Kereső toggle

Hol vannak a magyar apák?

A 40 év alatti férfiak 70 százalékának nincs gyereke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor személyesen szeretne megállapodást kötni a magyar nőkkel a népességfogyás megakadályozásában. Ám a férfiak gyermekvállalási kedve pontosan olyan fontos kérdés, mint a hölgyeké.

A harmincas magyar nő̋k kétharmada szeretne gyereket vagy a már meglévő gyermeke mellé másikat. Viszont csupán 20 százalékuk számít aktív tervezőnek, aki tartós párkapcsolatban él és mellőzi a fogamzásgátlást. A harmincas, gyermeket vállalni szándékozó nő̋k többsé́ge még mindig halogatja a szülést, és csak a jö̈vő̋ben szeretne annyi gyermeket szülni, amennyit tervezett (ez a szám átlagosan 2,1 gyermek vállalását jelentené). Ennek egyik alapvető̋ oka lehet, hogy sokan nem élnek tartós párkapcsolatban, vagy még keresik gyermekeik leendő̋ apját.

A nők az anyagi biztonságot és lelki stabilitást jelölik meg a gyermekvállalás előtt figyelembe veendő dolgok között elsőként. Ha a válaszok mögé nézünk, azt a nem túl meglepő dolgot láthatjuk, hogy a kisgyerekkel otthon maradó nő számára ezeket egy megbízható férfi jelentheti.

A demográfiai adatokkal, a születésszám alakulásával, a gyermekvállalással, a családi szerepekkel kapcsolatban számos kutatás és tanulmány jelent és jelenik meg. Ezek túlnyomó többsége vizsgálatának középpontjába a nőket helyezi, pontosabban a szülőképes nőket (15–45). Azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy amennyire a nők felelősek a gyermekvállalással kapcsolatos döntésekért, annyira a férfiak is, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen állapotban van az erősebbik nem.

Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a legfrissebb átfogó demográfiai felmérés szerint (Mikrocenzus 2016) jelenleg a 40 év alatti férfiak 70 százalékának egyáltalán nincs gyereke. Ennél még durvább mutató az, hogy a mostani mutatók szerint a magyar felnőtt férfiak 40 százalékának (!!) egy gyereke sincs.

Egyoldalú vizsgálatok

Viszonylag kevesen és keveset kutattak és írtak a fiatal férfiakról a gyermekvállalás és családi élet vonatkozásában. A párkapcsolati, házasságkötési, illetve válási statisztikák esetében már gyakrabban említik a férfiakat, illetve férjeket, viszont a korcsoportok közötti különbségek vizsgálata csak érintőlegesen jelenik meg néhány tanulmányban a szerepváltozások és család témakörében.

Pedig nélkülözhetetlen lenne a vizsgálat ilyen szempontból is, hiszen a férfiak alkotják a gazdasági és társadalmi mutatókat leginkább befolyásolni tudó demográfiai csoportot. A foglalkoztatottság, munkanélküliség, jövedelmek szempontjából jelentős szerepe van a 25–40 éves népességnek, különösen a férfiaknak, hiszen a munkaerőpiacon szerepet vállaló nők közül a gyermekekkel otthon lévő anyák a munkanélküliség, foglalkoztatottság és egyéb gazdaságot befolyásoló tényezők miatt egy időre kiesnek, ezért a férfiak alakítják ezeket a mutatókat.

Az állam szerepvállalása a családtámogatások kibővítésében a gyermekvállalási hajlandóságot növelő tényező. A magyar családtámogatási rendszer bőkezűnek mondható, viszont a termékenységet növelő hatása még kevésbé érezhető (az európai uniós születési ráta átlaga 1,61, a magyar mutató 1,5). A születésszám növelése érdekében meg kell vizsgálni, hogy miért nem alapítanak családot a férfiak tömegméretekben.

Nincs kapcsolat – hová lettek a férfiak?

A férfiak családalapítási kedvének csökkenése nem magyar sajátosság. A világhírű pszichológus, Philip Zimbardo a Nincs kapcsolat-Hová lettek a férfiak? című könyvében fejti ki az erősebbik nem modernkori kihívásait. Ennek okaként az apaszerep hiányát, valamint a túlzott internethasználatot, a videojátékokat és az ingyenes online pornót jelöli meg, melyek gerjedelemfüggést hoznak létre a férfi fogyasztóknál. Szerinte a gerjedelemfüggésben az a legveszélyesebb, hogy mindig új impulzusra van szükség a vágyak kielégítéséhez, amit a kütyü-, internet- és pornóipar maximálisan ki is használ. Így viszont a társas kapcsolatok már nem tudják felkelteni az érdeklődésüket. Zimbardo könyvét többéves kutatásokra alapozza és egy folyamatként írja le a férfiak hanyatlását. Az említett okok hatására szerinte nagyon sokan kiégnek már iskolás korukban (Amerikában a fiúk 30 százalékkal nagyobb eséllyel buknak ki az iskolából, mint a lányok). Az online pornó (a vizsgálatok szerint egy átlagos tinédzser srác heti 50 (!) pornóvideót néz meg) hatására újfajta félelem jelentkezik, az intimitástól való félelem, ami főleg az ellenkező nemmel való kommunikációban (leginkább annak hiányában) érhető tetten a szakember szerint.

A férfiasságról alkotott uralkodó nézet szerint a férfi vagy harcos, vagy családfenntartó – a fenti szerepeken kívül nem létezik más, a társadalom számára elfogadott alternatíva. A lehetséges új szerepek megingatják a férfiasságról alkotott képet – erre példa, hogy az otthon maradó apukák vesztesek, vagy a „rendes” férfiak pár nélkül maradnak.

A videojátékok túlzott használata azzal járhat, hogy az érintettek hús-vér társas készségei nem fejlődnek, vagy akár visszafejlődnek. Olyan problémákkal hozzák összefüggésbe ezt a függőséget, mint az elhízás, szorongás, szociális fóbia.

Ezt a zavart tovább fokozza a pornó, amely nagy nehézségeket okoz használóinak, különösen azoknak a férfiaknak, akik sem szexuális oktatásban, sem valódi tapasztalatokkal nem rendelkeznek.

A kifejletlen érzelmek az elköteleződésre való képesesség hiányával összekapcsolódva komoly gátját tudják szabni a fiatal férfiak társas és szerelmi kapcsolatai kialakulásának, és ez a viselkedési mintázat lassan átterjed felnőttkorra is. Nehézséget jelent sok férfinak a nők partnerként való kezelése: sok férfit egyáltalán nem hoz lázba a hosszú távú kapcsolat kérdése, nem is beszélve a házasságról és az apai örömökről. Zimbardo szerint erre magyarázatul szolgál, hogy a fizikai vagy érzelmi értelemben apa nélkül felnövőknek egyre nagyobb mértékben növekszik az aránya.

A pornó káros hatását Almási Kitti szakpszichológus is alátámasztja. A Jövőképp! által a témában szervezett előadáson  a pornográf tartalmakat a gyorséttermekhez, készételekhez hasonlította, míg szerinte a romantikus kapcsolatok csendesen és fokozatosan fejlődnek.

Az apaszerep manapság sajnos már szinte általánosnak számító komoly hiánya is hozzájárul a fiatal férfiak problémáihoz. Zimbardo szerint az apát nem tudja helyettesíteni sem az anya, sem egy másik férfi a gyerek életében. Ezért érdemes a szülőknek mindent megtenni azért, hogy az apa is kellő szerepet kapjon a gyerek nevelésében, legyen bármilyen is a szülők között a kapcsolat.

Apaszerep

Jelenleg sokan az apa szerepét a családi életben azonosítják a hazavitt pénz összegével. A Zimbardo által végzett kutatásban a megkérdezett férfiak és nők 8 százaléka gondolta úgy, hogy jobb, ha az apa marad otthon a gyerekkel, amíg az anya dolgozik. Ezzel szemben az anyák 93, az apák 91 százaléka gondolja úgy, hogy a távollévő apák hiánya a család válságát idézi elő. Az anyák többsége azt szeretné, ha gyerekeik apja többet segítene otthon – tehát az ideális férfi egyszerre látja el pénzzel a családját és tölt velük több időt.

Tragikus tévedés, hogy az apa jelentősége kimerül a pénzkeresésben és a gyereknemzésben. A megkérdezett pszichológus szerint az apa és az anya szerepe a társadalomba való beilleszkedés folyamatában is eltérő: az apák azok a legtöbb esetben, akik határokat szabnak a gyermekeiknek és ezeket be is tartatják velük, akik e minta alapján tudnak az iskolában és a munkaerőpiacon is sikereket elérni. Az anyákra ezzel szemben a feltétel nélküli szeretet jellemző, melyből az érzelmi kapcsolódást tanulják meg az utódok. „Mindkettőre egyformán szükség van, egyik sem helyettesíthető a másikkal, bármelyik hiánya esetén az ember személyisége eltorzulhat” – mondta a pszichológus.

Megoldási javaslatok

Zimbardo nemcsak a problémát és a világvégét vázolja fel, hanem megoldási javaslatot is ad mind állami, mind családi szinten.

Állami szinten javasolja, hogy támogassák és ösztönözzék a fiatal férfiakat a családalapításra és az apai szerepre, mint ahogy teszik ezt a fiatal nőkkel. A modern korban vannak női problémák, viszont ugyanúgy léteznek olyan tömeges társadalmi jelenségek, melyek megoldásában a férfiaknak kell segítséget nyújtaniuk. Gondoljunk csak a férfi tanárok hiányára, az apanélküliség problémájára, a férfiak érzelmi és fizikai egészségi állapotára.

Az apaság megítélésére pozitívan ható támogatásokat is bevezethet az állam. Vegyük például a gyerek születése után kapott apanapokat: egy magyar édesapa 5 fizetett szabadnapot kap. Egy norvég apa két hét fizetett szabadságot kap ugyanerre, az Európai Unió is két hét fizetett szabadságot javasol az apáknak a gyermek születését követően. Elsőre apróságnak tűnhet, de ilyen pozitív intézkedésekkel lehet éreztetni a férfiakkal, hogy mennyire fontos szerepük van a gyerekük életében, már a kezdetektől.

Olvasson tovább: