csak a
tanácsadói révén nem helyesen értelemzi a valóságot. Mindenesetre a politikai céljai
érdekében különböző tényeket kapcsol össze. Valószínűleg a végső célja az,
hogy elmozdítsa a jegybankelnökét. Az egész egyébként hasonló Orbán Viktor apjának
bányaszerzési ügyével kapcsolatban tett válaszához. Az ezt az ügyet újonnan
felmelegítő cikkre a miniszterelnök annyit válaszolt, hogy nézzék meg a korábbi
nyilatkozatokat, azok most is érvényesek. Nos, ugyanez az üzenet az MNB adósságcseréjével
kapcsolatban is. Hiszen ez egy másfél éves ügy, amit akkor a szakma tisztázott, ami
megmagyarázta a nyilvánosság számára, hogy mi is történt. Úgy látszik nem sikerült
teljesen, mert kiderült, hogy vannak vevők az ilyen populista beszédekre. Jó lenne ha
az az Orbán

Viktor, aki egy korábbi bírósági határozatra hivatkozik, átolvasná a szakmai
anyagokat.

– Vádpontként fogalmazódott meg a jegybank vezetése ellen az adósságcsere révén
keletkezett, mintegy 70 milliárdos veszteség. A Fidesz-frakció látni véli, hogy ez a
pénz átvándorolt a veszteséget termelt bécsi bank kaszszájába. Mi történt itt valójában?

– Az adósságcsere a törvény által előírt, és törvényes keretek között
lezajlott akció volt, s a 70 milliárdos veszteség az árfolyamváltozás miatt
keletkezett. Az történt ugyanis, hogy a szocializmus idején, de egészen a 90-es évek
közepéig az államnak nem volt olyan szervezete és lehetősége, hogy közvetlen külföldi
hitelt vegyen fel, ezért a nemzeti bank vette fel helyette a hiteleket. Viszont a
jegybanktörvény megváltoztatta a feltételeket, s a nemzeti bank nem folytathat tovább
más tevékenységet a monetáris politikán kívül, nem hitelezheti a költségvetés hiányát,
ezért könyveléstechnikailag vissza kellett adni a nemzetközi adósságot a költségvetésnek.
A több évvel ezelőtt felvett hitelt természetesen az akkori márka, jen árfolyamon
kaptuk, ezért másfél éve, amikor rendezte a bank a hitelt, jelentős árfolyam- és
kamatveszteség keletkezett, mert időközben sokat gyengült a forint a magas infláció
miatt.

– Az is megfogalmazódott, hogy ezt a bizonyos 70 milliárdot a bécsi CW Bank
feljavítására fordították.

– A bécsi bank veszteségeinek okait természetesen ki kell vizsgálni, de ezt nem
lehet a jegybank adósságcseréjével összekeverni. Egyébként az Állami Számvevőszék
kötelességéből fakadóan vizsgálta az adósságcserét, és jóvá is hagyta a jelentésében,
a Parlament pedig elfogadta. Tehát nem arról van szó, hogy az MNB ellopta ezt a pénzt,
vagy átadta a bécsi banknak, hanem arról, hogy a törvényadta kötelezettsége teljesítésekor
az árfolyam változása miatt veszteség keletkezett. Való igaz, hogy ezt a költségvetésnek
kellett lenyelnie. De végső soron a költségvetés mérlege szempontjából mindegy,
hogy melyik alrendszerben képződik a veszteség, a jegybank nyeresége vagy vesztesége
egyaránt a költségvetést érinti.

– Mi lehet a célja ennek a mostani eljárásnak?

– Természetesen nem tudható biztosan, de személy szerint arra gondolok, hogy a
kormányfő meg akarja törni a jegybank függetlenségét, és be akarja hajtani abba a
rendszerbe, ahol a kormánypolitikát kiszolgálja. Azért, hogy fedezze a költségvetési
hiányt, a saját embereit beültetve úgy befolyásolhatja az árfolyam és a
kamatpolitikát, ahogy a kormány azt szeretné. De ez nagyon rövidlátó politika. Ha
ezt keresztülviszi, közép-, sőt rövid távon is nagyon komoly árat kell fizetni. Ha
a beültetett saját emberek úgy folytatnák a monetáris politikát, ami kedvezőbbé
teszi a fiskális politikának a deficites kezelését, újra elindulhat egy inflációs
nyomás, a forint leértékelése, és problémák lesznek a tőzsdén. Bizonytalan körülmények
között a működő tőke sem valószín? hogy hozzánk jön.

– Ez tudatos lépése lehet a miniszterelnöknek, vagy ilyen rossz tanácsadói
vannak?

– Egyszerűen voluntarista, és persze rosszak a tanácsadói. Ebben egyetértek
Horn Gyulával, hogy egyre több olyan dolog történik, ami az EU-csatlakozást hátráltatja.
Az, ami most zajlik, és a kisgazdák által szorgalmazott jegybank-törvénytervezet az
MNB függetlenségét sérti, ami pedig alapfeltétele az EU-hoz és az EMU-hoz (a Gazdasági
és Pénzügyi Unióhoz) való csatlakozásnak. A miniszterelnök ezzel a lépéssel
tulajdonképpen aláássa, hátráltatja ezt a folyamatot.

– Kutatóként hogy látja, mennyire gyakoriak a hasonló megnyilvánulások a
fejlett, demokratikus országokban?

– Néhány évtizeddel korábban talán előfordulhatott ilyesmi, de ma már az
EU-n vagy a fejlett világon belül ezt nem merik megtenni, és nem is tehetnék meg. A
jelenlegi feltételek között ilyen nem történhet meg.

– Tehát a miniszterelnök nem számol nemzetközi megbotránkozással?

– Valószínűleg nem.

– Mi várható a következő néhány hónapban, hiszen felállítanak egy albizottságot,
amely arra hivatott, hogy megvizsgálja az MNB úgymond kétes ügyeit, és az eredmény függvényeként
döntenének az alelnökök

kinevezéséről? S amint eddig láthattuk, a bizottságok malmai elég lassan őrölnek.
Hova futhat ki ez az egész?

– Surányi Györgytől és a közvéleménytől függ a dolog kimenetele. A kérdés
az, hogy ő meddig hajlandó ebben a játékban részt venni. Bármikor feladhatja, és
azt mondhatja, hogy elmegy, és ezzel bekövetkezhet az előbb felvázolt helyzet. De ha
nem, akkor bizony huzavona lesz, és a jegybankelnök működése igencsak nehézzé válik.
Ebben a helyzetben persze biztos, hogy romlik a nemzetközi pénzpiac részéről
Magyarország megítélése, de a magyar pénzpiacon működők bizalma is megrendülhet.
Már az eddigi hírek nyomán is esett a BUX, és a forint árfolyama is csökkent. Ezzel
a politikai hátter? üggyel bizonytalanságot hoztak létre a gazdaságban, és bárhogy
is végződik a dolog, egy biztos, már most ártottak az országnak.

Olvasson tovább: