Kereső toggle

Balkáni körkép

Választások után, légicsapás előtt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nyugat-európai diplomácia vezető személyiségei e században már sokszor
bebizonyították azt, hogy mennyire nem értik a közép- és kelet-európai népek történelmi
hagyományokból táplálkozó világát. Lépéseik azonban nemcsak értetlenségről árulkodnak,
hanem olyan politikai szemléletről is, amely szöges ellentétben áll az általuk
fennhangon hirdetett humanitárius eszmével.

Az Egyesült Államok által tető alá hozott és a boszniai polgárháborút lezáró
1995-ös daytoni egyezményt követően immár második alkalommal rendeztek általános
parlamenti választásokat Boszniában. Az első választások során jelentős pozíciókat
szereztek azok a boszniai etnikai alapon szerveződő pártok, melyek valamely etnikum
nacionalista erőit tömörítették maguk köré. Bár a törékeny békét több tízezer
fős békefenntartó sereg vigyázza, ennek ellenére rendszeresek voltak az elmúlt években
az atrocitások. Gyakran a nemzetközi haderő békefenntartó egységeinek közbelépésén
múlott, hogy nem robbantak ki komolyabb fegyveres összecsapások.

Az idei választások – a nyugat-európai kommentárokkal ellentétben – nem törték
meg a nacionalisták hatalmát. Ez nem csoda, hiszen alig több mint három és fél éve
annak, hogy a gyilkos polgárháború befejeződött, több mint kétszázezer halottat,
rengeteg sebesültet, lerombolt otthonokat és szétszakadt családokat hagyva maga után.
A nyugati elemzők úgy vélik, hogy a most lezajlott választások előrelépést
jelentenek a béke megszilárdításában, annak ellenére, hogy nacionalista politikusok
kerültek a vezetésbe.

A boszniai választásokon újraválasztották Alija Izetbegovicsot, a boszniai államelnökség
muzulmán tagját, míg horvát részről az elnökség tagja lett Ante Jelavic, a Horvát
Demokratikus Szövetség (HDZ) nacionalista vezetője, aki legyőzte a Nyugat által pártolt,
mérsékeltnek mondott Kresimir Zubakot. A Szerb Szocialista Párt vezetőjeként Zsivko
Radics lett a boszniai államelnökség szerb tagja, ő tölti be az elnöki posztot, és
az elkövetkező nyolc hónapban ő elnököl a háromtagú államvezetésben. Elemzők
szerint a választás eredményétől függetlenül a Nyugatnak a jövőben is fenn kell
tartania a boszniai katonai jelenlétet.

Bár politikai döntés is született arról, hogy a koszovói szerb agresszió megállítására
a NATO hadereje légicsapásokat mér szerb célpontokra, mégis az Egyesült Államok
szinte egyedül maradt a Biztonsági Tanácsban a támadást támogató álláspontjával.
Az olasz kormány külügyminisztere, Lamberto Dini az ENSZ közgyűlése előtt fenntartásait
hangoztatta a légicsapás eredményességét illetően. Mint mondta: Koszovóban rendkívül
bonyolult a helyzet, nem tudni, hol húzódnak a frontvonalak. Nem lehet tudni, hogy kit
ér a légicsapás

– fogalmazta meg az olasz diplomácia vezetője.

Az olaszok félnek a katonai beavatkozástól, mivel úgy vélik, hogy egy félresikerült
hadművelet menekültek hullámát indíthatja el, akik Olaszország felé veszik útjukat.
Dini elismerte, hogy sürgős a válság rendezése, hiszen ha a tél beálltáig nem
sikerül rendezni azt, akkor tömeges katasztrófa fenyeget. Az olasz kormány viszont bízik
a diplomáciai nyomásgyakorlásban, s csak a "legvégső" esetben támogatja a légicsapást.


A szerb hadsereg nem rendelkezik megfelelő anyagi, technikai háttérrel, hogy megakadályozzon,
esetleg megtoroljon egy esetleges támadást. A NATO katonai szakértői már a múlt héten
kidolgozták a légicsapás terveit, és megfelelő döntés esetén végre is hajtják
azokat.

A szerbek nagyon komolyan veszik a NATO fenyegetéseit, hiszen már volt dolguk a NATO légierejével.
Bejelentették: azonnal reagálni fognak bármilyen támadás esetén. Belgrádi sajtójelentések
szerint az Észak-Atlanti Szövetség tervei mintegy 600 célpontot – légvédelmi egységeket,
parancsnoki és ellenőrző központokat, illetve más létesítményeket – jelölnek
meg, amelyek légicsapás esetén célpontul szolgálhatnak. Az atlanti szervezet
beavatkozása azonban későn jöhet azoknak a koszovói albán menekülteknek, akik után
a szerb belügyi egységek egyre brutálisabb hajtóvadászatot indítottak az elmúlt
hetekben.

Olvasson tovább: