Kereső toggle

Hadrendben az új óriásrakéták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A huszonegyedik század orosz rakéta- és nukleáris védőpajzsának ma vetettük
meg az alapjait" – fogalmazott Szergejev orosz védelmi miniszter, amikor vasárnap tíz
Topol-M típusú egy robbanófejes, interkontinentális ballisztikus atomrakéta telepítését
fejezték be a szaratovi területen, Moszkvától ezer kilométerre dél-keleti irányban.
A Topol-M könny? súlyú lövedék, amelyet járműről is be lehet indítani. Mozgékonysága
növeli biztonságosságát a siló alapú töltetekkel szemben – állítják az
oroszok, a telepítés körülményei mindazonáltal nem megnyugtatóak. Mindössze hat
kilövési kísérletre futotta az orosz kormánynak, ráadásul az ötödik rakéta
felrobbant félúton Kamcsatka felé. A szovjet időkben csak kísérletek tucatjai után
lehetett rakétákat telepíteni – a Kremlnek azonban most szemmel láthatóan sietős.

Az orosz kormány "nemzeti prioritásként" kezeli a rakétaprogramot, hiszen ezzel
is atomnagyhatalmi pozícióját igyekszik visszaállítani. Jurij Maszljukov első
miniszterelnök-helyettes szerint 1999-ben újabb tíz töltetet gyártanak, míg 2000-re
negyven Topolt telepítenek.

Az új fegyver a több robbanófejes, föld alapú rakétákat hivatott felváltani,
amelyeket a Start II. szerződés betiltott. A duma által eddig még nem ratifikált megállapodás
értelmében Oroszországnak le kellene szerelnie SS-18-as nehéz rakétáit és silókba
telepített kilövőrendszereit. Az oroszok lépéselőnyre igyekeznek szert tenni még a
leszerelés előtt.

A Topol rakéták üzembe helyezése akkor következett be, amikor Moszkva és a Nyugat
kapcsolata megromlott: Oroszország ellenzi a NATO kelet-európai terjeszkedését, és
nemkívánatosnak tartja az észak-atlanti beavatkozást Jugoszlávia területén.

Az orosz katonai vezetés is megosztott. Heves viták folynak arról, hogy ki irányítsa
a nukleáris erőket.

Szergejev védelmi miniszter szerint egységes vezetésre lenne szükség, azonban ezt a
javaslatot a vezérkar élesen bírálja, hiszen a miniszter éppen a jelenlegi katonai
elitet akarja megkerülni egy önálló nukleáris irányító szervezet létrehozásával.
Az ellenzők máris az egymás ellen forduló hagyományos és atomfegyverek rémképével
fenyegetnek, amennyiben a két fegyvernem külön vezetés alá kerülne.

Alekszander Lebegy krasznojarszki kormányzó, nyugalmazott tábornok is sietett a
Szergejev-terv ellen állást foglalni. "Nem kell bonyolítani azt, ami már úgyis túl
van bonyolítva" – utalt az orosz hadseregben uralkodó állapotokra a politikus.

Ugyanakkor Borisz Jelcin orosz elnök hangsúlyozta: a fegyveres erők 1,2 millióra csökkentették
idén létszámukat, tehát halad előre a reform. Az elnök egyik legmerészebb választási
ígérete szerint az 1996-ban jórészt sorozott katonákból álló sereget 2000-re
modern, hivatásos szervezetté alakítja. Az elmúlt két évben mintegy 600 ezer fővel
építették le a hadsereg létszámát, nem elhanyagolható társadalmi feszültséget
okozva ezzel.

A reformok sikerességét erősen megkérdőjelezi az Irakra mért amerikai-angol légicsapás,
amely Moszkvát teljesen készületlenül érte, hiszen sem a GRU, a katonai felderítés,
sem az SZVR, a külföldi kémszolgálat nem jelezte az ország vezetőinek az Irak elleni
csapás előkészületeit.

Olvasson tovább: