Dr. Zacher Gábor, a Péterfy Sándor Utcai Kórház sürgősségi osztályának
főorvosa elmondta: tavaly január óta öt súlyos kígyómarásos esettel találkoztak.
A legsúlyosabb eset egy ujjamputáció volt: a napokig kómában fekvő fiatalember
egyébként csodával határos módon túlélte saját kígyója támadását. Az orvos
tudomása szerint Magyarországon jelenleg mintegy kétezren tartanak mérges kígyót.
Szerencsére nagy részük hozzáértő. Ha marásra kerül a sor, az igen drága szérum
a tb-n keresztül a lakosságot terheli. Ára 200 ezer forintnál kezdődik, s csak két
évig tartható el, ezután újat kell venni. Folyamatosan felmérik, hogy melyek azok a
szérumok, amelyekre igény lehet. Dr. Kalotás Zsolt, a Természetvédelmi Hivatal
természetmegőrzési főosztályának főosztályvezető-helyettese elmondta: az
állatvédelmi törvény jogszabályai nem vonatkoznak sem a veszélyes, sem pedig a
hazánkban vagy nemzetközileg természetvédelmi oltalom alatt álló fajokra. A
jogszabályok csak a házi, kísérleti, élelmiszer-ipari céllal és hobbiból tartott
állatokra érvényesek. A veszélyes állatokról nem rendelkezik külön ez a törvény.
Egy 1969-ben megalkotott – azóta többször módosított – jogszabály értelmében
viszont a helyi önkormányzatoknál be kell jelenteni és engedélyt kell kérni a
veszélyes állatokra. Egy engedély megszerzése ezer forint körüli összeg.
Önkormányzatoktól kapott információk szerint Budapesten kerületenként több ezren
tartanak, tenyésztenek illegálisan veszélyesnek minősülő állatokat. Ezzel szemben
van olyan kerület, ahol mindössze két esetben folyamodtak engedélyért. Egyszer akkor,
amikor egy felháborodott lakos bejelentette, hogy a gyerekek valami szokatlanul nagy
gyíkszer? hüllővel játszanak a homokozóban. Másodszor pedig, amikor kisebb baleset
történt. Egy másik önkormányzat illetékese elmondta, hogy kerületükben az elmúlt
29 év során csupán egyszer érdeklődtek engedéllyel kapcsolatban.
Jóllehet a polgármesteri hivatalok építésügyi osztályai felelősek az
ellenőrzésért, mivel azonban ezeken az osztályokon általában nem biológusok
dolgoznak, így e feladatot teljesíthetetlen ny?gnek tekintik, és nincs, aki érvényt
szerezzen az egyébként sem gyakorlatias törvénynek.
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló, jövő januárban
hatályba lépő új törvény szerint veszélyes állatot tartani és ilyet
Magyarországra behozni a jegyző, illetve – nemzetközi oltalom alatt álló fajok
esetén – a Természetvédelmi Hivatal engedélyével lehet majd. A törvény kötelezi
a veszélyes állat tartóját, hogy – az állat fajtájának megjelölésével – jól
látható módon figyelmeztető jelzést helyezzen el az állat tartására szolgáló
helyiségen. Emellett a törvény azt is előírja: az állattartó gondoskodjon arról,
hogy "kedvence" ne kerülhessen közterületre vagy más ember magánterületére. Ha
az állat mégis elkóborolna, ezt azonnal be kell jelenteni a jegyzőnek és a
rendőrségnek, valamint a természetvédelmi szerveknek. Ha a "gazdi" mégsem tesz
eleget e kötelességeinek, a veszélyes állatot az állatkertbe lehet szállíttatni.
Nem sok remény van azonban arra, hogy a kedvtelésből tartott hüllők, pókok vagy
skorpiók tulajdonosai a jövőben változtatnak eddigi szokásaikon, és sietve
engedélyt kérnek egzotikus "barátaik" elhelyezéséhez.
Ha a törvény veszélyes állatokra vonatkozó rendelkezéseinek is olyan hatékonyan
sikerül majd érvényt szerezni, mint annak, hogy az állattartó köteles házi kedvence
ürülékét a közterületről eltávolítani, akkor továbbra sem árt óvatosnak lenni.
1998. 08. 01. (II/31)
