Kereső toggle

Új globális jogrend készül

Hajsza határok nélkül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Augusto Pinochet tábornok októberi londoni letartóztatása egy születőfélben lévő
szuperhatalom, az Egyesült Európa törekvését is tükrözi, amellyel Brüsszel új
jogrendet kíván bevezetni a nemzetközi életbe – írja elemzésében a moszkvai
Kommerszant cím? hetilap, amely szerint az új rend motorjává egy megnyerő és ellenállhatatlannak
tűnő spanyol vizsgálóbíró, az igazság bajnoka, Baltasar Garzón kezd válni. Garzón
a volt chilei diktátor elleni eljárás sikerén felbuzdulva újabb politikai nagyágyúk
után eredt: Silvio Berlusconi, volt olasz és Felipe Gondzales, egykori spanyol
miniszterelnök ellen készül vádat emelni.



Baltasar Garzón, a rettenthetetlen bíró

Pinochet letartóztatásával új korszak kezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén
– állítják a szakértők. Az El Mundo cím? spanyol hírlap szerint "a jogsértések
miatti eljárásban nem léteznek államhatárok". A mostani precedens azt eredményezheti,
hogy bármilyen nemzetiség? ügyész vagy bíró börtönbe juttathatja egy másik állam
vezetőjét amiatt, hogy a rend helyreállítása alatt külföldi állampolgárok
vesztették életüket országában.

Baltasar Garzón madridi vizsgálóbíró az emberiség elleni bűntettel – népirtással,
kínzással, terrorizmussal és több mint háromezer ember halálával, illetve eltűnésével
vádolja Pinochet tábornokot, és kérte kiadatását. A spanyol jogász nem mindennapi bátorságról
tesz bizonyságot, amikor dacolva az ellenállással, a Spanyol Nemzeti Bíróság tagjaként
a jog védelmére tette fel az életét. Hazájában a bűnügyi, illetve a polgári peres
eljárásokkal kapcsolatos beadványokat bírálja el, engedélyezheti vagy elutasíthatja
a perek megindítását, irányítja a nyomozást. Az eljárás során joga van letartóztatási
parancsot kiadni, telefonbeszélgetéseket lehallgatni, embereket elfogatni és peres eljárást
indítani ellenük. Ezenfelül döntéseket is hoz polgári peres és bűnügyekben: például
kiadatásról határoz.

Garzón Spanyolország déli részén, Andalúziában született. A szülei papi szemináriumba
adták tanulni, ám onnan hamarosan eltanácsolták, mivel a helyi iskola ablaka alatt
szerenádot adott a lányoknak. Garzón utóbb leszögezte: a szerenád kifejezetten leendő
feleségének szólt. A szuperjogász karrierje egy sevillai benzinkútnál kezdődött: a
jogi egyetemért fizetni kellett. A vidéki bíróságokon eltöltött évek után Garzónt
vizsgaeredményei alapján a Nemzeti Bíróság tagjává nevezték ki. Ekkor 32 éves
volt, ma 43 éves. Megfigyelők szerint az intrikákban bővölködő spanyol politikai közéletben
is csak keveseknek sikerült annyi ellenséget gyűjteni, mint Garzónnak tizenegy éves pályafutása
alatt.

Először az úgynevezett GAL-ügy kapcsán vált ismertté a neve. A jogász figyelmét
megragadták azok a hírek, melyek szerint a spanyol kormány támogatta az úgynevezett
Antiterrorista Felszabadító Csoportot, a GAL-t. Ez a szervezet vállalta a felelősséget
huszonhét ember haláláért Franciaország dél-nyugati részén. Az áldozatok többsége
a baszk elszakadást támogatta. Ez a per évekig tartott, és azzal végződött, hogy
Garzón rács mögé küldte a spanyol belügyminisztert és még jó néhány vezetőt.



Garzón legújabb célpontjai: Leonardó Galtieri, Jorge Videla,

Silvio Berlusconi, Felipe Gondzales
            Fotók:
Kommerszant

A vizsgálóbírót azonban a baszkok iránti elfogultsággal sem lehet vádolni. Garzón
több baszk terrorista letartóztatását rendelte el, betiltotta az Egin cím? újságot
és az Egin Irratio rádióállomást, amelyek az ETA baszk szeparatista fegyveres
csoportot irányították.

A kábítószerüzlet résztvevői legalább annyira gyűlölik, mint az ETA. Az elmúlt
években sok dílert letartóztatott, beperelt, illetve küldött börtönbe. Garzón
figyelmét nem kerülte el a korrupció sem: számos spanyol hivatalnok és rendőr ül ma
börtönben a vizsgálóbíró által kezdeményezett perek eredményeként.

Garzón megpróbálkozott a politikával is: 1993-ban a szocialisták színeiben indult a
választásokon, mindjárt a második helyen szerepelt a jelöltlistán Felipe Gonzalez
akkori miniszterelnök és pártvezér mögött. A szocialisták nyertek, azonban a
szuperjogász hamarosan kiábrándult a politikából. 1994 májusában lemondott képviselői
mandátumáról, azzal vádolván a kormányt, hogy nem megfelelően harcol a korrupció
ellen.

Miután visszatért a Nemzeti Bíróságra, azonnal hozzáfogott a GAL-ügyhöz, amellyel
ezúttal pártjának tagjai ellen fordult. Az eljárás során kiderült, hogy a baloldali
kormány halálosztagokat szervezett, amelyek baszk szeparatistákat likvidáltak mind
Spanyolországban, mind külföldön. A kirobbant botrány Felipe Gonzaleznek miniszterelnöki
székébe, a szocialistáknak pedig a kormánytöbbségükbe került.

Garzónról két dolgot lehet biztonsággal megállapítani: gyakorlatilag nem tud veszíteni,
és ügyeiről minden újság ír, minden tévéállomás tudósít, a spanyol kormány
pedig remegve várja az eredményeket. Mint ahogyan az az elmúlt hetekben kiderült, más
országok vezetőinek is van félnivalójuk Garzóntól. Hatalma kezd országhatárokon is
átnyúlni.

A spanyol bíró két évvel ezelőtt kezdett el más országok belügyeibe beavatkozni,
amikor is az argentin katonai junta uralma idején elkövetett bűntettek nyomozásához
fogott hozzá. Azoknak a spanyoloknak a rokonai, akik a hetvenes és a nyolcvanas években
tűntek el nyomtalanul Chilében, Garzón bíróságához fordultak, s az ügyész nem
maradt tétlen. A nyomozás alapjául egy 1985-ben meghozott spanyol törvény szolgált,
amely szerint a népirtás és az állami terrorizmus a spanyol bíróságokat érinti, függetlenül
attól, hogy ki a gyanúsított és hol történt a bűntett. Garzón a rendelkezésére
álló bizonyítékok alapján nemzetközi letartóztatási parancsot adott ki Leopoldo
Galtieri egykori argentin elnök ellen, s az argentin katonai junta két tagjának, Jorge
Videlának és Emilio Masserának a letartóztatását is követelte az emberi jogok súlyos
megsértése miatt.

Miközben az Argentínában eltűnt spanyolok után nyomozott Garzón, megtudta, hogy
sokukat a különleges osztagok Chilébe irányítottak át. Így szerzett tudomást az úgynevezett
Condor-műveletről, amely a fő aduja lett a latin-amerikai diktatúrák elleni harcban.
E művelet során emberek ezrei tűntek el nyomtalanul. Garzón megfogadta, hogy eljut a
Condor-hálózat magjáig, amely szerinte a chilei fővárosban, Santiagoban van. Októberben
kedvező alkalom kínálkozott arra, hogy Pinochet tábornokot Londonban letartóztassák
a spanyol vizsgálóbíró által kiadott parancsnak megfelelően.

Amíg a világ azt találgatja, hogy mi lesz Pinochettel, Garzónnak újabb hal akadt a
horgára. Silvio Berlusconi, egykori olasz miniszterelnököt azzal vádolja, hogy megsértette
a spanyol törvényeket, amikor egy spanyol televíziós társaság részvényeinek több
mint 25 százaléka volt a birtokában. 1995-ben a Berlusconi-birodalomhoz tartozó
Fininvest a Telecinco spanyol magáncsatorna részvényeinek 80 százalékát tartotta kézben,
és Berlusconi így nem fizetett Spanyolországnak öt milliárd pezeta adót.

Olvasson tovább: