– Meg tudja-e még őrizni hatalma egy részét Jelcin elnök?
– A kérdés a jövő héten dől el. 1991-ben ott volt a 18 milliós tagságú
kommunista párt, valamint a KGB és a hivatalnokok 90 százaléka is kommunista volt. Ez
a hatalom mindaddig fenn tudta magát tartani, amíg nem kezdett túl erőteljes
manőverekbe. Amint kihirdették az 1991 augusztusi puccsot, a kormányzat pár órán
belül összeomlott. Ma a helyzet ugyanaz. Bár most az összeomlás akár 24 órába is
beletelhet. Mindenkinek elege van. A helyzet eléggé komikus, mivel még az oligarchák
is a hatalommal szemben állnak. Tessék, ezt is elértük. Éppen ezért az elnök
megmaradása attól függ, hogy sikerül-e elkerülnie a durvább lépéseket, mint
például a Duma feloszlatását.
– Ön gyakran kritizálta Viktor Csernomirgyint a múltja miatt. Miért támogatja
ma mégis?
– Kirijenko esete mutatja, aki pedig tagadhatatlanul intelligens ember, hogy
politikai tekintély nélkül mindenki kudarcra van ítélve. Az ország az összeomlás
felé halad, és csak egy nehéz súly tudja késleltetni a bukást. A szóba jöhető
ellensúlyok, különböző okok miatt, ki vannak zárva a játékból. Marad
Csernomirgyin, akinek van egy egészen kis esélye arra, hogy lassítsa az összeomlást.
Neki van, míg másoknak nincs. Ezért mindannyiunk érdeke, hogy támogassuk, különben
megfulladunk. Úgy gondolom, meg kell neki adnunk minden támogatást, hogy meg tudja
valósítani a tervét. Ellenkező esetben a helyzet még rosszabbra fordulhat.
– Hogyan kíván segíteni?
– Az ország számára előnyös lenne, ha minden régió konkrét terveket
ajánlana. Ajánlatot tettem ezért egy olyan légi folyosóra, amely az Egyesült
Államokból kiindulva az Északi-sarkon áthaladva, elvezetne egészen Indiáig és
Japánig, a krasznojarszki régió átszelésével. Több ország kész befektetni egy
ilyen projektbe. Ha pedig minden régió pénzhez jut, az adó befolyik az
államkasszába, és az ország meggazdagodik.
– Milyen kérdéseket tervez megvitatni Bill Clintonnal való találkozása során?
– Elsősorban annak a légi folyosónak a kérdését, amelyről már beszéltem.
– Együtt indul-e Csernomirgyinnel a 2000-ben esedékes elnökválasztásokon?
– Nem.
– Akkor mit jelentenek a miniszterelnökkel folytatott találkozások?
– A szövetségről szóló pletykák nem tőlem származnak! Oroszországban a
rendszer került válságba. Az ország a társadalmi robbanás szélén áll. Ha nem
tesznek megfelelő lépéseket, egy újabb október 7-e történhet meg.
– Miért október 7-e?
– Mert valamennyi orosz szakszervezet úgy döntött: ezen a napon általános
sztrájkot szerveznek.
– Mit ért a társadalmi robbanás alatt, milyen formát ölthet ez?
– Az oroszok 80 százaléka nyomorog. A rubel leértékelődése még csak most
kezdődik, ami drámaivá válhat. Most van az első alkalom, hogy az egész orosz
bankrendszer fenyegetve van: az Imperial Bank elvesztette a működési engedélyét, az
SBS Agrót állami felügyelet alá vonták. Ez államosítás.
– Amennyiben megválasztanák elnöknek, milyen lépéseket kíván tenni az
oligarchák, nevezetesen Borisz Berezovszkij ellen?
– Eddig még soha nem jelentettem ki, hogy indulok az elnökválasztásokon. Ez
pénz és ideg kérdése. Számomra a döntő, hogy szükség legyen rám.
– Viktor Csernomirgyin felajánlott-e Önnek valamilyen posztot?
– Elértem, hogy semmit ne ajánljanak nekem, mert akit gyakran hívnak, és azt
visszautasítja, rossz érzést kelt.
– Abban a helyzetben, amelyet Ön most leírt, lehetséges-e Jelcin lemondása?
– Önnek ismernie kell a szibériai bányászok nyílt levelét, amelyben az elnök
lemondását követelik. Mások is írtak hasonló levelet, köztük a vasipari dolgozók,
az orvosok és a tanárok.
– Ki a felelős a gazdasági válságért?
– Elsőként Gajdar, aztán Csubajsz. Ők voltak az alkalmazott politika
ideológusai. Aztán jött Csernomirgyin. Neki olyan programot kell bemutatnia, amit
megért a nép.
– Milyen esélyei vannak még Oroszországnak?
– Nagyon kevés esélye van. Ismétlem, Csernomirgyinnek nagyon kicsi mozgástere
maradt. Az ország sorsa forog kockán, és véleményem szerint most mindenkinek a
miniszterelnököt kell segítenie.
– Hova vezethet a Csernomirgyin és a kommunisták közötti megállapodás?
– Hiszen már három éve megegyeztek!
– Ha társadalmi robbanás történik, a hadsereg kivonul az utcákra?
– Emlékeztetnem kell arra a nyílt levelemre, amelyet a korábbi
miniszterelnöknek, Szergej Kirijenkonak írtam. (Lebegy ebben javaslatot tett, hogy
felügyelete alá vonja a krasznojarszki nukleáris rakétákat - a szerk.)
– A levelét nagyon rossz tréfának vették.
– Kegyetlen volt. Mit gondol, milyen lelkiállapotban van a hadsereg, amikor most
már ötödik hónapja, hogy a tisztek nem kapják meg a zsoldjukat? Az asszonyok a
hadtestközpontot ostromolják. A parancsnok válasza: amíg vannak fülbevalóik, ne
panaszkodjanak... Nem csoda: a hadsereg hangulata forradalmi.
1998. 09. 05. (II/35)
