Kereső toggle

Torgyán búzagondban

Gabona véd- és dacszövetség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Akár az egész ország közlekedését is lebéníthatják azok a gabonatermelő gazdák,
akik elégedetlenek az agrárminisztériumnak a búzaválság megoldására tett lépéseivel.
Ugyanis – amint az ismeretes – a gazdák országos forgalomkorlátozó demonstrációra
készülnek, ha nem fogadják el követeléseiket. A dolog érdekessége, hogy ugyanarra a
kisgazdapártra "hullik most a hamu", amely az előző ciklusban támogatta a Mezőgazdasági
Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (METÉSZ) hasonló demonstrációját. (Zsikla
Győző, a Metész egyik prominens személyisége, kisgazda színekben jutott be a
parlamentbe.) Az ügy a mai napig bizonyítja, hogy – minden ellenkező híreszteléssel
szemben – igaz: aki amit vet, azt aratja.



Dr. Torgyán József. Támogatást kér    Fotó: Hetek

Karsai József battonyai gazdajegyző már hetek óta vívja a harcát a
gabonafronton. Ő volt az, aki a közelmúltban idei gabonát égetett a földjén, hogy a
búza-ügyre felhívja a figyelmet. A Békéscsabán szeptember 18-án megrendezett
gabonafórum egyik szervezője is ő volt, de mára mozgalma 16 megyére kiterjedt. Ennyi
megyéből érkeztek ugyanis a fórumra. Az indulatoktól sem mentes, nagygyűléssé váló
rendezvényre az őstermelők, a gazdálkodók, a társas vállalkozók, a szövetkezetek
és az érdekvédelmi szervezetek képviselői mellett több országgyűlési képviselő
és a parlament mezőgazdasági bizottságának tagjai is eljöttek. Az országos rendezvényre
meghívták Torgyán Józsefet is, de a földművelésügyi miniszter nem jött el.
Mindenesetre egy "gabona véd– és dacszövetség" kezd kirajzolódni, mivel eddig
egymással is küzdő érdekvédelmi szervezetek találtak egymásra.



Mindenkinek fáj



A gazdák szerint a minisztérium leszerepelt, a búzaválság megoldására tett eddigi lépések
elégtelenek és szakszerűtlenek. A problémák súlyossága miatt a gabonatermelők Orbán
Viktor miniszterelnökkel akarnak tárgyalni. Céljuk az érdemi tárgyalások megkezdése
és a gabonaválság megoldása. A tárgyalások eredménytelensége esetén a termelők készek
az országos demonstrációra – mondta Szemenyei Sándor, a Békés Megyei Gabonaválasztmány
elnöke, a gabonafórum levezető elnöke és az előkészítő bizottság elnöke. Karsai
József battonyai gazdajegyző a minap Berettyóújfaluban megrendezett fórumon kilátásba
helyezte, hogy ha az országos gabonafórumon elfogadott javaslatok akár egyetlen pontját
is elutasítja a kormányzat, a gazdák két héten belül az ország nyolcvan pontját
megszállják, és 19-20 ezer járművet vonultatnak fel az utakra. Karsai azt kifogásolta,
hogy a magyarországi búzaminősítési szabványok szigorúbbak, mint az EU-ban.

Egy csongrádi gazda a saját példájával érvelt: búzájára annyiféle minősítést
kapott, ahány helyen bevizsgáltatta. Dr. Zsíros Géza kunágotai gazdálkodó, volt
FKgP-parlamenter szerint a vevő az érvényes szabványnál szigorúbb minősítési követelményeket
is támaszthat, de akkor köteles a garantált árnál (ez jelenleg 16 ezer 500 Ft) többet
fizetni a termékért. Ez az, ami rendszerint elmarad – tette hozzá.

Deák Ferenc, a Parasztszövetség főtitkára pedig azt hangsúlyozta, hogy a garantált
áras felvásárlás azért bukott meg, mert valójában nem volt pénz a finanszírozására,
ám ezt minőségi kifogásokkal próbálták elfedni (2 millió tonna búzából csak 130
ezer tonnát vettek át a raktárak és a malmok).

Barcsi termelők azt panaszolták: a csődközelben álló gazdálkodók sorra
visszaviszik a lízingelt gépeket. A határban ügynökök járnak, arra biztatva a gazdákat,
adják el termőföldjeiket. A termelők szerint a válságra a gabonafölösleg azonnali
exportálása jelentene megoldást.



Torgyán mellett a zöld-fehérek



A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter ellen és mellette is hangzottak el
érvek. "Ne higgyetek Karsainak, ne higgyetek Győrfinek! Torgyán József jót akar
nektek, ő az igaz ember." Ilyen szöveg? röplapok bukkantak fel. Kiderült: a "szóróanyagok"
mögött az FTC Békés Megyei Baráti Köre húzódik meg. A baráti kör a beígért füttykoncertet
és a bekiabálásokat cserélte fel röplapokra. Pallag László kisgazda képviselő
Torgyánt védő szavaival ugyan nem, ám a tisztességtelen piaci és szakmai magatartás
megszüntetésére tett javaslatával sikert aratott. Szabó Lukács, a parlament mezőgazdasági
bizottságának tagja kérte, hogy a gazdák ne álljanak elő lehetetlen követelésekkel.
Visszatetszést váltott ki Babák Mihály Fideszes parlamenti képviselő felszólalása,
aki szó szerint azt mondta: "Olyan impotensek a mezőgazdasági érdekvédelmi
szervezetek, hogy nekik még a Viagra sem használna". Ezt a hangnemet több felszólaló
is kikérte magának.

Az országos búzafórum előkészítő bizottsága hat pontból álló javaslattervezetet
terjesztett a 16 megye képviselői elé. Ezek szerint az intervenciós felvásárlást
minden termelőre ki kell terjeszteni, felül kell vizsgálni a búzaminősítés eddigi
rendszerét, a gazdák és szövetkezetek felvett hiteleire százszázalékos kormánygaranciát
és százszázalékos kamattámogatást szükséges adni. Ugyanakkor a veszteségek enyhítése
miatt kérik, hogy a kalászos földterületek minden hektárja után 15 ezer forintot
fizessen a kormány, elengedhetetlennek tartják, hogy a kukoricánál az állami garantált
áras felvásárlás költségeivel azonos nagyságrend? exporttámogatást adjon az agrártárca,
s hogy a belvízkárokat gyorsan és méltányosan rendezze.

A "kéréssor" ellen viszont voltak, akik felléptek. Szabó Lukács debreceni városatya,
MIÉP-es parlamenti képviselő szerint teljesíthetetlen az a követelés, hogy százszázalékos
kormánygaranciát kérnek a termelők hiteleik visszafizetésére. Orosz Sándor, az Országgyűlés
Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke jelezte: a gabonafórum minden megnyilatkozása
tömény politika, mégis reményének adott hangot: az érdekérvényesítés ennek ellenére
helyes irányt vesz.

A nagygyűlés dr. Karsai Józsefet, Guba Mihályt, az Országos Gabonatanács elnökét,
Bozó Józsefet, az újkígyósi gazdaszövetkezet elnökét és Tébi Julianna battonyai
őstermelőt bízta meg, hogy tárgyaljanak a miniszterelnökkel. A METÉSZ, a MOSZ, a
Parasztszövetség és a TÉSZE jelezte támogatását.



Egységfront alakul?



A követelésekhez mások is csatlakoztak. Köztudott, hogy a kistermelők körében a
tsz-elnökök pártjának tartott Agrárszövetség és a magángazdák között szinte
antagonisztikus ellentét alakult ki az elmúlt években. Ennek fényében érdekes, amit
Mayer Bertalan, az Agrárszövetség – Nemzeti Agrárpárt ügyvezető alelnökének pártja
VI. kongresszusán mondott: értékelendő ugyan a jó szándékú lépés a gabonaválság
megoldása érdekében, ám az a diszkrimináció, amely a 20 hektár alatti, illetve az
afölötti birtokkal rendelkező gazdák között különbséget tesz, elfogadhatatlan. Rámutatott,
hogy hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a válság megoldására.

A Békési Gabona Rt. szeptember hónapban küldte meg a nagyobb termelőknek az 1998. évi
termés? takarmány- és őrlési célú kukorica minőségével kapcsolatos paramétereit,
melyek az alábbiak: szállítási határidő: november-december; áfa nélküli ár: 9500
Ft/t; takarmánykukorica-hektolitersúly: 59; nedvességtartalom max. 14,5 százalék;
idegen anyag: 2,5 százalék; a tört szem 4, a sérült szem pedig 5 százalék; a baktérium
grammonként 4 milliónál, a gomba 50 ezernél legyen kevesebb; aflatoxin: negatív. A
fentiekkel kapcsolatos megnyilatkozások: "Mint a búzánál, megint meccs közben módosítják
a szabályokat". "Erre a minőségre technológiailag nem vagyunk felkészülve".
"Ha ez így halad tovább, akkor tönkre fogunk menni".


Torgyán levele

Tisztelt Előkészítő Bizottság!



A gabonatermelők 1998. szeptember 18-án Békéscsabán tartott gyűlésén
megfogalmazott és Dr. Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz küldött javaslataikra a kormányfő
megbízásából – illetékesség okából – az alábbiakban válaszolok.

1.) A hivatalba lépésem után hozott 3/1998. sz. FVM rendelet a hátrányos helyzetben lévő
családi gazdaságok és őstermelők megsegítésének eszköze, melyek a mezőgazdasági
válságot – méretük miatt – elviselni képtelenek. Nevezett rendelet hatálya a mezőgazdasági
nagyüzemekre – az állam szűkös pénzügyi eszközei miatt – nem terjeszthető ki.

Úgy gondolom, Önök előtt is ismeretes, hogy a 20,8 hektárt meg nem haladó nagyságú
családi gazdaságok forgóeszköz-hiányosak, tőketartalékkal nem rendelkeznek, ezért
a megtermelt búzakészletük átvétele közérdeknek tekinthető.

A búzaválság megoldására számos intézkedést hoztunk, melyekből több a nagyüzemek
helyzetét is javítja.

A világban kialakult túltermelési válság magyarországi következményeinek enyhítése
érdekében kiterjedt agrárdiplomáciába kezdtünk, ennek eredményeként középtávú
– öt évre szóló – megoldást nyújtó nemzetközi szerződések sorát készítettük
elő, hogy a következő években biztonságosabban legyen a búza termelhető, és a
piaca előre biztosított legyen. (…)

Az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény csak az étkezési búza kötelező állami
felvásárlását írja elő. A meghökkentő módon most különböző követelésekkel
fellépő MOSZ készségesen asszisztált a Horn-kormánynak a törvény meghozatalában.
Az FVM új vezetése magára vállalta intézkedéseinek esetleges következményeit. A törvény
hatálya csak az étkezési búza kötelező állami felvásárlására vonatkozik, de
kiterjesztettük a takarmánybúzára, a rozsra, az árpára és a tritikáléra is. A
kiterjesztésnek jogszabályi alapja nincs, ezért a felelősséget közvetlenül magamra
vállaltam. A kötelező állami felvásárlás további kiterjesztésére csak a törvény
módosítása után nyílik lehetőség. (…)

2.) Hangsúlyozzuk, hogy a minőségvizsgálat rendszerének felülvizsgálatát
olyannyira indokoltnak tartjuk, hogy azt mi magunk rendeltük el hivatalba lépésünket követően.
Felhívom azonban a figyelmüket arra, hogy a kifogásolt rendelkezést a MOSZ tökéletes
egyetértésével a Horn-kormány időszakában hozták. A minőségvizsgálat rendszerének
megváltoztatásához a szabványügyi testület elhatározása szükséges. Az EU-szabvány
azonnali alkalmazása nem jelenthet megoldást, mert a szabványügyi szakemberek álláspontja
szerint az EU-szabvány szigorúbb a magyarnál, ugyanis az EU-szabvány fuzáriumtartalmat
egyáltalán nem engedélyez az étkezési búzában.

Ugyanakkor tény, hogy a minősítési eljárást használják fel a legtöbb esetben a
gazdák becsapására, ami az erőfölénnyel való visszaélés tipikus esete. A
helyzetet bonyolítja, hogy a gazdák többsége nem ismeri a jogait: a leadott búzáról
kontrollmintát vagy nem kérnek, vagy nem adnak a minősítők. A kijátszás megszüntetése
érdekében elrendeltük az úgynevezett szupervizsgálatokat, amelyeket a földművelési
hivatalok, állategészségügyi állomások és növényvédő állomások kötelesek elvégezni
és a panaszos érdekében eljárni.

3.) A mezőgazdasági termelők számára folyósított

hitelek visszafizetési határidejének átütemezése már korábban megtörtént. Az átütemezés
jelenlegi határideje 1998. december 31-e. Az új költségvetés ismeretében lehet majd
a hitelek további meghosszabbításáról nyilatkozni.

4.) A kalászos területek veszteségeinek enyhítésére előterjesztett indítvány - a
hektáronkénti 15.000 forint - 17 milliárd 220 ezer forintjába kerülne az államnak.
Ez a pénz azonban nem áll rendelkezésre. Emlékeztetem Önöket, hogy a szőlőtermelők
éppúgy előterjesztik igényeiket, mint az almatermelők, a sertéshizlalók, illetve a
baromfitenyésztők. (…)

5.) Önök követelték, hogy az állami garantált áras felvásárlás költségeivel
azonos összeg? exporttámogatást nyújtsunk a kukoricatermelőknek. Miután a kukorica
garantált ára tonnánként 16.500 forint és a gazdák 1.889.670 tonna összmennyiségben
jelentkeztek be garantált áras felvásárlásra, ez további 31.179.555.000 forint
kifizethetőségét tételezi fel.

Ugyanakkor az állami tartalék ilyen lehetőségeket nem biztosít. Ugyanis a MOSZ által
is támogatott 1998-as költségvetés tartaléka teljes egészében kimerült. A garantált
ár biztosításával kapcsolatban szükséges megemlítenem, hogy az a jelenlegi rossz törvényi
konstrukcióban egy évvel korábbi meghirdetési kötelezettséggel jelenik meg, ami
konkrétan azt jelenti, hogy jelenleg több ezer forinttal a piaci ár fölötti áron
kell az államnak a kukoricát felvásárolnia. Ennek további növelése teljességgel
irreális.

Egyszerűsített pályázati rendszerben meghirdettük a kukorica 1.500 forint tonnánkénti
exporttámogatását, valamint a fuvar támogatását, amely az azonnali indítás lehetőségét
biztosítja. A tonnánkénti 1.000 forintos letéti díjat is megszüntettük, hogy a mezőgazdasági
termékek exportját elősegítsük. (…)

6.) A belvízkárok azonnali sürgős és méltányos rendezését magam is indokoltnak
tartom. Ennek érdekében a kormányüléseken több alkalommal is soron kívül vetettem
fel a problémát. Súlyosbítja a mezőgazdasági tárca és a költségvetés helyzetét,
hogy a Horn-kormány "elfeledkezett" a belvízkárok megtérítésének forrásáról
gondoskodni.

Végül is a belvízkárokat úgy rendeztük, hogy a kormány az állami tartalékból 1,5
milliárd forint folyósításáról döntött. (…) A segélyek kiutalása már megkezdődött,
a károkat folyamatosan rendezik.



* * *



Tájékoztatásul közlöm Önökkel, hogy az Országgyűlésben a mezőgazdaságról
politikai vitanapot kezdeményeztem annak érdekében, hogy a képviselők az ország
nyilvánossága előtt plenáris ülésen vitassák meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium középtávú stratégiáját. (…)

Természetesen az állandóság és a kiszámíthatóság a jövőben kizárja az olyan
esetlegességeket, amelyeket Önök részben átgondolatlanul, másrészt pedig politikai
megfontolások által vezérelten követeléseikben megfogalmaznak. (…)

Kérem ennek támogatását.



Budapest, 1998. szeptember 23.



Üdvözlettel: Torgyán József

Olvasson tovább: