Kereső toggle

Háború az Infowars ellen

Trumpnak is üzentek a techóriások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mérföldkövet jelent a digitális tartalomcenzúrában, hogy augusztus elején 24 óra alatt a legnagyobb techplatformok összehangoltan letiltottak egy milliós látogatottságú amerikai alternatív híroldalt.

Az áldozat, Alex Jones és oldala, az Infowars az egyik legnagyobb – bár elsősorban Amerikában ismert – alternatív – jobboldali hírbirodalom, amelyet az különböztet meg a műfajban fő konkurenseitől – az elsősorban hírszolgáltatást végző Breitbart Newstól és a Drudge Reporttól –, hogy egy eltéveszthetetlen hangú és karakterű rádiós műsorvezetőre épül, aki a közösségi technológiát felhasználva az utóbbi években többmilliós, elkötelezett közönséget szerzett magának. Egyedül Alex Jones most megszüntetett YouTube csatornájának 2,5 millió feliratkozója volt, és Facebook oldalai, valamint az Apple által forgalmazott audioanyagai is milliós közönséghez értek el.

Most ez az évek alatt szorgos munkával felépített „közösségi médiabirodalom” egy szempillantás alatt semmivé lett. Az első augusztusi hétvégén a három technológiai óriás összehangolt lépéssel eltüntette felületeiről Alex Jones műsorait és termékeit. A YouTube törölte az Infowars videocsatornáit, a Facebook véglegesen megszüntette Jones közösségi oldalait, és az Apple is eltávolította az online formában hallgatható és letölthető adásait (bár az AppStore-ban egyelőre még jelen van az Infowars alkalmazás, amin keresztül elérhetők a máshonnan letiltott videók). A techóriások döntését követte a Spotify audióalkalmazás, a Twitter viszont egyedüliként nem korlátozta Alex Jones és az Infowars fiókját. (Kapott is ezért  a cenzúra liberális védelmezőitől, akiknek amúgy is csípi a szemét, hogy Donald Trump a Twittert tette fő kommunikációs csatornájává.)

Vége a csendes cenzúrának

Azt eddig is tudtuk, hogy a közösségi platformok és videomegosztók saját hatáskörükben egyetlen döntéssel eltávolíthatnak bármely tartalmat (posztot, videoklipet, podcastot, fotót) a felületükről.” Gyakran éltek is ezzel a jogukkal, amire a felhasználók a regisztrációkor az apróbetűs szerződési feltételekben felhatalmazták őket. Az sem titok, hogy az ilyen szankciók gyakrabban és gyorsabban értek utol konzervatív-jobboldali tartalmakat, mint másfajta, adott esetben valóban szélsőségesnek minősülő anyagokat (emlékezetes, hogy nemrég a Facebook felhasználói számára még a holokauszttagadás jogát is védelmébe vette). Számos esetben nemcsak egyes tartalmakat, hanem teljes fiókokat vagy csatornákat is korlátoztak egy időre, vagy akár véglegesen eltávolították őket, ám mindez feltűnés nélkül, nehezen követhető, véletlenszerűnek tűnő módon történt: egyes kifogásolt oldalakat töröltek, másokat viszont nem, akkor sem, ha nagyszámú bejelentés érkezett vele kapcsolatban. Átmeneti korlátozás egyébként az Infowars egyes anyagait és felületeit is érte, ám ezek 30-90 nap után érvényüket vesztették. 

A Google az internetes keresést és a tulajdonában álló YouTube révén a videó megosztást is uralja.

Nos, ennek a csendes cenzúrának most vége. Az Alex Jones elleni összehangolt, demonstratív fellépés azt jelzi, hogy a technológiai óriáscégek ezentúl egységesen kívánnak fellépni az általuk negatívnak ítélt médiaszereplők és tartalmaik ellen. A célpontnak választott alternatív-jobboldali, a mainstream médiában rendszeresen „konteógyárnak” nevezett Infowars és a „konspirációs elméletek nagymesterének” tartott Alex Jones kellőképen ismert és népszerű ahhoz, hogy az üzenet mindenkihez eljusson.

Mert senki ne gondolja azt, hogy Jones most hirtelen vált ellenséggé, akit szükséges volt azonnali hatállyal kitiltani a közösségi médiából. A negyvennégy éves rádiós közel két évtizede harcol a globális elit és háttérszervezetek tevékenységének a leleplezéséért – változó színvonalon és eredményességgel. Országos ismertségét azzal alapozta meg, hogy 2000-ben sikerült bejutnia a kaliforniai Bohemian Grove magánbirtokra, ahol az amerikai politikai-gazdasági-média elit hírességei évente zártkörű összejöveteleket, „klubrendezvényeket” tartanak már 1872 óta. Ezeken a fesztiválszerű piknikeken rendszeresen megjelennek amerikai elnökök is. A részvétel kizárólag a Bohemian Club tagjai számára engedélyezett, de Jonesnak sikerült egy operatőrrel felvenni az egyik rendezvényt. A felvételen egy bizarr, a pogány vallások rítusaira emlékeztető szertartás látható, amelyen neves klubtagok vesznek részt furcsa kosztümökben, és a jelek szerint jelentős alkoholos befolyásoltság alatt.

Ez a skalp egycsapásra az antiglobalista jobboldal hősévé tette Jonest, az elit szemében pedig veszedelmes ellenséggé vált. Sajátos módon a Bohemian Grove-ban készült felvételek és a világelit feltételezett rejtett szándékait feldolgozó film évekkel később, a 2005-ben indult  YouTube-on lett igazán népszerű, hasonlóan más antiglobalista konteófilmekhez. Emiatt korábban sok kritika érte a YouTube-ot, amiért semmit nem tett ezek korlátozása érdekében. A cég hosszú ideig a semlegesség politikáját vallotta, és nyílt bűncselekményeket ábrázoló videók kivételével engedte szabadon publikálni a vitatott tartalmakat is. Kétségtelen, hogy számos alt-right (alternatív-globalista) celeb (például Joneson kívül Glenn Beck vagy a fiatalabb korosztályból Milo Yiannopoulos) a YouTube-on lett véleményvezér, legalábbis a saját táborában. A platformok kis túlzással úgy viselkedtek, mintha a Voltaire-nek tulajdonított mondást követnék, miszerint „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de kész vagyok meghalni azért, hogy elmondhasd.” Erre az amerikai alkotmány első kiegészítése, ami a szólásszabadságot garantálja, amúgy is kötelezte őket.

Bár a digitális óriáscégek mindig is liberális irányt követtek, üzleti érdekeik a nagy terjeszkedés időszakában azt diktálták, hogy befogadják a hivatalos médiából kiszorult alternatív megmondóembereket, akik nem ritkán valóban képtelen teóriákat hangoztattak. 

Ilyenek Alex Jones műsoraiban is előfordultak. Emlékezetes volt a szeptember 11-ei merényleteket a deep state „belső munkájának” tartó, valóban felháborító elmélete, amely csak egy volt a hasonló teóriák tengerében. Szívesen beszélt a háttérhatalomnak a világnépesség radiális csökkentésére vonatkozó terveiről, amely elméletekhez egyes kijelentések látszólag alapot adtak (egy ilyen rejtélyes utalásról, a Georgiai irányköveken célként feljegyzett 500 milliós céllétszámról lapunkban is írtunk: A New Age oszlopai. Hetek, 2014. július 18.). Az viszont még a hardcore konteósok számára is kemény falat volt, amikor Jones a 2012-es Sandy Hooks-i iskolai lövöldözést megrendezett álmerényletnek nevezte, ami miatt az áldozatok hozzátartozói teljes joggal perelték be a műsorvezetőt. A YouTube-on és a többi felületen azonban sokáig ezek a légből kapott elméletek is gond nélkül terjedtek milliós vagy akár tízmilliós nézettséggel. 

Cenzúrával a demokráciáért?

A fordulatot a YouTube-nál és a többi platformon is a 2016-os amerikai elnökválasztás hozta el, amikor a váratlan vereség miatt tartós sokkhatást szenvedett liberális baloldal az egyik fő bűnbakot ezekben a technológiai óriáscégekben találta meg. Számtalan vád hangzott el, hogy engedték, sőt gyorsították az álhírek terjedését, és tudtukon kívül kiszolgáltatták az amerikai választókat az orosz titkosszolgálati manipulációknak. Mindez remekül beleillett a Hillary Clinton által a vereségre adott alternatív magyarázatba, miszerint „The Russians did it” („Az oroszok tették” – mármint azt, hogy Trumpot megválasztották) – az egykori külügyminiszter fejében az oroszok lassan azt a szerepet foglalták el, mint Jones legvadabb konteóiban a háttérhatalom irányítói. A feszültséget fokozta, hogy maga Trump is hadjáratot indított a főáramú média ellen, „fake news (álhír) csatornának” nevezte például a CNN-t, miközben gratulált többek között olyan alt-right sztároknak, mint Matt Drudge vagy Alex Jones.

A liberális-baloldali média hangosan követelte, hogy a platformok tegyenek többet a „fake news” terjedése ellen, nem eredménytelenül. Eddig azonban a hírek „balra terelésének” a fő eszköze a kívülről ellenőrizhetetlen algoritmusok voltak, amelyek eldöntik, hogy egy-egy felhasználó mit lát ajánlásként, kiemelésként a saját regisztrációja alatt. Ezáltal direkt cenzúra nélkül elérték, -hogy a jobboldali alternatív tartalmak fokozatosan egy véleménybuborékba záródjanak be. A konteófogyasztóként azonosított felhasználók továbbra is megkapták ezeket a híreket, a széles közvélemény elől azonban egyre inkább eltűntek az alt-right tartalmak. Ha mégis ilyen került a szemük elé, a főáramú sajtó és az erre szakosodott civilszervezetek gondoskodtak arról, hogy kellő számú bejelentés érkezzen „gyűlöletbeszéd ellen”, így a Facebook vagy a YouTube kellő hivatkozással rendelkezett a letiltáshoz vagy korlátozáshoz. Ez a bújtatott cenzúra meglehetős hatékonysággal működött, így nem volt feltétlenül szükség egy totális támadásra ahhoz, hogy elektronikus gettóba szorítsák a nemkívánatos oldalakat. 

Alex Jones videocsatornájának a YouTube-on több mint 2,5 millió előfizetője volt. Ennyi maradt belőle.

További újdonság volt a Jones elleni tisztogatásban, hogy a szolgáltatók nem nevezték meg konkrétan, milyen tartalmak miatt törölték a teljes oldalakat és csatornákat. Az indok, a „közösségi irányelveink megsértése” nyilván eddig is fennált, hiszen az elmúlt napokban és hetekben Jones nem publikált semmi új, az eddigieknél is vadabb anyagokat. Valójában a meredek videói több éve ott vannak a YouTube-on, ráadásul több változatban, így a mostani tiltás ellenére is elérhetőek más csatornákon.

Ez is azt erősíti, hogy a fellépés demonstratív volt, hazai médiahasonlattal élve, a liberális tech gigacégek elkezdték visszafoglalni a platformjaikat. Ez pedig előrevetíti, hogy nem Alex Jones volt az utolsó, akit kitakarítottak a digitális agóráról. Az intézményesített cenzúra iránt politikai igény is jelentkezik. Az Axios nevű hírportál közzétett egy demokrata szenátorok számára készített javaslatcsomagot, ami az internet követlen kormányzati ellenőrzését javasolja, nagyjából a kínai, török és orosz megoldások alapján. Természetesen az indoklás a hazug propaganda és gyűlöletbeszéd elleni fellépést hangsúlyozza, de ezt Erdogan és Putyin megteszi. Eltakarítandó nagyhalak vannak bőven, elég, ha a CNN-nél nagyobb látogatottságú Drudge Reportra vagy a Trump-kampány egyik oszlopára, a Breitbart News-ra gondolunk.

Még nyíltabban beszélt erről a szándékról Chris Murphy demokrata szenátor, aki Twitter-üzenetében azt írta, hogy „Az Infowars csak a gyűlölet és hazugság hatalmas jéghegyének csúcsa, amely olyan oldalakat használ, mint a Facebook és a YouTube, hogy szétszaggassa a nemzetünket. Ezeknek a cégeknek többet kell tenniük annál, mint hogy egyetlen weboldalt letiltanak. A demokráciánk túlélése függ ettől” – írta a szenátor. Az üzenet figyelemre méltó, hiszen az alkotmányra felesküdt képviselők eddig óvakodtak attól, hogy nyíltan a szólásszabadság korlátozására szólítsanak fel. Hiszen, ha a „demokrácia védelmében” bármilyen véleményt be lehet tiltani, akkor a jövőben nem maradt tér a vallásszabadságra sem.

Ne gondoljuk, hogy ha elfogadjuk az Alex Jones elleni cenzúrát, mert valóban vannak vitatott és tarthatatlan nézetei, akkor megnyugodhatunk. Már ma is vannak, akik a Biblia egyes „homofób”, „gyűlöletkeltő” részeinek a cenzúráját sürgetik. Ha ez nem is történik meg rövidtávon, a következmény könnyen az öncenzúra lehet, amit egyes lelkészek már gyakorolnak, amikor nyilvános megszólalásaikban kerülik az LGBT-életformák szexuális bűnként való azonosítását. Azzal is érdemes számolni, hogy egyetlen nemzeti kormány vagy szuverén államhatár sem tud védelmet adni a globális technológiai-információs hálózatok cenzúrájával szemben. Fellebbezésnek pedig nincs helye, ahogy Alex Jones nem tud bírósághoz vagy bármilyen médiahatósághoz fordulni a techgigászok döntése ellen, még kevésbé lehetséges ez egy Kaliforniától távoli ország polgárai, szervezetei és egyházai számára. Egyedüli lehetőség a nyilvános tiltakozás a cenzúra ellen – amíg lehet.

Olvasson tovább: