Kereső toggle

Viták a távközlési törvény módosítása körül

Zavaró állomások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közelmúltban módosított távközlési törvény értelmében július 28-ától
telkünk, háztetőnk hirtelen köztulajdonná válhat, amennyiben azt a GSM-rendszer?
telefonhálózat szakemberei bázisállomás-telepítésre alkalmasnak találják. A
rendelkezés már most – hatályba lépése előtt – komoly felháborodást keltett: a
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium korábbi minisztere és államtitkára
azonnal az Alkotmánybírósághoz fordult. Érvelésükben az alanyi jogok megsértése
mellett az egészségvédelem semmibevétele is szerepel. A szakértői vélemények
ugyanis jelenleg teljesen megoszlanak a tekintetben, hogy okoz-e bármiféle egészségkárosodást
az emberi szervezetben a mobil-hálózat keltette elektromágneses sugárzás.

1979-ben az American Journal of Epidemiologyban jelent meg az a tanulmány, amely ráirányította
a közvélemény figyelmét az elektromos készülékek lehetséges káros hatásaira. A
tanulmány szerzőinek – később tévesnek bizonyult – megfigyelése szerint azokban
a városrészekben, ahol nagyfeszültség? vezetékek húzódtak, gyakoribbak voltak a
gyerekkori leukémiás megbetegedések. A tanulmány állításai által elindított vizsgálódások
arra az eredményre vezettek, hogy a megfigyelt megbetegedések oka leginkább a környék
"adottságaiban" (például légszennyezettség, elhanyagolt lakókörnyezet, egyoldalú
táplálkozás) keresendők. Ezek a felfedezések egy fontos és korábban nem vizsgált kérdésre
fókuszáltak, miszerint a bennünket körülvevő rádió- és tv-állomások, háztartási
készülékek, mobiltelefonok miatt folyamatos – hol kisebb, hol nagyobb – elektromágneses
sugárzásnak vagyunk kitéve, úgy, hogy az elektromágneses tér élő szervezetre
gyakorolt hatása még csak nem is ismert.

1997-ben a amerikai tudományos akadémia Nemzeti Kutatási Tanácsának beszámolója
fordulópontot jelentett a korábbi kutatások összegzésében. A tudományos szervezet
17 évre visszamenőleg 500 ebben a témában megjelent tanulmányt vizsgált meg, és
arra a megállapításra jutott, hogy nincsenek az elektromágneses tér rákot, fejlődési
rendellenességet vagy tanulási zavarokat okozó hatására utaló kísérleti eredmények.
Az elmúlt két évtized tanulmányai tehát nem tudták egyértelműen bizonyítani, hogy
a háztartási gépek működése során létrejövő elektromágneses tér károsan
befolyásolná az egészséget, ugyanakkor arra utaló eredményeket sem produkáltak,
hogy a kialakuló elektromágneses térben szervezetünk sejtjei az egészségre ártalmas
módon károsodnának – összegezte a bizottság megállapításait Charles F. Stevens
professzor, a kaliforniai Howard Hughes Medical Institute kutatója.

A háztartásban alkalmazott gépek által keltett elektromágneses tértől némileg eltérnek
a mobiltelefonok és a kapcsolatot megvalósító adók által kisugárzott elektromágneses
hullámok, ugyanis míg a háztartásainkban alkalmazott gépek úgynevezett alacsony
frekvencián működnek, a mobiltelefonok, rádiók, műholdak a magas frekvenciás mágneses
hullámokat használják. Jelenleg 1,2 millió mobiltelefon-használó van Magyarországon.
Túróczy György, a Sugárbiológiai Intézet osztályvezetője szerint a vezeték nélküli
telefonálást biztosító bázisállomások sugárzása legfeljebb akkor veszélyes az
emberi szervezetre, ha "az illető néhány órán keresztül átöleli az antennát,
vagy abban a magasságban körbe-körbe sétálgat". Mint mondja, az intézetet hívók
99 százaléka a bázisállomások veszélyessége után érdeklődik, holott azok
gyakorlatilag ártalmatlanok, ugyanis a magyarországi antennatornyok sugárzása negyvenötöde
a nyugat-európai normának. Az adóállomás ugyan nagy teljesítménnyel sugároz egy
meghatározott irányban, teljesítménye azonban a távolsággal négyzetesen csökken.
Emiatt az adó által sugárzott rádióhullámok emberi szervezetre gyakorolt hatása
elhanyagolható és nem veszélyes.

Svédországban vagy Finnországban, ahol a mobiltelefonok elterjedtsége közel negyven
százalék a lakosság számához viszonyítva, "nem az a probléma, hogy bázisállomást
építenek, hanem az a probléma, hogy rossz színűre festik" – mondta Vannai Nándor
a Westel 900 Rt. menedzsere. A nagyvárosi környezetben elhelyezkedő bázisállomások
hatósugara 300, 500, illetve 1000 méter, "ha pedig most kinézek az ablakon, és három
bázisállomást látok, akkor biztos, hogy nem vagyok mind a három állomás hatása
alatt, hiszen ezek az antennák az irányítottságukból fakadóan más-más területet látnak
el" – hívta fel a figyelmet Vannai Nándor. A szakember szerint a mobil-szolgáltató
állomások olyan kis teljesítménnyel működnek, hogy teljesítményük egy nagyságrendbe
esik egy háztartási villanyégőével, amelynek a teljesítménye 40, 60, illetve 100
Watt, míg a bázisállomásé 20-40 Watt.

Az Egyesült Államokban közel negyven éve, Magyarországon pedig tíz-tizenöt éve
folynak az elektromágneses teret vizsgáló kutatások – tudtuk meg Túróczy Györgytől,
a Sugárbiológiai Intézet osztályvezetőjétől. A szakember szerint egy városi lakos
ma a 40 évvel ezelőtti elektromágneses sugártér háromszázszorosában él. A
megfigyelések jelenleg is döntően a bázisállomások telepítése és a kézi
telefonok használatának területén folynak. A GSM-rendszerhez hasonlóan elektromágneses
sugárzást bocsátanak ki egyébként a rádió- és a televíziótornyok is, vagy például
az a számítógép-monitor, amelyhez nagyjából fél méteres távolságban ül az
ember. A kézi-, vagy mobiltelefon használatával kapcsolatban azonban már egészen más
a helyzet, a fejhez szorított készülék ugyanis direkt módon "sugározza" be az
agyat. Az adóantenna és a mobiltelefon sugárzása között leginkább az a különbség,
hogy míg az előbbi állandó elektromágneses teret gerjeszt, addig az utóbbi csak
akkor, amikor éppen használatban van. Svéd–norvég vizsgálatok bizonyítják, hogy a
mobilhasználat mennyiségével egyenes arányban nő a fejfájások száma. Az effajta
kutatások azonban a szakember szerint csakis részeredménynek tekinthetők, mivel átfogó
és hiteles adatok megszerzéséhez még nem telt el elegendő idő – érvel Túróczy.

Kalas György, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület jogtanácsosa szerint a szakértői
vélemények sokszor meglehetősen egyoldalúak, már csak azért is, mivel a mobilszolgáltatóknak
is ők végzik a felméréseket. A jogi képviselő egyéb tanulmányokra hivatkozva úgy
érvelt, hogy a vizsgált térben a sugárzások összeadódnak, ezért először a háttérsugárzást
kell ismerni, az erről szóló információ azonban sokszor titkos, vagy nehezen hozzáférhető.


A bázisállomások telepítéséről Kalas csak annyit mondott: "Az ember nem kísérleti
nyúl: betelepítjük az adóállomás antennáját, aztán ha néhány év múlva baj történik,
akkor kivesszük, mondván, bocs, ez nem jött be." Természetesen ezeket az amúgy nem
túl esztétikus antenna-tornyokat külterületre is lehetne építeni, csak az lényegesen
költségesebb. Felmerül a kérdés, hogy vajon az olcsóság határozza-e meg a közérdeket.
Az emberek – Kalas szerint – félnek a sugárzástól, ezért a bázisállomás körüli
telkek, ingatlanok értékcsökkentté válnak. Nem úgy a templomok tornyai, amelyek a bázisállomást
telepítő szakemberek szerint kitűnő otthonul szolgálhatnának egy-egy antennának.
Nyugaton ugyan az egyházak elzárkóznak az efféle erősen gazdasági jelleg? együttműködéstől,
Magyarországon azonban éppen most van kiforróban egy ilyen célzatú szerződés megkötése
az egyik mobil-szolgáltató és a katolikus egyház között – nyilatkozta a szakember.

Jelenleg az emberi szervezetre való veszélyessége szempontjából két aspektusból
vizsgálják a mobilhálózat keltette elektromágneses sugárzás hatásait. Az egyik
megközelítés a sugárzás okozta felmelegedés káros hatásait vizsgálja, a másik
– amely még csak most kezd komolyabb eredményeket produkálni – azt kutatja, okoz-e
a sugárzás genetikai változásokat. Az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) az
Elektromágneses tér és a közegészség cím? tavaly májusi jelentése szerint az általuk
végzett kísérletek ezt nem támasztják alá. Ezzel a megállapítással azonos következtetésre
jutott az Egyesült Királyság Nemzeti Sugárvédelmi Tanácsa (NRPB) is ez év májusában,
kijelentve, hogy "nincs egyértelm? bizonyítékunk arra vonatkozóan, hogy a
mobiltelefonoktól származó sugárzások rákos megbetegedéseket okoznának".

Túróczy szerint beszélgetés közben a fej által elnyelt sugárzás a fizika törvényeinek
megfelelően felmelegedést okoz a készülék felöli oldalon. A készülékek teljesítménye
ezért úgy van szabályozva, hogy hosszabb beszélgetés esetében is a felmelegedés
mindöszsze néhány tized fok legyen. Az Egyesült Királyság Nemzeti Sugárvédelmi Tanácsának
megállapítása szerint ez a hőmérsékleti hatás nem ártalmas az egészségre, hiszen
a test természetes hőmérsékleti ingadozása napi átlagban szintén eléri ezt az értéket.

Az Egyesült Államokban 1949-ben jelent meg az első mobiltelefon-szolgáltató társaság
– hívja fel a figyelmet a westeles Vannai Nándor –, a nyugati világban tehát
komolyabb múltra tekint vissza a mobiltelefónia, nálunk ezzel szemben robbanásszerűen
terjedt el a vezeték nélküli távközlés, így a közvélemény aggódása az újszerűségben
is keresendő.

Olvasson tovább: