Winston Churchill és Joszif Sztálin. Nem bíztak egymásban
Az Elképzelhetetlen hadművelet fedőnev? haditerv szerint félmillió brit és
amerikai katona a legyőzött német hadsereg 100 ezer katonájának támogatásával Németország
északi részéről indítaná el a támadást, amely végső soron "Oroszország
megsemmisülésével" számolt. A haditerv azt feltételezte, hogy Sztálin válaszlépésként
azonnal lerohanná Törökországot, Görögországot, Norvégiát és az iraki, valamint
az iráni olajmezőket, illetve Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában szervezne
nagyszabású szabotázscselekményeket.
A hadműveleti terv, amely már két héttel a II. világháború befejezése után, 1945.
május 22-én Churchill asztalán volt, a támadás megindításának időpontjául július
1-jét javasolta. A háborús kabinet kizárta, hogy totális háborút indítsanak a Vörös
Hadsereg ellen, annak hatalmas létszámbeli fölénye miatt, rámutatva a Szovjetunió
lerohanását célzó hitleri Barbarossa-terv végső sikertelenségére. A tervet
megvitatta a kabinet és a vezérkar is, míg végül Churchill elvetette a forgatókönyvet,
mondván hogy az "pusztán hipotetikus lehetőség". A brit kormányfő azonban a győzelmi
eufória ellenére indokoltnak tartotta a háborús készenlétet, és ezért utasítást
adott arra, hogy készítsenek elő védelmi tervet a Vörös Hadsereg esetleges támadásával
szemben.
A történészek mindig is feltételezték, hogy a háború után kialakult feszült
helyzetben születhettek Sztálin elleni fellépést célzó tervek. A brit háborús
kabinet hivatalos történetét megíró D. C. Watt professzor a brit napilapnak elmondta:
"A történészek közül senki sem találkozott soha ilyen dokumentumokkal. Erősen
gyanakodtunk, hogy létezhetnek, én magam arra gondoltam, hogy valahol elvesztek."
John Ericson, az Edin-burgh-i egyetem orosz történelmet oktató tanára közölte: 1945
júniusának végén váratlanul és látszólag ok nélkül átszervezték a Vörös
Hadsereg irányítását. Mindig kérdeztem orosz kollégáimat, mi volt ennek az oka, és
képtelen voltam megérteni az általuk előadottakat. Valószínű, hogy a most megtalált
brit titkos dokumetumokban találjuk meg a választ – mondta.
A brit napilap katonai elemzője, John Keegan emlékeztetett arra, hogy már 1945 elején
érkeztek a szövetségesekhez olyan jelzések, amelyek arra utaltak, hogy a háború
befejezése után Sztálin megkísérli a legyőzött országok erőszakos "szovjetizálását".
A moszkvai amerikai ügyvivő, George Kennan táviratban figyelmeztette Washingtont, hogy
Németország küszöbön álló veresége újraélesztette a szovjet rezsim alapvetően
erőszakos jellegét. Sztálin 1945. február 9-én elmondott beszédében a szovjet
rendszer diadaláról beszélt, amelyről úgy vélte, hogy az egész világon el fog
terjedni. Figyelmeztető jel volt az is, hogy Moszkva egészen a második amerikai
atombomba ledobásának napjáig halogatta a japán elleni hadüzenetet, miközben szinte
teljes hadseregét Európában állomásoztatta. A történészek ezért utólag
indokoltnak tartják Churchill elővigyázatosságát a szovjet diktátor szándékaival
szemben. (Hetek)
1998. 10. 03. (II/40)
